Magyarnak látszó termék
2011.03.07. 12:31
Érdekes hírre bukkantam a hvg.hu-t böngészve: Magyar Nemzet: megtévesztő termékek a boltokban. címmel. (Ugye-ugye, megmondtam én, hogy pár évig a Magyar Nemzet lesz a hírek forrása!)
Azt írja az újság, hogy az egyik áruházban piros-fehér-zöld szalaggal díszített csomagolású kínai és etiópiai babot, szlovákiai hántolt árpát találtak. A termékek csomagolásán a "jellegzetes magyaros bajuszt" viselő, szürke marhával szántó gazda mellett még a magyar puli is feltűnik, ám az áru alaposabb szemügyre vétele során kiderül, hogy csak a csomagolást végezték Magyarországon.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Pócs János fideszes országgyűlési képviselő szerint a fogyasztókat megtévesztik, a magyar termelők piacát pedig szétrombolják azok a multinacionális áruházláncok, amelyek magyarnak látszó külföldi származású termékeket forgalmaznak. Pócs János közölte: hétfőn az Országgyűlésben arra kér majd választ a szakminisztertől, mitől válik magyarrá egy termék.
Mit tehet hozzá ehhez a közgazdász? Nos, talán annyit, hogy az eset a termékdifferenciálás témakörhöz tartozik. Az egyszerűség kedvéért a differenciálás esetünkben a magyar* / nem magyar a termékdifferenciálás akkor ésszerű, ha a differenciálás által a vállalat nagyobb piaci hatalomra tesz szer, mint nélküle. A nagyobb piaci hatalom kisebb keresleti árrugalmasságot, azaz az ár és a bevétel növelésének képességét jelenti. A bab lehet magyar vagy nem magyar és azt feltételezzük, hogy a magyar bab fogyasztói csoport kereslete kisebb árrugalmasságú, mint akár a nem magyar babot fogyasztók kereslete, akár általában a bab kereslete. A magyar bab fogyasztói nem tekintik a nem magyar babot jó helyettesítő terméknek, így növekvő ár (magyar bab) esetén nem fordulnak tömegesen a helyettesítő termék felé. A magyar babot termelő a differenciálás eredményeképpen extra profitot ér el.
A kínai (nem magyar bab) gyártó számára a differenciálás hátrányos helyzetet eredményez, amire reagálva termékét igyekszik bejuttatni az előnyös másik kategóriába [megszüntetni terméke differenciált jellegét kínai bab = magyar bab], hogy aztán a kategórián belül alacsonyabb árával vevőket hódítson el - növelve ezzel bevételét. Vagy a kategóriába kerülve átvegye a kategória magasabb árát - növelve ezzel bevételét.
* Nem teljesen egyértelmű, hogy mit tekintünk magyar terméknek, mint erre a cikk is utal - helyesen. A GDP definíciója szerint hazai termék az, amit az országhatáron belül állítanak elő. Itt a tulajdonviszonyoknak nincs szerepe, azok ugyanis nem a hazai termelést, hanem a nemzeti jövedelmet befolyásolják. De további kérdés lehet, hogy milyen százalékban kell a hazai előállítás során helyeben (hazai előállítású) inputokat felhasználni a termelésben ahhoz, hogy maga a végtermék magyarnak tekinthető legyen? Van ugyan egy "általánosan" elfogadott 50%-os szabály (?), de ez a gyakorlatban nehezen alkalmazható - legalábbis szerintem.
Nézzük meg a cikkben említett példát! Tegyük fel, hogy a kínai bab ára a boltban 100 forint. Legyen ebből a kínai alapanyag ára 40 forint, míg az ár többi eleme (szállítási költség, csomagolási költség, stb, illetve a közvetett adó tartalom) mind magyar (hazai szereplőhöz kötődik). Ebben az esetben (mivel a 60 > 40) a termék hazainak (magyar) tekinthető, bár valahol érezzük, hogy az egészben maga a bab a lényeg, ami mégiscsak Kínában termett és nem Csongrádban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek