Szerencsés helyzetben vagyok, mert bár alapvetően nem szeretek hivatalos ügyeket intézni (hagynám a mosott ruhát másra), de a szükségszerű utánajárást, lebonyolítást, elintézést meg tudom oldani szabadidőmben. De mi van azzal, aki nem rendelkezik szabadidővel? Az hogy csinálja? Ja, és persze nem szabadidővel délután öt óra után, vagy szabadidővel a hétvégén! Nem-nem. Szabadidővel hétköznap reggel 8 és délután 5 óra között! Erre mondják felénk azt, hogy sportszerű nehezítés...

Hogy a piacon működő üzleti egységek (vállalatok) mikor termelnek, az az ő magányügyük - meg a dolgozóiké. Igen, a Tesco is egy vállalat, az ő termelési ideje az, amit úgy hívunk, hogy mikor van nyitva? És igen, ők maguktól rájönnek, hogy ha a potenciális vevő reggel 8 és délután 5 között nem tud vásárolni, mert nincs rá ideje (teszem fel dolgozik), akkor ki kell találni valamit. Meghosszabbított nyitvatartást. Éjszakai nyitvatartást. Stb. Különben nincs fogyasztó, nincs bevétel, nincs profit.

Az állami (közösségi) szektor szereplői másképpen működnek. Nincs profitérdek. Esetünkben mondhatni sajnos nincs profitérdekeltség. A közösség tagjait szolgáló olyan lazán tesz arra nem érdekelt abban, hogy nyitvatartásában igazodjon ügyfelei életritmusához, mint a pinty! Minek is tenné? Mondjuk egy okmányiroda... Hát normális az, aki alkalmazkodik, miközben kötelezheti ügyfeleit szolgáltatása igénybevételére? A mulasztókat peddig szankcióval sújthatja? Kit érdekel, hogy délelőtt dolgozik az ügyfél?! Oldja meg! (Aki eddig azt hitte, hogy a hivatal van a polgárért és nem fordítva, az sürgőssen nézze meg a GPS-t, hogy melyik országban is él!)

Mint említettem én szerencsés vagyok szabadidő tekintetében. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy kevésbé szerencsés polgártársaim ezrei munkahelyükről "lógnak el" hivatalos ügyeket intézni. Ja, hogy pont ez a cél? Hogy addig se termeljenek/szolgáltassanak? Értem. Így mindjárt más.

www.masodikkerulet.hu/polgarmesterihivatal/felfogadas

Tegnap éjjel mutattam a Csajszinak, hogy miket írtam mostanában. Elolvasta. Mondta, hogy mennyire tetszik neki.

Aztán javíthattam a helyesírási hibákat, amiket észrevett.

Nem védeni akarom a közgazdaságtan emberképét. Nem nagyon érdekel, hogy ki tartja igaznak, ki nem. Az viszont igen, hogy mindenki megértse, hogy miről van szó. Az alap a racionalitás, racionális viselkedés feltételezése. 
Mi a racionalis viselkedés feltételezésének a lényege? Hát kb. az, hogy figyelem a gazdasági szereplők viselkedését, és nem azt látom, hogy valaki mondjuk azért menne be egy boltba, hogy úgy költse el a pénzét, hogy utána rosszul érezze magát. Meg azt sem látom, hogy azt mondja, hogy nekem többet ér a 200 ezres fizetés, mint a 300 ezres. Sőt, azt sem látom, hogy a vállalatok direkt arra mennének, hogy csökkenjenek a bevételeik. Inkább azt látom, hogy a mértékegység ezen a területen mennyiségi, a "több jobb, mint a kevesebb" elve érvényesül (kivéve a káros/rossz dolgokból). Minden szereplő a lehető legjobbat akarja magának és úgy dönti el, hogy mi a legjobb, hogy mérlegel - hasznokat vet össze költségekkel. Ezért mondom azt, hogy a gazdasági szereplők racionalis döntéseket hoznak. Nem pénzfeldobás alapján döntenek, nem a harag vagy a félelem irányítja döntéseiket, de még csak nem is az isteni sugallat, hanem a kalkulus.

