Itt egy rövid és velős cikk az fn.hu közlésében a bankok és a kormányzat közti kötélhúzás állásáról. A jelen állapot szerint kormányzat - bankok 2:1, ami azt jelenti, hogy a magyar kormány hozza a nyolcaddöntős foc-vb átlagot, a bankok pedig jobban teszik, ha nem ágálnak, hogy tizenegyest kéne adni, meg nem is volt bent a labda vagy hogy lesen volt a csatár a második gól előtt, mert rosszabbul járhatnak, mint... Ugyanis ez most éppen egy olyan játék, ahol a bíró ugyanolyan mezt visel, mint a másik csapat. Na, melyik csapat?

Hogy a vesztes meccs után mi történik az öltözőben, illetve, hogy a vesztes csapat mérgében (és üzleti racionalitásában) mennyi költséget hárít a szurkolókra, azt majd meglátjuk. Lehet, hogy szimplán többet kell edzeni vagy legközelebb más taktikát alkalmazni. Ki tudja? Ez is egy többismeretlenes egyenlet, amelynek nem ismerjük minden független változóját. Függ a kereslet árrugalmasságától, függ a felügyelet magatartásától, függ a szabályoktól.

Mindenesetre ha én bank lennék és különadót kéne fizetnem, miközben (tegyük fel) nem emelhetem a termékek árát, akkor még mindig javíthatok a termelékenységen (csökkenthetem a termelési költségeket), illetve próbálhatok bevételt növelni az értékesítési mennyiség növelésével (marketing és egyebek). Mert ugye nem szeretném, hogy a profitrátám csökkenjen. Az lenne a nonszensz, ha csökkenteném a hitelezési tevékenységemet, nem? Mármint a közgazdasági logika alapján. Persze a banki logikát nem ismerem.

A rövidség és velősség mellett ami még nagyon jó az fn.hu-s cikkben, az ez:

A kőkemény kormányzati egyeztetést többféleképpen lehet értékelni. Van egy miniszterelnök, amelyik nonszensz módon kipécézett egy szektort, és annak megsarcolásával fedezi mindenfajta ígérete azonnali megtartását. Avagy a másik értelmezés szerint van egy politikus, aki valóban határozott és nem fogadja el annak a szektornak a lobbiját, amely a hitelezési passzivitásával súlyos terheket rótt az államra. Hiszen az államnak olyan vállalkozásokat kellett kisegíteni, amelyeknek nem kellett volna idejutnia, illetve olyan munkavállalókat kellett segélyezni, akiknek nem kellett volna az utcára kerülni. Az igazság pedig nyilván valahol középen van. Nem csak a pénzügyi szféra követi feszült figyelemmel, hogy mi lesz a kötélhúzás eredménye.

Írtam már korábban erről a görög filozófusról és a pénzről. Akkor és ott az volt a lényeg, hogy nem lájkolta a profitmotívumot, mert filozófiailag is és politikailag is károsnak tartotta. Met ugye az emberi természet véges attribútuma nem jön össze a vagyonszerzési vágy végtelenségével, és a polgárok közti barátság (philia) is meginog (sőt), ha teret kap a nyereségvágy, mert az adott helyzetben az egyik gazdagodni csak a másik rovására lehet.
 

Az adott helyzet a kínálat stagnálása. Nos, ez elég hosszú időn keresztül jellemzi az európai gazdaságokat (ókor, középkor), pláne ha a termelést nem abszolút értelemben, hanem az egy főre jutó produktum szintjén ragadjuk meg. A termelékenység növekedése sokáig váratott magára - konkrétan a béka feneke alatt tartózkodott. A termelést növelő technikai újításokra egészen a 10. század végéig kellett várni, bár a vetésforgóra és olyan apróságokra, mint kukorica, burgonya és társaik még ennél is tovább. Lásd mezőgazdasági forradalom.

Szóval Arisztotelész, hogy szavam ne felejtsem... Igen. A profitmotívumot nem lájkolta. De akkor mit lájkolt? Az erényeket. Írt is pár könyvet ilyen-olyan etika címmel.
Ami ide kapcsolódik, az a mértékletesség erénye, a jogszerűség, valamint a nagyvonalúság és az áldozatkészség. Mértékletes ember uralja a testi gyönyörök iránti vágyat, aki jogszerűen jár el, az sem veszteséget nem szenved, sem nyereségre nem törekszik (azt kapja, ami jár), a nagyvonalú ember nem tékozló, de nem is fukar, az áldozatkész pedig éppen annyit áldoz a közösségre, amennyit kell - ez lenne az a bizonyos leiturgia. Ha ilyesmiről (mármint arisztotelészi etika) beszélek - néha adódik olyan tantárgy, ahol nem szentségtörés-, akkor általában a mértékletességet szoktam kiemelni, mint a korabeli egyéni (köz)gazdasági döntéseket meghatározó (befolyásoló) etikai elvet. A mértékletesség kiemelése persze nem feltétlenül indokolt, de a kétezer év kereszténységgel átitatott nézőpont okán, amely gondolkodásunkat meghatározza, talán érthető.

