Kérdőjellel persze, mert egyáltalán nem biztos, hogy odáig fajul. De akár odáig is fajulhat az ír finanszírozási probléma:

Az ír államkötvény kibocsátás ugyanakkor nem jelentett gyógyírt az ország általános gazdasági nehézségeire. Az ír államkötvények hozama már a 7,8 százalékot is megközelítette múlthét pénteken. A 4 éves időtávra bejelentett 15 milliárd eurós költségvetési lefaragás sem enyhítette a helyzetet, egyes piaci szereplők szerint már csak az Európai Központi Bank vásárolja az ír államkötvényeket. A szigetországban megnövekedett bizonytalanság az egész eurózóna számára rossz hírt jelent, az ír finanszírozási helyzet megoldása ugyanis könnyen az IMF által életben tartott Görögország példáját követheti. - írja a vg.hu Cashline elemzése nyomán.

A 7,8% az magas! Főleg a 10 éves német államkötvény 2,41%-os hozamához képest. Igaz, a görög meg 12,09%... (adatok innen) Milyen kár, hogy nincs nekik kötelező magánynyugdíj pillérük, amit visszavezethetnének az államháztartásba! Mert kinek kell külső forrás, ha talál belsőt?

Lám-lám, a FED újfent pénzt pumpál az amerikai gazdaságba... Lásd expanzív monetáris politika. Ez várható volt - szóba is került már egy poszt erejéig.
600 milliárd dollár nem kevés, pláne, hogy valójában még ennél is többről van szó, plusz pláne, hogy a Bank of Japan is hasonló lépésre szánta el magát (csak ők nem az amerikai, hanem a japán gazdaságba pumpálnak).

A dolog közgazdaságilag nagyon egyszerű: a jegybank államkötvényt vásárol a piacon (ez tankönyvekben a nyílt piaci műveletek címszó alatt fut), az államkötvény helyett a gazdasági szereplőkhöz (elsősorban kereskedelmi bankok és egyéb tőkepiaci szereplők) pénz kerül, ami a gazdaságban lévő jegybankpénz-állományt (monetáris bázis) gyarapítja. A monetáris bázis növekedése a pénzmultiplikátoron keresztül növeli a pénzmennyiséget (a banki hitelállomány növekedésén keresztül), amely a reálgazdasági szereplőknél csapódik le, akik a rendelkezésükre álló plusz pénztömeget eszközvásárlásokra fordítják. Beruháznak, növelik a készleteket, fogyasztanak, ilyesmi.

A dolog több helyen megpattanhat: egyfelől nem biztos, hogy a plusz jegybankpénz ki tudja fejteni multiplikátor hatását, az államkötvényt eladó bankok tartalékképzésre is felhasználhatják,esetleg buborék fújódik belőle valahol, a lényeg, hogy a hatás (a plusz likviditás) nem jut el a reálgazdasági szereplőkhöz (likviditási csapda), illetve az is előfordulhat, hogy a hatás továbbgördül, a bankok növelik a hitelkínálatot (a növekvő bázison), ami egyet jelent a hitelkamatok csökkenésével (vagy ha azok már eleve nagyon alacsonyak, akkor a hitelfeltételek lazításával), de a rossz üzleti környezet miatt a reálgazdaság szereplői nem reagálnak megfelelően, vagyis nem vesznek fel beruházási és fogyasztási hiteleket, nem kezdenek el reáleszközöket vásárolni (beruházási csapda).

A könnyű pénznek valószínűleg inflációs hatása is lesz, de ettől a jelenlegi deflációs környezet miatt sem az USA-ban, sem Japánban nem kell tartani - legalábbis rövid távon -, valamint a dollár ára is csökkenthet (árfolyama).

A történet eddig abszolút tankönyvbe illik (vagy máshová), példaszerű. Ami érdekes, az most jön!

Az egyik kapcsolódó érdekességet a Reuters cikkében találtam: The central bank was designed to be above political influence. But its policy decisions are not completely immune to the political environment.

Bizony-bizony, a hazai monetáris politika hatása külföldön is érződik, főleg olyan helyeken, ahol a hazai fizetőeszköz árát (árfolyamát) mesterségesen tarják valahol - például Kínában alacsonyan. Ami ugye nem éppen jó dolog, ha a nyersanyagárak (dollárban) emelkednek. A FED döntése Amerikának jó, Kínának fáj. Akkor ez most gazdaságpolitika vagy nemzetközi politikai gazdaságtan?

Volt október utolsó munkanapja (október 29.), amiről jól lemaradtam. Posztilag. Szerencsére nem mindenki járt így, tessék, egy szemfülesebb blogger bejegyzése a jeles nap kapcsán. Egyébként nem is tudtam róla. Valaki? Az az érzésem, hogy a hazai (keresztény) kultúrában annyira uralja az október végét, november elejét a halottak napja (monopóliumként tematizálja a közbeszédet és a közgondolkodást), hogy ilyesminek, hogy Takarékossági Világnap esélye sincs... Sajnos. És akkor a Helloweenről még szót sem ejtettünk!

