Van egy felettébb érdekes vetülete a gazdasági válságnak. Ez pedig a megnövekedett hallgatói érdeklődés (és aktivitás) a makroökonómia irányában. Idén tavasszal már nem is annyira - vannak kurrensebb ügyek (országgyűlési képviselő választás, közelgő foci VB, vacsoracsata) -, de tavaly érezhetően jobban füleltek a diákok. Tényleg érdekelte őket a makroökonómia (a szokásosnál jobban), mert szerették volna megérteni, hogy mi történik körülöttük a világban. Mi ez a válság? Miért van? Mit tehetünk? Mi mivel függ össze, hogyan tehetünk ellene (vagy éppen érte)?

Erről számol be az Economist is, 2010. március 31-ei számában (Economics Textbooks: Revise and resubmit): "IN MORE than 30 years of teaching introductory macroeconomics, says Alan Blinder of Princeton University, he has never seen interest as high as it was last year." (Az elmúlt több mint 30 év során, amióta bevezető makroökonómiai kurzust oktat - mondja Alan Blinder a Princetoni Egyetemenről  - soha nem tapasztalt még ilyen magas fokú érdeklődést, mint a tavalyi évben.)

www.economist.com/business-finance/displaystory.cfm

Az aktuálisan kézbe vehető makroökonómia tankönyvek azonban nem feltétlenül adnak adekvát vagy elégséges magyarázatokat a gazdasági válsággal kapcsolatban feltett hallgatói kérdésekre. Nyilvánvaló, hogy az elmélet fejlődésének (változásának) mozgatója nem más, mint gyakorlat által felvetett problémák megértésére, megoldására irányuló törekvés. Az elmélet a gyakorlatot követi (a lét határozza meg a tudatot). A szövegkönyvek (jegyzetek) revíziója folyamatban van, idén már jelennek meg átdolgozott, bővített, kiegészített kiadások.

Az érdeklődés idővel alábbhagy, lanyhul. Ez így természetes. A tankönyvben az új fejezet azonban ott marad és mint tananyag vélhetően szigorúan számonkérésre kerül évtizedek múlva is. Meg kell tanulni akkor is, ha nem érdekel. Muszájból. Hogy ne kövessük el újra ugyanazokat a hibákat.

www.mktudegy.hu/files/Valaszut%20elott%20a%20makrookonomia.doc

m.blog.hu/el/eltecon/file/VilagiBalazsValsag.pdf

Választási szlogenek szigete a közgazdaságtan tengerében:

ITT AZ IDŐ NAGY A TÉT RADIKÁLIS VÁLTOZÁST LEHET MÁS CSAK AZ ORSZÁG

Dönts okosan! K&H. Törődj magaddal!

hehe

www.valasztas.hu/hu/parval2010/index.html

www.idegen-szavak.hu/keres/non-plus-ultra

A gazdasági események bekövetkezési valószínűsége nem mindig egy. Sőt. Számos olyan esemény akad, amelynek gazdasági vonatkozása van (lehet), de bekövetkezési valószínűsége nem egy - villámcsapás, aszály, betegség, stb. Belátható, hogy a villámcsapás (és a vele járó tűzkár) jelentős gazdasági hatással bír, konkrétan negatív hozamot (költséget) produkál a tulajdonos (szenvedő alany) számára.

Namost vannak olyan helyzetek, amelyekben az érintett alany az esemény bekövetkezési valószínűségét saját magatartásával (tevékenységével) befolyásolni tudja. Ezt hívja a közgazdaságtan erkölcsi kockázatnak (moral hazard). Mondjuk tevékenységével növeli a bekövetkezési valószínűséget. Negatív homzamot produkáló eseményekről beszélünk, vagyis káreseményekről. Mi értelme annak, hogy valaki olyan esemény bekövetkezési valószínűségét szertné növelni, amely esemény számára kárt (költséget) okoz? Lehet értelme. Oka. A legismertebb ezek közül a biztosítási csalás. A mögöttes helyzet pedig az információs aszimmetria. Ha önkezűleg gyújtom fel a lakást, hogy zsebre tegyem a biztosítási pénzt, akkor az a minimum, hogy önkezűségemet el tudja titkolni. Különben se pénz, se zseb.

Erkölcsi kockázat tehát akkor áll fenn, ha az egyik fél képes a a bekövetkezési valószínűség befolyásolására (előnyszerzési szándékkal), amely akció a másik fél előtt rejtve marad. (Hidden action - mondja a művelt francia.)