A racionális kalkuláció eszköz. A saját jólét maximalizálása pedig a cél. Nem keverendő össze a két dolog. Egyébként, hogy az önérdek (cél) követése hogyan váltja fel a középkor keresztény világának bibliai célkijelölését és annak követését, arról hosszan lehetne értekezni... Egy másik posztban.

A racionalitásról és a közgazdaságtanról:

www.ingyenebed.hu/content/view/17/63/

tuvalu.santafe.edu/~leb/rat03.pdf

www.warwick.ac.uk/~ecsgaj/ratEcon.pdf

en.wikipedia.org/wiki/Homo_economicus

Tavaly a magyarországi szálláshelyeken az osztrák vendégforgalom jelentősen nőtt, 2008-hoz képest több mint 33 ezer vendégéjszakával többet töltöttek el az osztrák vendégek; a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen mértékű nominális vendégéjszaka-szám bővülésre egy év alatt az osztrák beutazó piacról.

www.vg.hu/vallalatok/turizmus/osztrak-vendegforgalom-a-rendszervaltas-ota-nem-volt-ekkora-bovules-306769

Ez jó hír.

A forgalomnövekedés nagysága és iránya erősen korrelál az MT Zrt. osztrák piacon folytatott kampányainak intenzitásával. (MT Zrt. = Magyar Turizmus Zrt.)

Ez pedig egy jó magyarázat.

Azért én azt is megemlítettem volna, hogy amíg a 2008-as átlagos euro/forint árfolyam 251.25 volt, addig a 2009-es 280.58 ... Hátha ez is számít. Persze lehet, hogy nem.

www.mnb.hu/Resource.aspx

Általában el kell magyaráznom a hallgatóknak, hogy nem az a jó marketing, hogy adjuk olcsóbban, akkor majd többet vesznek belőle! Nem. Az a kereslet elvének trivialitása. Ráadásul, az hogy az árcsökkentés hogyan hat a bevételek alakulására, az meg az árrugalmasságtól függ... Szóval. Az a jó marketing, amikor változatlan ár mellett tudunk többet eladni a termékből/szolgáltatásból. Meg persze az is kell, hogy a pótlólagos költségek ne haladják meg a bevétel növekedését. Sőt.

A magyarországi munkapiac elemzések sarkalatos pontja a hazai munkakínálat elemzése. Az alacsony aktivitási ráta és ezzel egyetemben a magas inaktivitás minden esetben felmerül, mint probléma. Tényleg az. Nemcsak a növekedési potenciált csökkenti az alacsony aktivitás, hanem a magas bérterhektől kezdve a nyugdíjrendszer problémájáig sok minden visszavezethető rá.
Egyébként aktív az, aki jelen van, inaktív pedig, aki nincs jelen a munkaerőpiacon - a 15 évesnél idősebb népességből, mert a gyermekmunka egy ideje már nem korrekt.
Mi az oka a kirívóan magas magyarországi inaktivitási aránynak? A szakemberek általában négy területet jelölnek meg: 1) a jóléti juttatások túlságosan kiterjedt köre (bőkezűsége) - modjuk úgy, hogy a GYED, GYES visszatart a munkaerőpiactól, 2) az időskorú népesség alacsony munkavállalási hajlandósága - a nyugdíj visszatart a munkaerőpiactól, 3) a késői munkakezdés - a tanulás visszatart a munkaerőpiactól és a 4) magas rokkantnyugdíjas arány - az egészségkárosodás visszatart a munkaerőpiactól.
Megvannak a javaslatok is. Van, aki hardcore nyomja, van, aki nem. Az eszközökről lehet vitázni, de a cél egyértelmű: növelni kell az aktívak arányát. www.mnb.hu/Resource.aspx

Ebben a posztban egyetlen szegmenst emelnék ki csupán, a többit majd máskor. Amit most az a felnőtt és különösen az időskorú népesség rossz egészségi állapota. Ez részben magyarázza a magas rokkantnyugdíjas arányszámot, részben pedig az időskori alacsony munkavállalási hajlandóságot. Vagyis a rokkantnyugdíjasok jó része tényleg beteg, illetve a nyugdíjasok részben egészségügyi okok miatt nem tudnak dolgozni. 