Valahogy össze kéne kapcsolni a kettőt, hogy beférjen a kecske is, meg a káposzta is... Takarékoskodj a gyertyákkal? Sírkőelőtakarékossági betétszámla? Amit ezen a világon megtakarít, azt a túlvilágon kamatoztathatja? Teljes Mortalitási Mutató? Rest In Debit?

Pedig írtak róla. Főleg olyan frekventált helyeken, mint a zalamedia.hu. Ja nem, az indexen nem. Az origo meg nagy kegyesen felcímkézett vele pár kapcsolódó írást.

A PSZÁF viszont a világnap alkalmából játékot indított iskolásoknak az agyonreklámozott, és ezért mindenki által ismert megtakaritasiiskola.hu weboldalon. É mit is nyerhetne a kisiskolás e jeles napon indított játékban (igazából nem is játék, csak egy teszt), ha jól szerepel?

A Takarékossági Világnapra az oldal külön is készül, a világnap történetével kapcsolatos, a honlapról letölthető játékkal. A tesztet maximum egy hibaponttal kitöltők hasznos pénzügyi tárgyú zsebkönyv – „Pénzügyek megtakarításaink tükrében” – példányával gazdagodnak.

Most erre mit mondjak? Gyakorlatilag nem jutok szóhoz...

Az én időmben nem volt őszi szünet! Sőt... Emlékszem minden második szombaton tanítás volt. Nem véletlenül énekelte anno az URH (főleg Müller Péter, aki akkor még nem volt Sziámi), hogy "ez egy igen-igen kemény világ". Manapság az Európa Kiadó játsza (főleg Menyhárt Jenő és főleg a nosztalgiázó negyveneseknek énekli).

Most meg van.

Ami egyrészt jó, mert pihenek a gyerkőcök, meg az óvónők/óvóbácsik, tanítók és tanárok, oktatók. Nekik ez jó. Aztán meg a forgalom is kisebb - vélhetően igaza van az egyik kommentelőmnek, aki egy régebbi poszt kapcsán megjegyezte, hogy a városi forgalom kb. fele a gyerkőcök szülők általi ide-oda fuvarozgatása miatt generálódik -, ami nem csak azoknak jó, aki nem ülnek autóba (kevesebbet kell tankolni), hanem azoknak is, akik viszont igen, mert élvezik a pozitív externális hatást.

Másrészt viszont nem jó, mert a szülőknek "meg kell oldaniuk" ezt a hetet. Szabadságot vesznek ki, otthon maradnak (nem nő a GDP), becipelik a gyereket (gyerekeket) a munkahelyre (munkatermelékenység csökken), vagy mozgósítják a nagyit, ami látszólag költségmentes, de nyilván végigstresszelik a napot, hogy mi van otthon a gyerekkel és a nagyival (ki borítja ki jobban a másikat), úgyhogy a munkatermelékenység megint csak csökken.

Nem tudom, hogy egy teljeskörű közgazdasági elemzés mit hozna ki, vajon megéri-e nekünk (társadalmilag) ez a szünetesdi? Hatékony-e?

Persze a hatékonyság nem minden. De fontos. Viszont találtam egy zseniális című anyagot: Surviving the school holidays. Ajánlom sok szeretettel!

A téli időszámítást kéne eltörölni baromi gyorsan, ha kívánhatok én is valamit a hosszú hétvége alkalmából! Vagy a nyárit. Még nem döntöttem el, de lassan kezd telelenni a hócipőm (akkor mégis a télit) ezzel az oda-vissza állással. De nagyon! Úgyhogy, ha kérhetném, akkor ezt nyomjuk át, ha már fél évig mi leszünk az EU soros elnöke... csak ezt az egyet, pls! Istenemre mondom nemzedékek lennének hálásak érte Európa-szerte (sőt, az egész OECD).

Lécci, lécci, lécci!

Vagy ha ez nem sikerül, akkor jöjjön hetente kétszer a Télapó. Valamit villantsunk már!

Horizontális fúzióról, vagyis vállalategyesülésről beszélhetünk, ha két (vagy több) azonos tevékenységet végző (ugyanazon a piacon tevékenykedő) vállalat egyesül. Az ilyen típusú vállalati egyesülésnek (merger) sok oka lehet, de mindenképpen pozitív szinergiákat kell feltételeznünk a háttérben, úgy mint a fúzió okozta hatékonyságnövekedést (bizonyos költségek csökkentésével), valamint a méretnövekedéssel járó egyéb előnyöket (pl. nagyobb piaci erő). A horizontális fúzió időnként a gyors(abb) növekedés eszköze (a kezdeményező fél részéről), máskor egyszerű piacszerzési metódus.

