Lám-lám, a FED újfent pénzt pumpál az amerikai gazdaságba... Lásd expanzív monetáris politika. Ez várható volt - szóba is került már egy poszt erejéig.
600 milliárd dollár nem kevés, pláne, hogy valójában még ennél is többről van szó, plusz pláne, hogy a Bank of Japan is hasonló lépésre szánta el magát (csak ők nem az amerikai, hanem a japán gazdaságba pumpálnak).

A dolog közgazdaságilag nagyon egyszerű: a jegybank államkötvényt vásárol a piacon (ez tankönyvekben a nyílt piaci műveletek címszó alatt fut), az államkötvény helyett a gazdasági szereplőkhöz (elsősorban kereskedelmi bankok és egyéb tőkepiaci szereplők) pénz kerül, ami a gazdaságban lévő jegybankpénz-állományt (monetáris bázis) gyarapítja. A monetáris bázis növekedése a pénzmultiplikátoron keresztül növeli a pénzmennyiséget (a banki hitelállomány növekedésén keresztül), amely a reálgazdasági szereplőknél csapódik le, akik a rendelkezésükre álló plusz pénztömeget eszközvásárlásokra fordítják. Beruháznak, növelik a készleteket, fogyasztanak, ilyesmi.

A dolog több helyen megpattanhat: egyfelől nem biztos, hogy a plusz jegybankpénz ki tudja fejteni multiplikátor hatását, az államkötvényt eladó bankok tartalékképzésre is felhasználhatják,esetleg buborék fújódik belőle valahol, a lényeg, hogy a hatás (a plusz likviditás) nem jut el a reálgazdasági szereplőkhöz (likviditási csapda), illetve az is előfordulhat, hogy a hatás továbbgördül, a bankok növelik a hitelkínálatot (a növekvő bázison), ami egyet jelent a hitelkamatok csökkenésével (vagy ha azok már eleve nagyon alacsonyak, akkor a hitelfeltételek lazításával), de a rossz üzleti környezet miatt a reálgazdaság szereplői nem reagálnak megfelelően, vagyis nem vesznek fel beruházási és fogyasztási hiteleket, nem kezdenek el reáleszközöket vásárolni (beruházási csapda).

A könnyű pénznek valószínűleg inflációs hatása is lesz, de ettől a jelenlegi deflációs környezet miatt sem az USA-ban, sem Japánban nem kell tartani - legalábbis rövid távon -, valamint a dollár ára is csökkenthet (árfolyama).

A történet eddig abszolút tankönyvbe illik (vagy máshová), példaszerű. Ami érdekes, az most jön!

Az egyik kapcsolódó érdekességet a Reuters cikkében találtam: The central bank was designed to be above political influence. But its policy decisions are not completely immune to the political environment.

Bizony-bizony, a hazai monetáris politika hatása külföldön is érződik, főleg olyan helyeken, ahol a hazai fizetőeszköz árát (árfolyamát) mesterségesen tarják valahol - például Kínában alacsonyan. Ami ugye nem éppen jó dolog, ha a nyersanyagárak (dollárban) emelkednek. A FED döntése Amerikának jó, Kínának fáj. Akkor ez most gazdaságpolitika vagy nemzetközi politikai gazdaságtan?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.