Hogy jön ide Homer Simpson? Homer pontosan ezt csinálja a King-Size Homer epizódban. Miután felfedezi, hogy egy bizonyos súly elérése után munkaképtelenné válik és a vonatkozó szabályok szerint otthon dolgozhat (who is disabled can work from home) lelkesen zabálni kezd, hogy elérje a 136 kilós álomhatárt. Mondjuk nem csinál titkot belőle, hogy direkt hízik, de ember legyen a talpán, aki bebizonyítja, hogy szándékosan hízlalta fel magát, hogy ne kelljen bejárnia az erőműbe (atom). Homer hízik, hízik, végül otthonról dolgozhat. (Más kérdés, hogy képes elrontani a világ legegyszerűbb gombnyomogatós otthoni munkáját.)

Van-e megoldás az erkölcsi kockázat okozta problémára? Van. Az ellenőrzés. A jelenség nem akadályozza meg a piac működését, csak drágítja. A globális pénzügyi válság okán például sokan felvetik a bankok viselkedésével kapcsolatban az erkölcsi kockázat problémát, hiszen a káresemény (pénzügyi válság) bekövetkezési valószínűségét a bankok magatartása (hitelezési politikája, kockázatvállalási hajlandósága, stb.) igen erősen befolyásolhatta (befolyásolta). Nehéz bizonyítani a tudatosságot - könnyebb a nemtörődömséget. Akárcsak Homer esetében ... De az ellenőrzést (szabályozást) meg lehet változtatni (szigorítani).

en.wikipedia.org/wiki/King-Size_Homer

en.wikipedia.org/wiki/Moral_hazard

economicsandliberty.blogspot.com/2008/10/beckers-analysis-of-this-crisis.html

www.nottingham.ac.uk/business/cris/papers/2008-6.pdf

eltecon.blog.hu/tags/erk%C3%B6lcsi_kock%C3%A1zat

Szokták kérdezgetni a gyerekeket, hogy "Mi leszel, ha nagy leszel?" Engem is kérdezgettek eleget mindenféle nagynénik, nagybácsik, ismeretlen ismerősök. Rosszabb esetben bizalmaskodó hátbaveregetés, esetleg vicces grimasz is kísérte az ilyen típusú hiábavalóságot. Gyarló az ember ...

Persze most, hogy felnőttem és pontosan tudom, hogy mi szeretnék lenni, a kutya se kíváncsi rá. Azért elmondom.

Homer Simpson szeretnék lenni. Azt hittétek, hogy Schumacher, mi? Fenét. Továbbmegyek, egyenesen azt gondolom, hogy minden férfi éltében eljön a pillanat, amikor ráébred, hogy ő tulajdonképpen Homer Simpson szeretne lenni.

Akkor már többnyire késő.

hu.wikipedia.org/wiki/Michael_Schumacher

en.wikipedia.org/wiki/Homer_Simpson

www.thesimpsons.com/bios/bios_family_homer.htm

hu.wikipedia.org/wiki/A_Simpson_csal%C3%A1d

Hogy a poszt közgazdasági vetülete is meglegyen itt egy link Homer üzleti titkairól.

animatedtv.about.com/od/homersimpson/a/homerbusiness.htm

Van a javaknak (termékek és szolgáltatások) egy olyan csoportja, amelyet a közgazdaságtan tapasztalati javaknak (experience good) hív. Azokat a javakat soroljuk ide, amelyekről a fogyasztó nem igazán képes érdemi információkat szerezni a jószág elfogyasztása előtt. Az árat persze tudja, de olyan fontos infromációknak nincs a birtokában (és nem is lehet), amelyek a minőséggel függnek össze és mint ilyenek nagy mértékben befolyásolják azt a hasznosságot, amit a fogyasztás során a vevő szerezhet. Ezek az alapok: mennyi hasznosságot (hasznosság növekedést) hoz és mennyibe kerül. Ha az egyik nem "tiszta", akkor nehéz optimális döntést hozni.

A tapasztalati javak tipikus példája az éttermi vacsora (masszázs, hajvágás, színházi előadás, wellness hétvége, oktatás, stb.), ahol a fogyasztás előtt - kis túlzással - fogalmunk sincs arról, hogy mekkora hasznosságnövekedésre számíthatunk. A fogyasztó előtt álló közgazdasági (döntési) probléma szerencsére nem megoldhatatlan. A piacok (a piaci szereplők) számos eszközt adnak a fogyasztók kezébe, hogy tapasztalás előtti (vagy nélküli) ismereteket szerezzenek a termék/szolgáltatás minőségéről. Az egyik ilyen tipikus lehetőség a termékminta (kóstoló). Aztán az eladó vállalhat akár minőségi garanciát is - pl. visszatérít fogyasztó elégedetlenség esetén - bár ez esetben problémás pont, hogy ki és mi alapján dönti el, hogy az a vacsora valóban rossz minőségű-e vagy sem? Stb. Nem részletezem.

