Floating
2010.06.06. 18:22
Nagy a kísértés, hogy arról írjak, amiről olyan sokan írtak a múlt héten és a hét végén. Mármint az ilyen-olyan nyilatkozatokról, meg azok hatásáról. Nem írok. Egyrészt azért nem, mert sokan írtak róla, én meg akkor már juszt sem (sznob-hatás). Másrészt azért nem, mert jobb dolgom is van, mintsem, hogy arról posztoljak, hogy a Fidesz vezérkar a piacokat teszteli. Ja. Na, most jól meg lettek tesztelve, aztán kész. Pár hét múlva visszajön a forint, meg az OTP árfolyama, ha meg nem, akkor pedig nem csak mi kapunk zakót, hanem sokan mások is, és nem azért amit ez vagy az mondott, hanem azért, mert mégis dupla w alakú válságot fogtunk ki, nem szimplát. (Bár egy válság sosem szimpla - max bizonyos értelemben.)
A forint jelenlegi árfolyamrendszeréről szeretnék írni. Ez egyszerű, tiszta és talán hasznos is. Magyarország pénze, nemzeti valutája a forint. A (valuta)árfolyam egy ország pénzének (egyik valuta) egy másik ország pénzében (másik valuta) kifejezett ára. A deviza és a devizaárfolyam más egy kicsit, nem részletezem, a jól megjegyezhető különbség az, hogy a deviza megnevezés banki (tőkepiaci) műveletre utal (devizabetét, devizahitel). A forint (HUF) árfolyamrendszere 2008. február 26. óta rugalmas, azaz lebegő árfolyamrendszer. Ez azt jelenti, hogy a forint árfolyamát a piac határozza meg. Euroban. Azért abban, mert külkereskedelmi forgalmunk 80%-a abban bonyolódik. Mármint forint-euro és euro-forint relációban. Egyébként jellemzően nem a forint (valuta)árfolyamát szoktuk bemondani euroban, hanem az euroét forintban - nyilván reciprok a viszony. Miért? Hát, elég furán néz ki, hogy 1 HUF = 0,00346433 EUR (ma ennyi), és az esztétikai okokon túl Budapestről (respect vidék!) nézve mégiscsak inkább az a kérdés, hogy mi mennyiért jutunk mások pénzéhez (EUR) és nem az, hogy ő mennyiért a miénkhez.
Ja igen, a piac. Nem az MNB, nem a kormány, nem a Jóisten, de még csak nem is Buga Jakab, hanem a piac. A vevők és az eladók. A kereslet és a kínálat. Rájuk van bízva. És ami a lényeg: ebben a rendszerben senki sem vállal felelősséget az árfolyamért. Senki sem mondja azt, hogy a forint nem lehet, pardon az euro nem lehet 280, 290 vagy éppen 311 forint. De azt sem, hogy ha 250 forintot kell csupán leszurkolni 1 euroért, az már tűrhetetlen és nem hagyom. Nincs árfolyamgarancia. Semmilyen formában. A dollár-euro (euro-dollár) viszony echte ilyen (lebegő árfolyam), tessék megnézni, hogy mit járt be az euro-dollár az elmúlt két évben! Naugye. Szóval, ha egy állam a rugalmas árfolyamrendszert választja (igen, ez választás kérdése), az lemond egy gazdaságpolitikai eszközről, nevezetesen az árfolyampolitikáról. Magyarországon 2008. februárja óta nincs árfolyampolitika. Hivatalosan. Mert egyébként meg van. Nem hivatalosan. Mert egy kicsi és erősen nyitott gazdaság esetében valami kell, hogy legyen. Mindjárt mondom, hogy miért, csak előtte azt, hogy mire jó ez a lebegő rendszer, miért jó a piacra bízni a valutaárfolyam alakulását. Nos, általában azt mondjuk (tanítjuk), hogy a rugalmas árfolyamrendszer előnye az, hogy a jegybank - megszabadulván az árfolyam-horgony (rögzítés) terhétől - a monetáris politikára tud koncentrálni, iletve, hogy az árfolyamváltozás piaci automatizmusa segíti a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának kialakulását.
