A bizalom közgazdaságtana
2010.03.14. 10:52
Nem az állam (politikusok) iránti bizalomról - bizalmatlanságról akarok írni. Nem a családban, rokonok, barátok közt meglévő bizalmi viszonyok alakulásáról. Nem-nem. A téma a piac és a bizalom. De még ezen belül is szűkítenem kell, mert sok minden kapcsolódik a piac és bizalom témakörhöz. Kezdhetném F. Fukuyama elemzésénél (hogy a Mediterrániumban a társadalmi bizalom - idegennel szembeni bizalom - alacsony szintje hogyan akadályozta a nagyvállalatok létrejöttét), folytathatnám a fogyasztói bizalomvesztés kérdésével árcsökkenés esetén (a hirtelen és nagymértékű áresésből minőségromlásra következtetünk), vagy a márkahűségel, mint bizalmi viszonnyal és elemezhetném az erkölcsi kockázat (moral hazard), valamint a kontraszelekció problémáit. Nem teszem. Majd egy másik posztban.
A bizalomról általában elmondható, hogy a csökkenti az árakat (költségeket), a bizalmatlanság növeli őket. A bizalom javítja a gazdasági hatékonyságot, míg a bizalmatlanság rontja azt.
Sokan, sokszor értetlenül állnak (és néznek), amikor kiderül, hogy a vállalat, amelyik magán és profitorientált és versenyző és hatékony (akar lenni), szóval a vállalat miért nem versenyezteti a potenciális munkavállalókat az új munkahelyre? (vagy a partnereket, vagy a beszállítókat, vagy a viszonteladókat, vagy a ...)
A BKV-nál még értem, hogy a főnök unokatestvére kapja a melót, de a Csacska-Macska KFT-nél miért? Nem az lenne a hatékony, hogy a verseny majd eldönti, hogy ki a legjobb, a legolcsóbb, a leglegleg és aztán ő kapja meg az állást, a megrendelést, az árut, hogy eladja, a szerződést, hogy képviselje? Nem feltétlenül. A piacon ugyanis a keresésnek költségei vannak (tranzakciós költség). Bizony-bizony. Költség az is, ha keresgélni kell - munkást, beszállítót, jogi képviselőt, stb. Alkalmasint nem kevés pénzt lehet megspórolni, ha a piaci verseny helyett bizalmi alapon választom ki a leendő munkatársat (meg a többit). Mert ismerem és megbízom benne. Vagy ismerem, aki ismeri és megbízom benne.
Szóval a bizalom, a bizalmi alapú kiválasztás csökkenti a működés költségeit. A gazdasági hatékonyság növekszik.
A bizalmatlanság pedig növeli a költségeket. A bizalmatlanság csökkenti a gazdasági hatékonyságot.
www.forbes.com/2006/09/22/trust-economy-markets tech_cx_th_06trust_0925harford.html
www.oecd.org/dataoecd/6/31/1825662.pdf
scholar.lib.vt.edu/theses/available/etd-05222004-232528/unrestricted/body.pdf
edok.lib.uni-corvinus.hu/115/1/Nagy-Schubert77.pdf
erg.bme.hu/szakkepzes/5felev/eloadas_2.pdf
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
érzelmikáosz · http://erzelmikaosz.blog.hu/ 2010.03.14. 12:21:20
:D
ja, fogacska már jól? :)
kozgaztanar 2010.03.14. 12:24:52
vagyok, aki vagyok... 2010.03.14. 14:12:17
ez is egy tipikusan nagyon kényes egyensúly. és minél kisebb a cég, annál kevésbé csak és kizárólag gazdasági egyensúlyról van szó :)
Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.03.14. 18:53:37
Viszont recepcióst amikor kerestünk hírdetés által, 700! jelentkezőből kellett kiválasztani a legjobbat. Mission almost impossible. Nem volt egyszerű kizárni a nem megfelelőket...
Ja, és voltak fura dolgok közöttük. Nekem a legszomorúbb egy doktoriját író jelentkező esete volt, hogy erre a posztra kényszerül, és kapásból kiesik a rostán. :(
Utolsó kommentek