Szóval. Nem növekszik a termelékenység, nincs GDP növekedés. A népesség jobb esetben kis mértékben, rosszabb esetben nagy mértékben növekszik. Mit lehet tenni? Korlátozni kell a személyes fogyasztást. Lehetne jegyrendszer is, meg lehetne emelkedő piaci ár is, de nem az van, mert az ókorban vagyunk és a poliszgazdaság keretei között más megoldásokat illik keresni. (Egyébként a "jegyrendszer" részlegesen működik, de az a birodalmi hagyomány /palotagazdaság/, amivel a polisz szakított, a piac pedig nem okés, lásd a profitmotívum elutasítását.)

A megoldás az etika. A fogyasztás etikai korlátozása. Az erény az akarat diadala a vágyak felett. Az önmérséklet megoldás lehet olyan körülmények közepette, ahol a termelés bűvülése nem tart lépést a szükségletek növekedésének dinamikájával.

Erőforráskorlátok, túlnépesedés... a probléma manapság is felmerül. És bizony sokan nyúlnak vissza Arisztotelészhez, a mai kor problémáinak megoldását keresve. Mértékletesség. Naná!

Az tehát világos, hogy az erkölcsi erény kellemes és fájdalmas dolgokkal kapcsolatos. Különben az erkölcs [éthosz], mint a neve is jelzi, olyan valami, ami a szokásból [ethosz] fejlődik ki, s ezt, minthogy nem velünk született, nevelés útján, meghatározott módon végre­hajtott mozgatás segítségével szokjuk meg, s így válik végül tevékenykedő elemmé. Olyasmi ez, amit az életteleneknél nem láthatunk, hiszen a követ akárhányszor felfelé hajítod, az sose fogja magától megtenni ezt, csak erőszakos ráhatásra. Ezért hát határozzuk meg az erkölcsöt így: a lélek egy részének minősége, mégpedig azé a részé, amely - bár nem értelmes -, de a rendelkező értelem útmutatása alapján képes engedelmeskedni az értelemnek. Azt kell most megállapítanunk, hogy mi az a lelki tartalom, amelyre vonatkoztatva az erkölcsök bizonyos minőségek. Nos, hát vonatkoznak az erkölcsök az ember érzelmi képességeire - e vona­tkozásban nevezzük érzőknek az embereket, és vonatkoznak a lelki alkatára - e vonatkozásban mondjuk valakiről, hogy ezeknek az érzelmeknek a tekintetében valamiképpen érző vagy érzéketlen.

www.ujakropolisz.hu/arisztotelesz
 

Van most ez a foci-vb Dél-Afrikában ... és volt ugye egy nem megadott
gól, amit meg kellett volna, meg volt egy megadott gól, amit nem. Nemhogy 24 vagy 12, de 6 órán belül. És lehet szidni a bírókat, meg a partjelzőket (pardon, asszisztens!), de minek? Az vesse rájuk azt a bizonyos követ, aki még soha nem nézett be egy lesállást, vagy egy lepattanó labdát. Meg lehet a FIFA-t is szidni, azt mondjuk kell is.
Videóbíró kell, ez nem is vitás, lehet és kell is érvelni mellette, meg egyéb technikai-technológiai vívmányok alkalmazása. GPS a labdába, aztán nincs probléma! Ha nagyon elkeveredne, akkor majd egy kémműhold beméri. Sima ügy. Hogy miért nem volt eddig? Mert ez ilyen. Ez a világ. Közgazdaságilag.

Ugyanis sem a FIFA, sem az UEFA nem jótékonysági intézmény, de még a Real Madrid sem az, sőt a DVTK sem. Ezek (többnyire) profitorientált piaci szereplők. Like the food companies. Vagy mások. A technikai-technológiai újítások alkalmazásának feltétele ilyen esetekben az, hogy az alkalmazás profitnövekedést eredményezzen. (Mondjuk középtávon.) A vállalat azért vált az újabb technológiára, mert megéri neki. Azért alkalmaz egy technikai újdonságot, mert attól jobb lesz neki: csökkennek a termelés költségei vagy a bevétel növelhető általa (legjonn, ha mindkettő), a lényeg, hogy megéri. A FIFA-nak mégis mi éri meg a videóbíróban? Az új alkalmazások költségét látom, általuk hozott a költségcsökkenést vagy bevételnövekedést nem. Hmm? Nem racionális.