Összeolvad a Vatera és a TeszVesz - írja az index.hu.

A Vatera tulajdonosa tavaly év elején vásárolta meg a TeszVeszt. A két oldal az aukciós piac majdnem kilencven százalékát lefedik, rajtuk kívül kisebb, főleg egyes termékkörökre koncentráló aukciós oldalak vannak. A portálokat üzemeltető cégek összeolvadása hosszabb folyamat eredménye: a tulajdonosi kör már eddig is ugyanaz volt és a két cég már eddig is közös irodát bérelt. Az összeolvadással a Vatera.hu és a TeszVesz.hu csapata intézményes szinten is egyesíti erőit, a tulajdonosok azt várják, hogy az összeolvadástól egyszerűsödik a cég működtetése.

Az a gondolat, hogy a horizontális fúzió, a hatékonyságnövelés (költségcsökkentés) eszköze lehet nem idegen a kormányzattól (állam) sem, sőt. Éppen ez az a közgazdasági érv, amivel a kormányzat a MÁV Start és a Volán társaságok egybeolvasztásának tervét indokolja. Túl azon, hogy a közgazdasági érvek hátulütője (hehe) mindig az, hogy okadatolhatóak, azaz joggal várunk gazdaságossági (költséghatékonysági) háttérszámításokat, arra is érdemes felhívni az illetékesek figyelmét, hogy a méret növekedése bizonyos költségek növekedését is magával hozhatja - különösen állami tulajdonú vállalatok esetében. A budapesti tömegközlekedési vállalat (BKV) átszervezése mindenesetre kiváló tanulság lehet a MÁS Start - Volán társaságok esetleges fúzióját illetően.
A közgazdasági probléma mindkét esetben az, hogy hogyan lehet a horizontális fúzió előnyeire szert tenni a közösségi szektorban, úgy, hogy elkerüljük a nagy méretű állami tulajdonú vállalatok (rendes vagy 'kvázi' monopóliumok) működésével kapcsolatban felmerülő problémákat (költségeket)?

Van egy rövid hír a vg.hu-n arról, hogy az EKB (ECB) kormányzótanácsának olasz tagja kongatja a vészharangot, miszerint a mesterségesen eltérített devizaárfolyamok veszélyeztetik a kilábalást a gazdasági válságból. Egyébként maga a hír egy Reuters tudósítás, és ezennel dícséret a vg.hu-nak, mert most odatették a linket, hogy egy kattintással elérjük az eredeti hírt is. Köszi, csak így tovább!

Nem, nem az euro árfolyamáról van szó kérem, hanem a jüan árfolyamáról, mint mindig. Csak Mr. Draghi volt olyan illemtudó kedves és ezt nem mondta ki. De mi tudjuk.

Ez Gossen első törvénye. Mármint a csökkenő határhaszon elve.
Az újabb és újabb (pótlólagos) jószágegység elfogyasztása csökkenő összhaszonváltozást eredményez. A fogyasztás során ugyanis valamilyen felmerült szükséglet kielégítése a cél. A fogyasztás maga az adott szükséglet csökkenését eredményezi, így a mennyiség növelése során a következő fogyasztási egység már nem találja ugyanazt a szükségletet, mint az előző. Hát ezért csökken a határhaszon. A telítődési folyamat (szükségletcsökkenés) miatt.

Ha szomjasak vagyunk, akkor vizet iszunk. Az első pohár víz azért bír nagyobb határhaszonnal, mint a második, mert amikor a második pohár vizet isszuk, akkor kevésbé vagyunk szomjasak, mint az első előtt.

Szenvedély jellegű fogyasztás esetén nem érvényesül a csökkenő határhaszon törvénye. Különben meg igen. Tudják ezt a vállalatok is (a csökkenő határhaszon törvényét), mert azok mindent tudnak, amit a fogyasztói magatartásról tudni kell (és lehet). Tudják, hogy miután  megettünk egy sajtburgert, akkor már nem vagyunk annyira éhesek, mint mielőtt. A második sajtburger határhaszna kisebb, mint az elsőé. A határhaszon alakulása hat arra, hogy mennyit vagyunk hajlandóak adni (fizetni) a következő jószágegységért - rezervációs ár. Az első burger nagyobb hasznosságnövekedést okoz, mint a második, az elsőt hajlandó vagyok magasabb áron megvenni, a másodikat már azon az áron nem, csak alacsonyabb ár  mellett fogyasztom el.

Ezzel operál a McDonald's Kattanj rá! kapmánya is: 2 sajtburger 400 forintért a tiéd - míg ha egyet veszel akkor 250 forintot fizetsz.
 

Ez a csökkenő határhaszon törvényének gyakorlati alkalmazása.