Amt részletezni fogok, az a jól informált fogyasztó (well-informed consumer) és a tapasztalati javak közötti kapcsolat. Tapasztalati javak esetében ugyanis a fogyasztók számára kiemelkedően fontos azon fogyasztók tapasztalata (véleménye), akik már fogyasztották korábban az adott jószágot. Ha valaki már járt abban az étteremben, szállodában, masszőrnél, borásznál, fodrásznál, stb. és elégedett, akkor magam is valószínűen elégedett leszek, ha elégedetlenül távozott, akkor valószínűsíthető, hogy én sem járok jól. Minél több pozitív, vagy minél több negatív visszajelzésem van a többi (jól informált) fogyasztótól, annál biztosabbá válik a saját döntésem helyessége.

Nehéz sok (elegendő) jól informált fogyasztót találni, ha vacsorázni szeretném vinni a párom. Könnyű viszont kiemelkedően jól informált fogyasztót találni. Ő az ételkritikus vagy éttermi kritikus. Ő egyenesen, abból él, hogy információkat gyűjt a tapasztalati javakról és ezeket megosztja a többi fogyasztóval. Hogy azok optimális(abb) döntéseket hozhassanak. A probléma kitermeli a megoldását, a szupertapasztalt fogyasztót, aki információt termel. Az információ javítja a fogyasztói optimalizációt, hatékonyabbá teszi a piacot.

en.wikipedia.org/wiki/Experience_good

www.kavehazak.hu/magazin/kulturakave/content.php

www.goodexperience.com/

A paksi atomerőmű adja Magyarország energiatermelésének 37,2%-át. Ami nem kevés. Egyáltalán nem. Most pedig osztalékot fizet. Mert nyereséges. Nem is keveset. Mert 17 milliárd forint azért nem kevés. (Szerintem.)

A vállalatok már csak így vannak ezzel, ha nyereségesek, akkor a közgyűlés (a tulajdonosok) eldöntik, hogy mi legyen a nyereséggel. Ha hozzá szeretnének jutni a részükhöz (kiveszik a cégből), akkor ennek az osztalékfizetés a törvényes formája.

A Paksi Atomerőmű Zrt tulajdonosa (99%-ban) a Magyar Villamos Művek Zrt, amely ebben az esetben a kifizetés címzettje. De álljunk csak meg egy szóra! Az MVM Zrt nem egy állami vállalat? De. Fő tulajdonosa a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az MVM Zrt ugyancsak nyereséggel zárta a 2009-es évet. Nyereségének harmadát a paksi befizetés adta.

Szóval. Hogy értsük: adott egy nyereségesen működő vállalat (PA Zrt), amely tulajdonosa révén állami tulajdonú vállalatnak számít, illetve a tulajdonos vállalat (MVM Zrt) is nyereséges és állami. Nézzenek már oda, ezek szerint nem csak veszteségesen működő állami vállalatok vannak? Nem. Vannak nyereségesek is. Főleg, ha monopóliumként működhetnek (MVM Zrt) és ha a termék ára úgy van megállapítva (állami árszabályozás), hogy nyereségesek legyenek. (Liberalizáció ide vagy oda.)

Baj, hogy az MVM Zrt nyereséges? Nem. Sőt. A nyereség új beruházásokat tesz lehetővé, amelyek hosszú távon garantálni tudják Magyarország energiabiztonságát. A baj az lenne, ha az MVM Zrt nyeresége szintén osztalék formában tulajdonosainál landolna. Persze a tulajdonos szíve-joga az osztalék mellett dönteni, csakhogy ebben az esetben az osztalékfizetés azt jelenti, hogy az állam azért adja drágán (áttételesen) az áramot, hogy polgáraitól kvázi adó jelleggel többletbefizetéshez jusson. Ne jusson. Ha nem kell a többlet, mint beruházási forrás, akkor ne legyen a többlet és legyen olcsóbb az áram.

20 milliárd forint osztalékelőleg már ott landolt. Reméljük nem fog mind.