Maximum akkor, ha a fogyasztói elégedettség csökken. Másképpen: a fogyasztói elégedetlenség növekszik. Ez okozhat olyan költségeket, amelyek meghaladhatják a reform költségeit. Nem feltétlenül a bevételek csökkenése lehet az, amiben a szurkolói elégedetlenség megmutatkozik. Inkább olyasmikre gondolok, mint a goodwill romlása miatti szponzorvesztés, a rendbontások számának növekedése miatti extra kiadások, a játékvezetők biztonságának biztosítására fordított összeg növekedése. Ilyenek. Nem tudom. Mindenesetre a bevezetésnek (reformnak) költségei vannak, hasznot nem hoz, ez biztos. Ilyen helyzetben maximum akkor van esély változásra, ha felszínre kerülnek a be nem vezetés költségei is. Ha vannak.

Mondjuk lehetne az is, hogy feszesebbek, testhezállóbbak legyenek a mezek. A női szurkolók miatt. Hehe.

A görög kormány most azt nyilatkozta (vagyis nyilván a szóvivő nyilatkozott, nem a kormány), hogy mégsem
eladóak a görög szigetek: a görög kormány nem vesz részt semmilyen, az állam tulajdonába tartozó sziget értékesítésében.

Pedig már éppen kezdtem számolgatni, hogy hogy tudok összekaparni egy kis szigetrevalót... a franc essen bele!

Az van, hogy írni akartam, de volt ez a nem megadott gól és így Németország - Anglia 2-1 a szünetben, ami most van, de már nem sokáig, és normális posztot úgysem lehet ilyen idegállapotban, úgyhogy majd holnap, addig is bye-bye.

That's all folks!

A focivébé természetesen. És nem abban az értelemben, hogy az adott sportot (labdarúgás) kedvelő hölgyek és urak (statisztikailag urak) számára áldás, a többiek (statisztikailag hölgyek) számára átok, hanem közgazdaságilag. Mert itt a napi.hu cikke arról, hogy Százmilliós károkat okoz
hazánkban a foci-vb. Ami azért elgondolkodtató. Mármint a cikk címe. Olyan, mintha a Sajó áradna újfent, nem? A foci-vb letarolja a vetést az Alföldön? Vagy mi van?
A cikkből aztán kiderül, hogy az van, hogy A labdarúgó-világbajnokság első hetében 62 százalékkal kisebb forgalmat regisztráltak a Budapesti Értéktőzsdén, mint az azt megelőző héten, s a kereskedési kedv lanyhulása a korábbi focitornák és olimpiák során is megfigyelhető volt - derül ki vizsgálatunkból. És az is, hogy a futball-vb alatt ugyanis a részvényforgalom-kiesés a mostani átlagokkal számolva a 100 milliárd forintot is elérheti, azaz a brókercégek összesítve százmillió forintot is meghaladó jutalékbevételtől eshetnek el.

Ja, hogy így! Hát igen, szegény brókercégek bevétele csökken... Lehet, hogy tévedek, de úgy gondolom, hogy ez a szezonális hatás más ágazatok, piacok esetében pedig éppenhogy növeli a bevételt - lásd televíziókészülékek és egyéb megjelenítő eszközök, valamint kiegészítő termékek (sör, bor, búza, békesség). Vagy tévednék? Nem.

Oké, ettől még a brókercégek és a BÉT bevétele csökken. Nem is az a baj (mármint az én bajom a cikkel), hanem maga a felvezetés az, ami nekem nem korrekt, mert százmilliós károkat és hasznokat okoz hazánkban a foci-vb. Inkább így. Jó?

Ez így gömbölyű.

Az volt még tegnap, hogy Anglia továbbjutott, valamint volt vagy 9 ember, akik gazdaságpolitika vizsgára jöttek hozzám. Nem én tanítottam a tárgyat és nem is volt óra (vizsgakurzus). Hát, nem sok köszönet van az ilyesmiben... Pláne, ha olyan is van a vizsgázók között, aki több félév kihagyás után szeretne sok tárgyon gyorsan túljutni, hogy végre diplomázhasson.

