Az MTI hírek közt találtam rá erre:

Laptop az érettségizőknek - Az ötösök kedvezményre válthatók

Az Acer Magyarország és a Bluechip.hu webáruház idén egyedi kedvezményt ad új laptopok árából az érettségizőknek - legalábbis azoknak, akiknek elég jók a jegyeik.

A kedvezményre jogosító 4-es átlagért 5% engedmény jár, aminek mértéke 1%-al nő minden tizedes után, amivel a diák javítja eredményeit. Így a 4,5-ös érettségi átlag 10%, a kitűnő pedig 15% engedményt ér. Az akcióban résztvevő hordozható számítógépeket az átlag igazolása után a diákok a http://erettsegi.bluechip.hu oldalon keresztül tudják megvásárolni.

Túl azon, hogy lájkolom a fentieket, annyit jegyeznék meg, hogy a fenti árképzési metódus közgazdaságilag a harmadfokú árdiszkrimináció kategóriába tartozik. Járjunk kicsit utána, hogy miért is! Árdiszkriminációról akkor beszélhetünk, ha ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a vállalat különböző fogyasztói csoportoknak különböző áron értékesíti. Árdiszkriminációt a vállalatok akkor alkalmaznak, ha az növeli a profitot, vagyis ha az árdiszkriminációból származó pótlólagos bevétel meghaladja az alkalmazás pótlólagos költségeit. Az árdiszkrimináció feltételei között szoktuk felsorolni a különböző fogyasztói csoportok jelenlétét - méghozzá nem egyszerűn valamilyen tetszőleges attribútum alapján különböző, hanem, hanem eltérő keresleti árrugalmassággal rendelkező csoportok létezése a feltétel, amely eltérő árrugalmasság (más szavakkal eltérő rezervációs ár) kapcsolható valamilyen beazonosítható (megfigyelhető és behatárolható) egyéb attribútumhoz. Ez kicsit bonyolult, de megvilágítom: a fenti esetben például tudom, hogy általában a diákok laptop rezervációs ára alacsonyabb (alacsonyabb áron vásárol), illetve a diákok csoportja elkülönül (elkülöníthető) a fogyasztók között (szegmentáció). Más szavakkal: a szegmentációnak csak akkor van értelme, ha az egyes képezhet csoportok rezervációs ára más és más a terméket illetően. A fenti esetben az már csak hab a tortán - és  annyira goodwill-t növelő ötlet -, hogy a diákok közül is a továbbtanulni szándékozókat (a továbbtanulás valószínűsége egyenesen arányosan növekszik az érettségi átlag növekedésével) válogatom le, így az üzenet célzottabb, a képzett fogyasztói csoport szűkebb és jobban körülhatárolja a diákok csoportjából azokat, akik eleve potenciális(abb) laptop vásárlók. Az árdiszkrimináció másik feltétele a fogyasztó arbitrázs megakadályozásának képessége, vagyis annak a megakadályozása, hogy az alacsonyabb áron vásároló fogyasztó a terméket tovább adhassa a magasabb áron vásároló fogyasztónak egy köztes áron - ez esetben a vállalat elveszíti a magasabb áron vásároló fogyasztót. Esetünkben nem látszik, hogy ez a feltétel maradéktalanul teljesülne. Azért persze működhet a dolog! Egyrészt nem tudjuk, hogy a vállalat az értékesítés kapcsán milyen szerződési feltételeket szab - előírhatja például a negyedéves szervizeltetést, ami megnehezíti a továbbértékesítést. Másrészt a feltétel (jó érettségi) annak a valószínűségét is növeli, hogy a fogyasztónak valóban szüksége lesz a termékre (továbbtanulás) és nem kívánja azt továbbértékesíteni. Végül pedig a mennyiségi korlát melletti (1 tanuló = 1 számítógép) maximum elérhető 15%-os árkedvezmény nem jelent nagy nettó jövedelmet továbbértékesítés esetén, így nincs erős ösztönzője az újraértékesítésnek.

Ennyi.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.