Elég zűrzavaros napok (hetek) vannak mögöttünk. A CHF/HUF árfolyam (exchange rate) pár hete még 220-230 volt, aztán járt 270 felett, most pedig 250 alatt van. A devizahitelesek fele szívrohammal kórházban, a másik fele pedig éppen igénylőlapot tölt ki (árfolyamrögzítés), amivel persze nem fogja megúszni az infarktust, csak szerez magának három év haladékot.

Az USA már nincs a legjobb adósok között, illetve (ha már államadósság) az európai adósságválság megoldása tovább késik, sőt: Olaszország csatlakozni látszik a megmentésre várók klubjához. Az államadósságokhoz kapcsolódóan estek a tőzsdék (nem, igazából nem a tőzsdék, hanem a részvényárak a tőzsdéken), valamint tovább drágult az arany és az említett alpesi (lila) pénz - annyira, hogy az már nekik sem, így a svájci jegybank a magyar devizahitelesek (CHF) segítségére siet.

Soros megint megmondta a tutit, ami elég jó, viszont közben az excsaja (brasil, 28) tíz milliárdot (nem forint) követel tőle, ami meg eléggé nem tuti és kicsit gallyra teszi a tuti-megmondást.

Dübörög a Sziget és felszámolták a halottak után járó nyugdíj-kifizetéseket Görögországban.

Összességében a világ szokásos folyása nem változott. Főként, ha az ezeréves trendvonalat nézzük.

Ha valakinek halasztott vizsgája (vagy ilyesmi) lesz mikroökonómiából / makroökonómiából (és szeretne tanári segítséggel felkészülni), az keressen a kozgaztanar@gmail.com címen!

Időm van, kedvem van.

És értek is hozzá.

Lájkolod?

kedd: napsütés, 30 fok, strand; szerda: eső, 17 fok, uszoda; csütörtök: eső/napsütés, 21 fok, strand; péntek: eső/napsütés, 23 fok, strand

Hogy a nyaraláshoz napos, meleg idő kell? Ugyan már!
 

(főtt kukorica = 350Ft/cső, óriás vizicsúszda = 200Ft/lecsúszás, kalózos tetoválás = 200Ft/db, sült hekk = 400Ft/10dkg, jégdrazsé (nagy adag) = 400Ft/adag)

Hogy mi a közös a fentiekben? Az, hogy mindegyik szívás! Az első kettő között összefüggés is van, a harmadik a ráadás (hab a tortán, vagy torta a habon - ahogy tetszik).

Az egy dolog, hogy a görögök által véletlenül kiborított biliből továbbra is árad a szag, de úgy tűnik, hogy más országoknak is meggyűlhet a bajuk (Olaszország), vagy már meg is gyűlt (Portugália, Spanyolország) a halmozódó és a biliből már döntés nélkül is kicsorgó kakival (kaki = államadósság). Olyannyira, hogy ez akár az általunk ismert világ végét is jelentheti. Esetleg a német-francia tengely kiszórja a PIIGS - országokat az Eurozónából (a német kilépést nem tartom valószínűnek, túl sok /biztonság/politikai gátja van ennek, lásd huszadik század történelme), vagy szorosabbra húzott közösségi fiskális politika mellett kipróbálják, hogy milyen egy államcsőd az euroövezeten belül, vagy Kína tényleg megveszi kilóra a világot - államkötvények formájában).

A lényeg az, hogy inog kb. minden, ami inoghat (az olaszok kapcsán jegyezném meg, hogy de mégis ki bízott bennük - értsd: vette a kötvényeiket -, azok után, hogy a miniszterelnökük tizenéves csajokkal tartott privát szexpartikat?!, de most komolyan?), és lehet, hogy összedől, meg lehet az is, hogy nem. De ami van, az most azt eredményezi (rövid távon), hogy a CHF erősödik az euroval szemben (mert ahogy a kockázatok nőnek, úgy menekül a privát tőke (a kis hamis) az euro alapú eszközökből (értsd: eladja őket, vagyis vált /exchange/ biztonságosabbnak ítélt eszközre, ami lehetne a dollár is éppen, ha már megegyezett volna a White House és a Congress a költségvetésről (és az adósságról). De nem egyeztek meg. Így marad a svájci frank, meg az arany. Kereslet nő, kínálat változatlan = CHF/EUR érfolyam az egekben, aminek sokan isszák a levét, többek közt a magyarországi devizahitelesek is, mert bizony a forint az euroval együtt mozogva gyengül tovább és tovább a frankkal szemben.

Hosszú, forró nyár lesz. Álljunk be egy vízesés alá, amíg lehet!

Nem túl fantáziadús a cím, elismerem, de nem az a célom (általában), hogy nyelvileg leleményes legyek, hanem az, hogy a kereső érdeklődő idetaláljon. Feláldozom a csilivilit a hatékonyság oltárán. Közgázblog. Ez van.

Írtam már arról, hogy az elmélet szerint az adóváltozások hatására (lineáris adózás - 16%-os adókulcs) a megtakarítások növekedésére számíthatunk, pláne, hogy az adóváltozás a magasabb jövedelműeknek kedvez, és ugye eleve ők a megtakarítók.

Nos, a gyakorlat azt mutatja, hogy valóban ez történt. Az adóváltozás hatására nem a fogyasztás nőtt, hanem (mint azt az elmélet is mondja) a megtakarítás.

Az egykulcsos adó és családi kedvezmények hatására keletkező többletjövedelmeket a legtöbben félretenni szeretnék az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint. A plusz bevételekből az érintettek 43 százaléka tesz félre többet, mint korábban.

