A gazdasági események bekövetkezési valószínűsége nem mindig egy. Sőt. Számos olyan esemény akad, amelynek gazdasági vonatkozása van (lehet), de bekövetkezési valószínűsége nem egy - villámcsapás, aszály, betegség, stb. Belátható, hogy a villámcsapás (és a vele járó tűzkár) jelentős gazdasági hatással bír, konkrétan negatív hozamot (költséget) produkál a tulajdonos (szenvedő alany) számára.

Namost vannak olyan helyzetek, amelyekben az érintett alany az esemény bekövetkezési valószínűségét saját magatartásával (tevékenységével) befolyásolni tudja. Ezt hívja a közgazdaságtan erkölcsi kockázatnak (moral hazard). Mondjuk tevékenységével növeli a bekövetkezési valószínűséget. Negatív homzamot produkáló eseményekről beszélünk, vagyis káreseményekről. Mi értelme annak, hogy valaki olyan esemény bekövetkezési valószínűségét szertné növelni, amely esemény számára kárt (költséget) okoz? Lehet értelme. Oka. A legismertebb ezek közül a biztosítási csalás. A mögöttes helyzet pedig az információs aszimmetria. Ha önkezűleg gyújtom fel a lakást, hogy zsebre tegyem a biztosítási pénzt, akkor az a minimum, hogy önkezűségemet el tudja titkolni. Különben se pénz, se zseb.

Erkölcsi kockázat tehát akkor áll fenn, ha az egyik fél képes a a bekövetkezési valószínűség befolyásolására (előnyszerzési szándékkal), amely akció a másik fél előtt rejtve marad. (Hidden action - mondja a művelt francia.)

Hogy jön ide Homer Simpson? Homer pontosan ezt csinálja a King-Size Homer epizódban. Miután felfedezi, hogy egy bizonyos súly elérése után munkaképtelenné válik és a vonatkozó szabályok szerint otthon dolgozhat (who is disabled can work from home) lelkesen zabálni kezd, hogy elérje a 136 kilós álomhatárt. Mondjuk nem csinál titkot belőle, hogy direkt hízik, de ember legyen a talpán, aki bebizonyítja, hogy szándékosan hízlalta fel magát, hogy ne kelljen bejárnia az erőműbe (atom). Homer hízik, hízik, végül otthonról dolgozhat. (Más kérdés, hogy képes elrontani a világ legegyszerűbb gombnyomogatós otthoni munkáját.)

Van-e megoldás az erkölcsi kockázat okozta problémára? Van. Az ellenőrzés. A jelenség nem akadályozza meg a piac működését, csak drágítja. A globális pénzügyi válság okán például sokan felvetik a bankok viselkedésével kapcsolatban az erkölcsi kockázat problémát, hiszen a káresemény (pénzügyi válság) bekövetkezési valószínűségét a bankok magatartása (hitelezési politikája, kockázatvállalási hajlandósága, stb.) igen erősen befolyásolhatta (befolyásolta). Nehéz bizonyítani a tudatosságot - könnyebb a nemtörődömséget. Akárcsak Homer esetében ... De az ellenőrzést (szabályozást) meg lehet változtatni (szigorítani).

 

en.wikipedia.org/wiki/King-Size_Homer

en.wikipedia.org/wiki/Moral_hazard

economicsandliberty.blogspot.com/2008/10/beckers-analysis-of-this-crisis.html

www.nottingham.ac.uk/business/cris/papers/2008-6.pdf

eltecon.blog.hu/tags/erk%C3%B6lcsi_kock%C3%A1zat

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr351898437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

díva naíva 2010.04.08. 14:25:01

Na, erkölcs az ritka, mint a fehér holló, ami nem bizonyítható, az nincs elven működik a világ, méltányosságról pedig hallani sem akarnak, a bankok az utolsó bőrt is lehúzzák a civilekről, mellette rekord nyereséggel zárnak, közbe nem lép senki, csak néz, mint Rozi a moziban... jéééé... na mindegy :) ma harapós hangulatban vagyok, bocsi :)
süti beállítások módosítása