Információs közösség

2010.07.11. 11:24

Gazdasági döntéseinket különböző információk feldolgozása nyomán hozzuk. Az információk közül a legfontosabb az ár információ, ami persze általában értendő - nem az árcetlin szereplő kis szám csupán, hiszen, amikor arra a kérdésre válaszolunk, hogy komám, mennyibe is került neked ez a vizimalom?, akkor elég komplex valami áll a bemondott ár mögött. (Ha az a kérdés, hogy a fagyi mennyi volt, akkor közelebb járunk az árcédulás számhoz, bár még itt is hozzácsaphatunk némi tranzakciós és alternatív költséget a cetlin szereplő számhoz.)

A jó információ forintosítható (ezt majd pár év múlva átírom úgy, hogy eurosítható) információ. A termék kiskereskedelmi ára, a keresés költsége, az üzletkötés költsége, az alternatív költség, stb. Vannak azonban olyan információk, amelyek nehezen, vagy egyáltalán nem fejezhetők ki pénzben, mégis befolyásolják fogyasztási döntéseinket. Ilyenek például a termék vagy szolgáltatás minőségi jellemzői, a kiszolgálás minősége, a termék formai (design) jellemzői vagy (vélt) tartóssága, a szolgáltatást nyújtó (vélt) megbízhatósága. Az eladó (termelő) általában próbál olyan jelzéseket adni, amelyek alapján a fogyasztó magas pozitív értékeket tulajdoníthat ezeknek a közvetlenül nem beárazható tulajdonságoknak például tartós garanciát vállal, ami a termék tartósságára utal, esztétikusnak vélt csomagolásban kínálja az árut, kedvesen mosolyog a vevőre, stb.

Van egy olyan (pénzben szintén nehezen kifejezhető) információ, amely ugyancsak erősen befolyásolhatja a fogyasztó döntést, ez pedig a más fogyasztók elégedettsége. Jó tudni, hogy hányan lájkolják azt a nyári tábort, amit kinéztem a gyereknek, mielőtt befizetném a zsét... Így hát elég régóta bevett marketingeszközként jelenik meg az elégedett fogyasztó, mint olyan. Az eladó tudja, hogy a fogyasztó inkább olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amely mögött elégedett korábbi fogyasztók hada áll, mintsem olyat, amellyel az addigi vásárlók elégedetlenek voltak. A fogyasztó viszont tudja, hogy a termelő tudja, hogy ő szeretne elégedett fogyasztókat látni az adott áru mögött, így a termelő által megjelenített elégedett fogyasztói képpek szemben bizalmatlan. A kör bezárult. Vagy mégsem? Persze, hogy nem.

Egyrészt e fentiek okán léteznek, létezhetnek független (szakmai) minősítő szervezetek, például olyan tesztlapokkal, amelyekben az egyes termékek vagy típusok minőségi jellemzőit értékelik, hasonlítják össze. Ezek közül a legismertebbek az autós/motoros tévéműsorok, újságok, honlapok, a hozzájuk kapcsolódó (objektív) szerkesztőségekkel, szakmai szervezetekkel. Másrészt az internetnek köszönhetően reneszánszukat élik a (virtuális) fogyasztói közösségek, ahol a fogyasztók információkat osztanak meg egymással termékekről, szolgáltatásokról.Sok-sok példát hozhatnék, de csak két kedvencemet emelem ki: az egyik a tékozló homár, ahol negatív tapasztalatokat osztanak meg egymással a fogyasztók, a másik pedig az az időkép honlap, ahol (jól mérhető) időjárási adatok megosztása hozza létre azt az információs bázist, amelyet aztán mindenki kedvére felhasználhat.

A fogyasztói tapasztalatok, a fogyasztáshoz kapcsolódó információk megosztása segít abban, hogy fogyasztóként optimális döntéseket hozhassunk. Az információk megosztása (az informált fogyasztók részéről) a többiek számára pozitív externális hatást hordoz. Piaci alapon kevesebb a megosztott információ, mert a megosztó számára a közlés költséggel jár, viszont bevétellel nem, hiszen a fogadó fél többnyire nem akar fizetni a tájékoztatásért. Ezért ezek a fogyasztói közösségek többnyire támogatásokból működnek. Ezek természetesen érkezhetnek a piac eladói oldaláról is (általában adományokból, állami támogatásokból működnek), de ilyen esetekben az el nem kötelezettség fennmaradásának záloga a finanszírozói kör heterogenitása. Különben megint ott vagyunk, ahol a part szakad és nem fogjuk elhinni, hogy X cég terméke milyen kiváló (pedig akár még...), ha azt a facebook rajongói oldalt csak X cég szponzorálja.

Az a cél, hogy jól informált fogyasztóként hozzuk meg fogyasztási döntéseinket, tudatos vásárlóként viselkedjünk. Ezt kéne nyomatni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr412144239

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vigike 2010.07.13. 11:24:31

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Az információs aszimmetria kérdése, és az intézményi megoldások ennek csökkentése érdekében. Izgalmasak még ebben a körben a különböző közvetítők, különösen pl a használtautó kereskedő, illetve az ingatlanos. Két olyan közvetítőintézmény, amely pl az USÁ-ban tényleg úgy működik, mint egy közvetítő, és tényleg csökkenti az információs aszimmetriát, nálunk meg, háááááát...

kozgaztanar 2010.07.13. 13:11:40

@vigike: a devizahitel-probléma is erről szól (részben), a közvetítők, közvetítői piacok hiányáról (csődjéről) - szerintem
süti beállítások módosítása