Örülünk, Vincent?

Amire általában abból következtetünk, hogy meleg van, meg ilyenek. Már reggel 22 fok, napközben meg 32+ és sem bizonyíték, sem ígéret nincs arra, hogy nem izzadunk le minimum kétszer (egyszer amikor be-, egyszer pedig amikor kiszállunk a légkondis autóba/-ból). Na, ez most nem ilyen, a gyerekre kabátot adtam reggel.

Viszont a másik, amiből tudom, hogy nyár van, az működik, a látogatottság csökken. Szakmai blogoknál ez természetes, esetünkben az idetévedő diák (mert ki más keresne rá arra, hogy alternatív költség), most jó eséllyel Sopronban van (Volt), és nem közgazdaságtant olvas (netről sem), hanem maximum sms-t. És ez így van jól.

Jó nyaralást mindenkinek!

A középiskolai történelemoktatás elég nagy kakiban lehet. Ezt abból gondolom, hogy a mai utóvizsgán 3 embertől (a hallgató is ember) kérdeztem meg, hogy mondjon példát hiperinflációra Magyarország (gazdaság)történetéből, illetve azt, hogy hogyan hívták a magyarországi pénzt (hazai fizetőeszközt) a forint (HUF) előtt és egyikük sem tudott válaszolni. 20-21 éves fiatalok, akik leérettségiztek!! történelemből (is) nem tudták, hogy a forint a pengőt váltotta fel 1946-ban (aug. 1.), miután az beállította a hiperinflációs guinness rekordot. Jaj!

Az MTI hírek közt találtam rá erre:

Laptop az érettségizőknek - Az ötösök kedvezményre válthatók

Az Acer Magyarország és a Bluechip.hu webáruház idén egyedi kedvezményt ad új laptopok árából az érettségizőknek - legalábbis azoknak, akiknek elég jók a jegyeik.

A kedvezményre jogosító 4-es átlagért 5% engedmény jár, aminek mértéke 1%-al nő minden tizedes után, amivel a diák javítja eredményeit. Így a 4,5-ös érettségi átlag 10%, a kitűnő pedig 15% engedményt ér. Az akcióban résztvevő hordozható számítógépeket az átlag igazolása után a diákok a http://erettsegi.bluechip.hu oldalon keresztül tudják megvásárolni.

Túl azon, hogy lájkolom a fentieket, annyit jegyeznék meg, hogy a fenti árképzési metódus közgazdaságilag a harmadfokú árdiszkrimináció kategóriába tartozik. Járjunk kicsit utána, hogy miért is! Árdiszkriminációról akkor beszélhetünk, ha ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a vállalat különböző fogyasztói csoportoknak különböző áron értékesíti. Árdiszkriminációt a vállalatok akkor alkalmaznak, ha az növeli a profitot, vagyis ha az árdiszkriminációból származó pótlólagos bevétel meghaladja az alkalmazás pótlólagos költségeit. Az árdiszkrimináció feltételei között szoktuk felsorolni a különböző fogyasztói csoportok jelenlétét - méghozzá nem egyszerűn valamilyen tetszőleges attribútum alapján különböző, hanem, hanem eltérő keresleti árrugalmassággal rendelkező csoportok létezése a feltétel, amely eltérő árrugalmasság (más szavakkal eltérő rezervációs ár) kapcsolható valamilyen beazonosítható (megfigyelhető és behatárolható) egyéb attribútumhoz. Ez kicsit bonyolult, de megvilágítom: a fenti esetben például tudom, hogy általában a diákok laptop rezervációs ára alacsonyabb (alacsonyabb áron vásárol), illetve a diákok csoportja elkülönül (elkülöníthető) a fogyasztók között (szegmentáció). Más szavakkal: a szegmentációnak csak akkor van értelme, ha az egyes képezhet csoportok rezervációs ára más és más a terméket illetően. A fenti esetben az már csak hab a tortán - és  annyira goodwill-t növelő ötlet -, hogy a diákok közül is a továbbtanulni szándékozókat (a továbbtanulás valószínűsége egyenesen arányosan növekszik az érettségi átlag növekedésével) válogatom le, így az üzenet célzottabb, a képzett fogyasztói csoport szűkebb és jobban körülhatárolja a diákok csoportjából azokat, akik eleve potenciális(abb) laptop vásárlók. Az árdiszkrimináció másik feltétele a fogyasztó arbitrázs megakadályozásának képessége, vagyis annak a megakadályozása, hogy az alacsonyabb áron vásároló fogyasztó a terméket tovább adhassa a magasabb áron vásároló fogyasztónak egy köztes áron - ez esetben a vállalat elveszíti a magasabb áron vásároló fogyasztót. Esetünkben nem látszik, hogy ez a feltétel maradéktalanul teljesülne. Azért persze működhet a dolog! Egyrészt nem tudjuk, hogy a vállalat az értékesítés kapcsán milyen szerződési feltételeket szab - előírhatja például a negyedéves szervizeltetést, ami megnehezíti a továbbértékesítést. Másrészt a feltétel (jó érettségi) annak a valószínűségét is növeli, hogy a fogyasztónak valóban szüksége lesz a termékre (továbbtanulás) és nem kívánja azt továbbértékesíteni. Végül pedig a mennyiségi korlát melletti (1 tanuló = 1 számítógép) maximum elérhető 15%-os árkedvezmény nem jelent nagy nettó jövedelmet továbbértékesítés esetén, így nincs erős ösztönzője az újraértékesítésnek.

Ennyi.