Vajon mire költhették?

www.fn.hu/cegek/20100331/milliardos_osztalekot_fizet_paksi/

hvg.hu/gazdasag/20090211_paksi_atomeromu_elektromos_aram

www.mvm.hu/engine.aspx

www.kormanyszovivo.hu/media/retreive_file/2584

www.eh.gov.hu/home/html/index.asp

www.rmr.hu/

www.tozsdehirek.com/20-milliard-forint-osztalekot-fizet-az-MVM/27817 

Többnyire tanultunk ezt-azt a történelemórákon. Például az urbanizációról. Hogy mi az. Eszik-e vagy isszák. Akinek semmi nem ugrik be, az klikkoljon ide hu.wikipedia.org/wiki/Urbaniz%C3%A1ci%C3%B3 A többiek pedig (aztán persze a klikkolók is) gondolkodjanak el azon, hogy hogyan köthető a rendőrség (mint új intézmény) kialakulása, a modern (nagy)város létrejöttéhez?

A klasszikus (középkori) város kicsi. Földrajzi kiterjedésében, lélekszámában. Ezres, tízezres nagyságrend. A közrendről, közbiztonságról persze gondoskodni kell, de azt többnyire a polgárőrség megoldja (a polgárság <céhek> önkéntesei masíroznak többek közt Rembrandt Éjjeli őrjárat c. festményén). A rendet vigyázni nem kell profi csapat - értsd: modern rendőrség. Nem. Az új intézmény azért kell, mert a modern nagyváros kialakulásával olyasmi jelenik meg, ami korábban nem volt. Ez pedig az ismeretlen tettes fogalma (és személye).
A középkori Veronában mindenki tudta, hogy Rómeó ölte meg Tybaltot, a városi őrség feladata az, hogy elfogja Rómeót. Kézre kell, hogy kerítse. De az 1800-as évek milliós Londonában ki a fene tudja, hogy ki ölte meg Mr. Smithet?

Csiribú-csiribá, urbanizáció és a modern nagyvárosban hirtelen kiderül, hogy nem tudni ki követte el a bűnt. Ki kell nyomozni. Ez a borzongató újdonság. A nyomozati funkció. Ezért kell 1829-ben törvény a városi rendőrségről Angliában. És ez hívja életre Mr. Sherlock Holmes legendás alakját - a'la Sir Doyle. A nyomozás. Ami új, izgató, borzomgató, drámai. Ami küzdelem a bűnt elkövető és a bűnüldöző között. A tét a bűnős leleplezése. Kiderül vagy sem? Megússza vagy sem?

A rendőrség mellett azonban a modern nagyváros még valamit bevet a bűnözők ellen. Ez pedig a közvilágítás. Ha valaki eddig azt hitte volna, hogy a közvilágítás azért jött létre (történetileg), hogy Mr. és Mrs. jobban lássa házuk bejáratát és ne essen hasra az éppen arra kódorgó házikedvenc által, az tévedett. Azért jött létre, hogy kevésbé öljék meg, üssék le, fosszák ki őket éjjeli hazatértük során. A sötétség ugyanis a bűn (és Vuk) legjobb barátja. Még nyelvileg is bűn - sötétség. (Feketegazdaság példának okáért.) Nem? De. Naszóval, a sötétség, akarom mondani a bűnözés felszámolása = közvilágítás + Scotland Yard (és Mr. Holmes).

en.wikipedia.org/wiki/Scotland_Yard

hu.wikipedia.org/wiki/Sherlock_Holmes

en.wikipedia.org/wiki/Street_light#cite_note-18

onlinepubs.trb.org/onlinepubs/nchrp/docs/NCHRP05-19_LitReview.pdf

Van itt ez a dolog a Húsvéttal. Nincs sok hozzáfűznivalóm, a jézusi önfeláldozás - feltámadás tárgykör (a keresztények számára az örök élet ígérete) szépen keveredik a pogány tavaszünnep, termékenység-kultusz elemeivel. Néha az az érzésem, hogy a rítusok, szimbólumok ilyetén való évszázados keveredése a "Mennyi állam és mennyi piac?" kérdésre adható szokásos választ hordozza magában: Nincs biztos recept (tuti arány), de az bizonyos, hogy önmagában egyik sem áll meg.

Persze az sem mindegy, hogy a szódáspalack melyik végén vagyunk, ha locsolkodásra kerül a sor ...

www.unnep.mentha.hu/husvet.htm

hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9ti_ny%C3%BAl