A munkaerő kínálat és a felnőtt népesség egészségi állapota összefügg egymással.A jó hír az, hogy az egészségi állapot javítható, a népesség egészségesebbé tehető. Vagy lehet várni is, hátha egészségesebb lesz. Magától. Hátha. 

Örülök, hogy nincs már. Majd írok egyszer (sokszor) a nyugdíjrendszerről is, ígérem, most csak arról, hogy miért örülök annak, hogy nincs már. Mert növelte az államháztartás (ezen belül is a nyugdíjkassza) hiányát? Nem. Mert olcsónak éppen nem mondható szavazatszerző és megtartó racionalitás volt a "background"? Nem. Mert egy PM-es ismerősöm már 3 éve leírta, hogy meg kell szűntetni, és most együtt hallelújázunk, hogy külső nyomásra végre megtörtént az, amit a hazai szakemberek nem tudtak elérni? Nem. Mert útálom a nyugdíjasokat? Nem. Akkor miért?
Mert igazságtalan volt. Van egy olyan közgazdasági (matematikai) probléma, hogy ha valakinek mondjuk az utolsó három munkában töltött év fizetései alapján számolok nyugdíjat, akkor aki a hetvenes években ment nyugdíjba annál alacsony értéket kapok, aki a kilencvenes években, annál magasat. Mert akkor nominálisan alacsony bérek voltak, amikhez képest a későbbiek nominálisan magasak. Ezt a problémát oldaná meg az éves nyugdíjkorrekció, hogy az infláció mértékével vagy svájci indexálással, az most mindegy. Ha ez nincs vagy nem folyamatos, akkor igazságtalanság keletkezik: aki régebben ment nyugdíjba, annak több elveszik (kisebb marad a reálérték), mint aki az elmúlt pár évben, hiszen ő több korrekcióból kimaradt. Magyarországon a korrekció nem volt folyamatos, ha az elmúlt 20 évet tekintjük. A 13. nyugdíj a nyugdíkorrekciót volt hivatott szolgálni. De nem tette. Nem állította helyre az igazságot, hanem fenntartotta az igazságtalanságot. A havi 50 ezer forintból tengődő nyugdíjas kapott még ötvenezret, a havi 150 ezerből megélni tudó kapott még százötvenet - éves szinten.

Ezért örülök, hogy nincs már. Nem szeretem azokat a rendszereket, amik az igazságosság nevében az igazságtalanságot tartják fenn. Ellenben szomorú vagyok, hogy nem történt meg a nominálisan alacsony nyugdíjak korrekciója. Mert az viszont kéne. Nagyon.

"A következõk történtek: a Bokros-csomag elinflálja a nyugdíjakat, utána jönnek az egyszeri nyugdíjemelések, a minimálnyugdíj bevezetése, majd a 13. havi nyugdíj bevezetése, amirõl azt gondolom, hogy annál gonoszabb, aljasabb szociálpolitikai lépést kitalálni nem lehet. Nem sajnálom a nyugdíjasoktól, de a nyugdíjasok egy meglehetõsen diverz társadalom. Hárommillió ember nem egy csoport. Közöttük van, akik valóban rászorulnak, tehát egy nyugdíjkorrekciós programnak lett volna értelme, de hogy mindenkinek 13. havi nyugdíj, ez vicc."
Hametz mondta, az Index idézte index.hu/gazdasag/magyar/nyug081120/, én egyetértek - kiemelés tőlem.
 

index.hu/gazdasag/magyar/2009/05/11/nincs_tobbe_13._havi_nyugdij/

És a végére egy jó kis cikk a magyar nyugdíjrendszerproblémáiról: epa.oszk.hu/00000/00017/00128/pdf/02orban-palotai.pdf

Azt mondja a Csajszi, hogy jó lenne elmenni Dublinba. Mondom, oké, Bébi, írsz egy marketingtervet, felfuttatod a blogomat, nyomatjuk a cuccot, dől a lé és megyünk!

Szerintem írni fog. :)