Nem tudom, hogy aki tartotta, az mit tanított akkor, amikor tartotta (most ugye csak vizsgakurzus), de számomra magától értetődik, hogy bár a jegyzetben (amit az órához kapcsolódóan le tudtak tölteni) csak az szerepel, hogy "fix árfolyamrendszer esetén a költségvetési politika, míg rugalmas árfolyamrendszer esetén a monetáris politika hatásos" (mármint mint anticiklikus gazdaságpolitikai eszköz), de azért csak kéne azt is tudni, hogy miért! Nem?
Vagy, hogy ha már gazdaságpolitika, akkor nem elég felsorolni a jegybanki függetlenség kritériumait, hanem tudni kéne a jegybanki monetaris eszköztárat is. Nem?
Arról nem is beszélve, hogy ha már költségvetési és monetáris politikáról tanulok, akkor legyen valami a fejemben róluk úgy is, hogy össze tudjam őket hasonlítani (célok, eszközök, működésük színtere, működésük módja). Nem?
Arról meg pláne nem is beszélve, hogy hogyan tanulhatok bármilyen szinten gazdaságpolitikát, ha nem tudom, hogy mi az, hogy piaci kudarcok? Hiszen az állam gazdasági beavatkozásának egy részére a piacok kudarcai miatt kerül sor! Az meg egyenesen felbosszant, hogy amikor visszahivatkozok a mikroökonómia tanulmányokra, akkor azt mondja a diák, hogy jaj, de hát az már olyan régen volt! Na neeee!

GRRRRR!

Igazából tegnapi, csak tegnap nem volt kedvem vizsgás sztorit írni.

Íme az egyik tegnapi beugró sor (naná, hogy két sor van mindig), hogy lássa a nép, hogy milyen nehéz teszten vérzik el az ifjúság kb. fele-harmada.

1. Ha a jegybank államkötvényt vásárol, akkor a gazdaságban lévő pénzmennyiség …

    a) csökken

    b) növekszik

    c) változatlan marad

    d) egyik sem a fentiek közül

2. A Bretton Woods-i intézmények közül … jött létre, hogy hosszú lejáratú hiteleket nyújtson nemzetgazdasági beruházások céljából.

    a) a Világbank

    b) az IMF

    c) a GATT

    d) egyik sem a fentiek közül.

3. A foglalkoztatottsági ráta…

    a) = aktív népesség / inaktív népesség

    b) = aktív népesség / munkaképes korú népesség

    c) = munkanélküliek / aktív népesség

    d) = munkanélküliek / foglalkoztatottak

    e) egyik sem a fentiek közül.

4. Ha a vállalat nem rendelkezik saját beruházási forrással, akkor a kamat számára …

    a) elsüllyedt költség

    b) alternatív költség

    c) költség

    d) tranzakciós költség

    e) egyik sem a fentiek közül.

5. A kormányzati vásárlások automatikus stabilizátor szerepet töltenek be, mert a GDP csökkenése esetén …

    a) növekednek, így tompítják a csökkenést

    b) csökkennek, így tompítják a csökkenést

    c) növekednek, így erősítik a csökkenést

    d) csökkennek, így erősítik a csökkenést

    e) egyik sem a fentiek közül.

6. Mekkora az infláció a két év között, ha az árszínvonalak P₁ = 1.5 és P₂ = 1.4?

    a) 30%

    b) 20%

    c) 10%

    d) 80%

    e) egyik sem a fentiek közül.

7. Tegyük fel, hogy erősödik a hazai valuta. Milyen hatása lesz ennek az áruexportra?

    a) növeli

    b) csökkenti

    c) nincs rá hatással.

8. Az abszolút jövedelem-elmélet szerint …

    a) a fogyasztást a jelen jövedelme határozza meg

    b) a fogyasztást a múltbéli jövedelmek határozzák meg

    c) a fogyasztást a jövőbeni jövedelmi lehetőségek határozzák meg

    d) a fogyasztást a jelen és a múltbéli jövedelmek határozzák meg

    e) egyik sem a fentiek közül.

9. Egy gazdaság kibocsátása rövid távon

    a) a potenciális kibocsátás által meghatározott

    b) mindig növekszik

    c) az aggregált kereslet nagyságától függ

    d) függ a kormányzati kiadások nagyságától

    e) mindegyik válasz igaz

    f) egyik sem a fentiek közül.

10. A kibocsátási rés nem más, mint …

    a) GDP – GNI

    b) GDP – potenciális GDP

    c) potenciális GDP – GNI

    d) GNDI – NNDI

    e) egyik sem helyes a fentiek közül

A kilencesnél két helyes válasz van, a többinél egy-egy.