Görög-saláta
2011.10.28. 22:20
2 dolgot szeretnék hozzáfűzni a hét legfontosabb eseményéhez - nem, nem ahhoz, hogy VV Esztert ki akarja zárni az Ügyvédi Kamara - Ó, TE JÓÓÓ ÉG!, hanem a szerda este/éjszaka tető alá hozott EU megállapodáshoz. Mármint, hogy a görögöknek még (hangsúlyozom még!) nem kell alámerülniük a háborgó tengerárba (mondjuk nekik legalább ott van Poszeidón). Azt azért nem mondanám, hogy mentőövet dobtak az illetékesek (Németország), de valami mentőövnek látszó tárgy elhagyta a fedélzetet.
Szóval 2 megjegyzés.
Amikor olvastam, hogy "az Athénnak hitelező bankokat és biztosítókat képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) csak hosszas győzködés után ment bele abba az 50 százalékos "önkéntes" adósságleírásba, amire az euróövezet 17 tagállama kérte őket", akkor az jutott eszembe, hogy Leninék annak idején bezzeg figyelmeztették a finánctőkét, hogy ha megdöntik a cári rendszert és magukhoz ragadják a hatalmat, akkor az új, kommunista hatalom nem fogja elismerni a cári rend alatt és által felhalmozott adósságot. Lelkük (és pénztárcájuk) rajta, Uraim, ha finanszírozzák a cári Oroszországot, de mi szóltunk, hogy magas a kockázat! Tessék úgy számolni, hogy benne van a pakliban egy 100%-os adósságleírás...
A másik megjegyzésem (pláne mivel ma van október utolsó munkanapja, azaz a takarékossági világnap), hogy megtakarítóként (tőkepiac kínálati oldal) minden esetben minimum három dolgot kell szem előtt tartanunk, amikor befektetési formát választunk: a) a hozamot, b) a kockázatot és c) a pénzügyi vagy reáleszköz likviditását. Ez eddig tiszta. A homályosodás ott kezdődik, amikor ügyfélként a fentiek mérlegelése után betolom a pénzem egy külföldi kötvényeket vásároló alapba. Ekkor ugyanis az alapkezelő (munkatársai) a pénzem mellé megkapja a döntés lehetőségét és felelősségét is, hogy tudniillik konkrétan milyen külföldi kötvényeket vásároljanak a piacon. És innentől kezdve az is része a kockázatnak, hogy akár rosszul is dönthet! Technikailag sem nagyon működne, hogy mondjuk naponta többször hívjanak, hogy Uram, akkor eladnánk az 5 éves norvégot és vennénk éves belgát, meg éves oroszt és háromhónapos türkmént 40%-40%-20% arányban, rendben? Meg egy kis görögöt... vagy azt most ne? Nyilván a tőkepiaci közvetítőktől (bankoktól, befektetési alapoktól, stb.) azt várjuk el, hogy a lehető legjobb (nekünk legjobb) módon kezeljék a rájuk bízott pénzünket. És igen, jogosan vagyunk dühösek, ha rosszul végzik a munkájukat. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy mi vállaltuk a kockázatot. Önként.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek