Írtam már korábban erről a görög filozófusról és a pénzről. Akkor és ott az volt a lényeg, hogy nem lájkolta a profitmotívumot, mert filozófiailag is és politikailag is károsnak tartotta. Met ugye az emberi természet véges attribútuma nem jön össze a vagyonszerzési vágy végtelenségével, és a polgárok közti barátság (philia) is meginog (sőt), ha teret kap a nyereségvágy, mert az adott helyzetben az egyik gazdagodni csak a másik rovására lehet.
 

Az adott helyzet a kínálat stagnálása. Nos, ez elég hosszú időn keresztül jellemzi az európai gazdaságokat (ókor, középkor), pláne ha a termelést nem abszolút értelemben, hanem az egy főre jutó produktum szintjén ragadjuk meg. A termelékenység növekedése sokáig váratott magára - konkrétan a béka feneke alatt tartózkodott. A termelést növelő technikai újításokra egészen a 10. század végéig kellett várni, bár a vetésforgóra és olyan apróságokra, mint kukorica, burgonya és társaik még ennél is tovább. Lásd mezőgazdasági forradalom.

Szóval Arisztotelész, hogy szavam ne felejtsem... Igen. A profitmotívumot nem lájkolta. De akkor mit lájkolt? Az erényeket. Írt is pár könyvet ilyen-olyan etika címmel.
Ami ide kapcsolódik, az a mértékletesség erénye, a jogszerűség, valamint a nagyvonalúság és az áldozatkészség. Mértékletes ember uralja a testi gyönyörök iránti vágyat, aki jogszerűen jár el, az sem veszteséget nem szenved, sem nyereségre nem törekszik (azt kapja, ami jár), a nagyvonalú ember nem tékozló, de nem is fukar, az áldozatkész pedig éppen annyit áldoz a közösségre, amennyit kell - ez lenne az a bizonyos leiturgia. Ha ilyesmiről (mármint arisztotelészi etika) beszélek - néha adódik olyan tantárgy, ahol nem szentségtörés-, akkor általában a mértékletességet szoktam kiemelni, mint a korabeli egyéni (köz)gazdasági döntéseket meghatározó (befolyásoló) etikai elvet. A mértékletesség kiemelése persze nem feltétlenül indokolt, de a kétezer év kereszténységgel átitatott nézőpont okán, amely gondolkodásunkat meghatározza, talán érthető.

Szóval. Nem növekszik a termelékenység, nincs GDP növekedés. A népesség jobb esetben kis mértékben, rosszabb esetben nagy mértékben növekszik. Mit lehet tenni? Korlátozni kell a személyes fogyasztást. Lehetne jegyrendszer is, meg lehetne emelkedő piaci ár is, de nem az van, mert az ókorban vagyunk és a poliszgazdaság keretei között más megoldásokat illik keresni. (Egyébként a "jegyrendszer" részlegesen működik, de az a birodalmi hagyomány /palotagazdaság/, amivel a polisz szakított, a piac pedig nem okés, lásd a profitmotívum elutasítását.)

A megoldás az etika. A fogyasztás etikai korlátozása. Az erény az akarat diadala a vágyak felett. Az önmérséklet megoldás lehet olyan körülmények közepette, ahol a termelés bűvülése nem tart lépést a szükségletek növekedésének dinamikájával.

Erőforráskorlátok, túlnépesedés... a probléma manapság is felmerül. És bizony sokan nyúlnak vissza Arisztotelészhez, a mai kor problémáinak megoldását keresve. Mértékletesség. Naná!

Az tehát világos, hogy az erkölcsi erény kellemes és fájdalmas dolgokkal kapcsolatos. Különben az erkölcs [éthosz], mint a neve is jelzi, olyan valami, ami a szokásból [ethosz] fejlődik ki, s ezt, minthogy nem velünk született, nevelés útján, meghatározott módon végre­hajtott mozgatás segítségével szokjuk meg, s így válik végül tevékenykedő elemmé. Olyasmi ez, amit az életteleneknél nem láthatunk, hiszen a követ akárhányszor felfelé hajítod, az sose fogja magától megtenni ezt, csak erőszakos ráhatásra. Ezért hát határozzuk meg az erkölcsöt így: a lélek egy részének minősége, mégpedig azé a részé, amely - bár nem értelmes -, de a rendelkező értelem útmutatása alapján képes engedelmeskedni az értelemnek. Azt kell most megállapítanunk, hogy mi az a lelki tartalom, amelyre vonatkoztatva az erkölcsök bizonyos minőségek. Nos, hát vonatkoznak az erkölcsök az ember érzelmi képességeire - e vona­tkozásban nevezzük érzőknek az embereket, és vonatkoznak a lelki alkatára - e vonatkozásban mondjuk valakiről, hogy ezeknek az érzelmeknek a tekintetében valamiképpen érző vagy érzéketlen.

www.ujakropolisz.hu/arisztotelesz
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.