A nap releváns kérdése: mi az az extraprofit? - kérdezi a 444.hu. Aztán így folytatja: "Tényleg, mi az? Van valami obskurus szabály, vagy közgazdasági törvény, ami különbséget tesz profit és profit között? Mitől extra egy profit? Vagy ez valami keresztény értékrendből fakadó dolog, amit csak KDNP-sek érthetnek meg? Valaki árulja már el!!4!"

Most tekintsünk el attól, hogy ez nem igazi kérdés, hanem ironikus rávilágítás arra, hogy a kormánypárti képviselők és egyén megmondóemberek előszeretettel használják az extraprofit szót minden esetben, amikor azt akarják megindokolni, hogy miért kell a gazdaság valamelyik szereplőjét vagy ágazatát egy különadóval meg(szívatni)terhelni* és tegyünk úgy, mintha tényleg szeretn(én)k megtudni, hogy mi is az az extraprofit!

Rövidre fogva és nem kitekintve a marxista gazdaságelméletre (ahol az extraprofit ugyancsak megjelenik) a modern mikroökonómia azt mondja, hogy ha és amennyiben minden piac tökéletesen versenyző piac lenne, akkor az elérhető profitszint azonossá válna az egyes piacokon és megegyezne a reálkamat szintjével. Ez a piacok közötti mozgás/áramlás eredményeképpen alakul ki hosszú távon, egyfajta dinamikus általános egyensúlyi állapotot hozva létre - mellesleg. Ezt a profitszintet hív(hat)juk normál profitnak. Ehhez képest már a tökéletesen versenyző piac estén is beszélhetünk ún. gazdasági profitról - rövid távon -, amely az egyes cégek rövid távú költségelőnye miatt jön létre (hosszú távon nincs költségelőny - a gazdasági profit eltűnik, vagy a kereslet növekedése indukálja (amely hatás hosszú távon ugyancsak eltűnik), stb. 

A nem tökéletesen versenyző piacok esetében azonban a vállalatok hosszú távon is gazdasági (vagyis a normál profitnál magasabb) profitot érhetnek el, mivel a piac szerkezete megakadályozza azokat a mozgásokat, amelyek az ár és ezen keresztül az elérhető profit szintjének csökkenését eredményeznék. Ez leginkább az egyes belépési korlátok miatt alakul így és legerősebben - ebből adódóan - a monopólium piacszerkezet esetében jelentkezik.

A közgazdaságtan piacszerkezetekkel foglalkozó része ezt úgy fogalmazza meg, hogy vegyük a (p - MC) / P hányadost és minél nagyobb eredményt kapunk, annál nagyobb a vállalat piaci hatalma. Azaz a piaci hatalom nem más, mint a határköltség feletti árazás képessége. Minél inkább képes a vállalat a határköltségnél magasabb piaci árat elérni, annál nagyobb a piaci ereje és ezzel párhuzamosan annál nagyobb gazdasági profitot, ha tetszik extraprofitot fog tudni elérni. Lásd például itt és itt. 

És hogy mi ezzel a baj? Alapvetően az, hogy a gazdasági profit egy részét a fogyasztók (a fogyasztói többlet) rovására érik el a vállalatok. A nem tökéletes verseny (kivéve a monopolisztikus versenyt) többnyire magasabb árat és alacsonyabb termelési mennyiséget eredményez - úgy mondjuk, hogy jóléti veszteséget okoz. Általában ezért mondjuk azt, hogy a verseny (a tökéletes) a gazdaságilag legjobb és ahhoz képest minden más csak rosszabb lehet - elismerve, hogy vannak bizonyos előnyök egyéb piacformák esetében is, ezért nem ugrunk neki ész nélkül a nem versenyző ágazatoknak, hanem például szabályozzuk a működésüket**. 

Amit a kormány csinál azzal az a baj, hogy nem szabályozza az érintett ágazatokat és nem is a versenyt kívánja erősíteni, hogy eltűnjön a gazdaság (extra-) profit, hanem egyszerűen elveszi a létrejött gazdasági profitot (vagy annak egy részét). Ettől a költségvetési hiány kisebb lesz ugyan, de a fogyasztóknak nem lesz jobb. Pedig a cél ez lenne. Vagy mi.

* nyilván a kormánypárti szóhasználatban az extraprofit kifejezés badarság és cinizmus egyszerre
** itt jegyzem meg, hogy bizonyos "extra" profitok éppen a mozgásból, az innovációból, a gazdasági folyamatok dinamizálásából fakadnak, de most nem ezekről beszélünk

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.