Szóval. Magyarországon tankönyvi értelemben és elvileg nincs árfolyampolitika. Gyakorlatilag pedig... Gyakorlatilag egy kis és erősen nyitott gazdaságban két oldalról (minimum) erős nyomás alatt vannak az illetékes intézmények (MNB, kormányzat), hogy "valamit" tegyenek, ha "túl erős" vagy "túl gyenge" a forint. Az egyik oldalon (MNB) az inflációs célkövetés az irányadó, de a fogyasztói árindex a tervezettnél jóval gyengébb forint esetén - az import árak növekedésén keresztül - növekedni fog, így a jegybank kénytelen forint erősítő lépésekre, ha az inflációs célt tartani akarja. A másik oldalon (kormányzat) az érdekérvényesítő csoportok fellépése figyalhető meg: az exportőrök a gyenge, az importőrök az erős forintban érdekeltek, nem is beszélve a sok százezer devizahiteles állampolgálról (figyelem, szavazatok!), akik ugyancsak az erősebb forintban erdekeltek. A Mercedes-Benz, aki meg tőkét hoz ide nyilván a gyengébben, hiszen akkor kevesebb euroból tud ugyanakkora gyárat felépíteni. Attól függően, hogy az érdekérvényesítő csoportok erői milyen eredővel bírnak tesz valamit a kormányzat (pl. nyilatkozik). Meg persze ott van az államháztartási hiány, ami, ha külső forrásból finanszírozott, akkor hat az árfolyamra... Jaj, de bonyolult ez. Lényeg a lényeg: a tisztán lebegő árfolyamrendszer arról szól (elméletileg), hogy az állam (bármely szerve) max. a vállát vonogatja, de igazából ezt nem lehet. Máshol sem, nem csak nálunk, nálunk meg pláne nem. Mi a megoldás? A megoldás a piszkos lebegtetés (dirty floating), amely a lebegő rendszerbe becsempészi a rögzített bizonyos elemeit, azaz az állam néha beavatkozik, annak ellenére, hogy általában a piacra bízza az árfolyamot. Nem úgy, mint a tiszta lebegtetés esetén (clean floating), amikor is nem-nem, soha. Na. Ez van nálunk is. Dirty.
Some like it dirt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ricardo 2010.06.07. 13:27:40
kozgaztanar 2010.06.07. 20:28:25
Az első észrevétellel kapcsolatban:
"A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki." (MNB www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_1_jegybankrol&ContentID=2212), ha avatott makropénzügyesek tévedhetnek, akkor én plána. Igaza van, a valuta idegen ország pénzneme. A posztban javítom, a forint fizetőeszköz, nem pedig valuta - az országhatáron belül. Világos.
A második pontban szerintem téved. Mármint abban, hogy azt hiszi nem vagy rosszul értem. Olvassa el újfent és figyelmesen, amit a posztban írtam. Azt írtam, hogy nem részletezem, de a közérthető különbség, hogy devizáról akkor beszélünk, ha bejön a képbe a bank. Amivel a magyar lakosság főként olyan formában találkozik, hogy devizahitel, devizabetét - mert ezt látja az óriásplakáton. Egyébként pedig odatettem a linket. Ha nem tűnt volna fel. Világos?
kozgaztanar 2010.06.07. 21:58:12
visszaírom az eredetit
ricardo 2010.06.08. 10:36:04
kozgaztanar 2010.06.08. 11:55:22
A system of floating exchange rates in which the government or the country's central bank occasionally intervenes to change the direction of the value of the country's currency. In most instances, the intervention aspect of a dirty float system is meant to act as a buffer against an external economic shock before its effects become truly disruptive to the domestic economy.
Also known as a "managed float".
Ja. Annak is.
Zsit (nyau és rémizé) · http://ittanyugatihatarszelen.blog.hu 2010.06.09. 21:03:00
:))
Utolsó kommentek