Az adórendszer progresszívitása azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek jövedelmük nagyobb hányadát fizetik be adóként, mint az alcsonyabb jövedelműek. Magasabb az arányosan rájuk eső adóteher. Ezt a rendszert az adókulcs változása biztosítja: ma Magyarországon 5 millió forintig a jövedelem 17%-át, mígy az 5 millió forint feletti jövedelem 32%-át kéri el az állam (mint jövedelemadót).

Miért fizessenek többet a gazdagabbak? (Mármint magasabb hányadot.) Vannak igazságossági, méltányossági, szolidaritási - sőt, akár biztonságpolitikai - érveink a progresszív jövedelemadó mellett. (lásd link)

A magam részéről most egy közgazdasági érvet ismertetnék e posztban: a gazdagabbak többet fogyasztanak az állam (a politikai közösség) által finanszírozott/termelt közjavakból, így elvárható tőlük az adózási többlet. Miért is? Azért, mert számos közjószág (termék vagy szolgáltatás) használata valamilyen képesség birtokában lehetséges, mely képesség megszerzése alacsony jövedelem mellett nem lehetséges. (Van, hogy ez a képesség egy tárgy birtoklásában testesül meg, de többnyire szükséges valamilyen tudás megléte is és/vagy jelleggel.)

A közút használatához közlekedési eszközre van szükség, valamint az eszköz használatához szükséges tudásra. Ne mondja senki, hogy a 6-os főút annak épült, akinek nincs autója... Mint ahogy a közrend, közbiztonság, köztisztaság és egyebek fogyasztói sem főként az alacsony jövedelemű egyének/háztartások. Nem közülük kerülnek ki a közkönyvtárak látogatói, nem ők veszik igénybe az internetet a közösségi hozzáférési ponton (nincs hozzá meg a tudásuk), nem ők hordják a játszótérre a gyerekeket. Még a közgazdászok kedvenc példájául szolgáló közlegelőt is csak az tudja túlfogyasztani, akinek van tehene. Bizony, bizony.

hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zj%C3%B3sz%C3%A1g

www.imf.org/external/pubs/ft/issues/issues26/index.htm

en.wikipedia.org/wiki/Capability_approach

www.iiep.unesco.org/fileadmin/user_upload/Info_Services_Publications/pdf/2009/EdPol10.pdf

Mert mondjuk van, amikor érdemes kiemelni, hogy jobb- vagy baloldali. Amikor használt autót veszek, akkor ez lényeges információ, hiszen a jobbkormányos autókkal a hazai utakon kicsit másképpen kell közlekedni. Növekszik a baleseti kockázat, ezért ez egy fontos információ.

De azt nem értem, hogy ha egy új gazdaságkutató intézet alakul, akkor az miért fontos információ, hogy jobboldaliak alakítják. Egyáltalán. Mert akkor mást kutat? Mást mér? Nekik másfelé görbül a leresleti függvény és másképpen fogják kiszámolni az egy főre jutó GDP-t?! Az Index (újságírói) időnként elképesztőn amatőrök (bénák vagy rosszindulatúak, de szívesebben feltételezem az előbbit) ... index.hu/gazdasag/magyar/2010/03/24/jobboldaliak_uj
_gazdasagkutato_intezetet_inditanak/

Megjegyzem az Index által hivatkozott Napi Gazdaság címkézés nélkül közölte a hírt.

Arra már nem maradt erő és energia, a hangzatos cím kitalálása után, hogy Heim Péterről esetleg megtudjon valamit az olvasó, aki egyébként remek gazdasági szakember, kiemelkedő tagja a 30-40-es közgazdász-generációnak. Akit "jobboldali" létére Bajnai Gordon felhívott telefonon, hogy képbe hozza, mi történik a forinttal és mi lesz ennek a következménye anno, gazdasági miniszter korában, 2009 elején. (Bajnait dícséri, hogy felhívott pár szakembert. Nem, engem nem hívott fel.)

www.fn.hu/hetilap/egy_csesze_kave/20090310/heim_peter/

www.mfor.hu/cikkek/Tavozott_Heim_Peter.html

index.hu/video/2009/03/07/kamatemeles_kell/

2010. április 30-ával megszűnik  Magyarországon a gázártámogatás. new.gazar.info/the-news/latest-news/tavaszig-jar-a-gazartamogatas-aztan-megszunik.html

Nyilván sok háztartás, család megérzi majd a változást, drágább lesz a fűtésszámla, többet elvisz a gáz, így kevesebb marad másra a kasszában - nem azonnal, hanem a következő fűtési szezontól. Igen. Ha előveszem szociális érzékenységem, akkor azt kell mondjam, hogy sajnálom. Sajnálom, hogy nem tehetjük meg tovább - mi, adófizető állampolgárok -, hogy gázzal fűtő embertársaink számláját (fogyasztását) közösen fizessük.

De. Másfelől viszont, ha félreteszem szociális érzékenységem, akkor egyáltalán nem sajnálom. Két okból sem. Az egyik hatékonysági: az ártámogatás torzítja a piacot (a piaci szereplők optimalizációs döntéseit), esetünkben oly módon, hogy olcsónak tüntet fel valamit, ami nem az, így gátolja a szereplők spontán alkalmazkodását. Ha olcsó a gáz, akkor úgy fogyasztok, ahogy az alacsony ár mellett azt szokásosan teszem. Nem keresek helyettesítő terméket, nem törekszem energiahatékonyságra, nem takarékoskodok.

Másrészt, ami miatt nem bánom a gázártámogatás végét, hogy bántóan igazságtalannak találom azt a rendszert, amelyik nem fűtéstámogatásként (vagy energiatámogatásként) ad fűtési támogatást bárkinek, aki szociálisan rászorult, függetlenül attól, hogy milyen fűtési rendszert használ, hanem kiemel egy csoportot és az ő fogyasztásukat támogatja. Miért jár valakinek támogatott fűtés, ha gázzal fűt és miért nem, ha ugyanakkora jövedelem mellett fával? Vagy szénnel? Ez méltánytalan.

www.globalsubsidies.org/en/subsidy-watch/commentary/revealing-high-cost-energy-subsidies-interview-with-trevor-morgan

tutor2u.net/economics/revision-notes/as-marketfailure-producer-subsidies.html

www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem/pazarlasra-osztonoz-a-gazartamogatas-308838

A jóléti újraelosztást meg nem ártámogatással kell megvalósítani, hanem pénzbeni (jövedelemnövelő) támogatás formájában.

www1.pm.gov.hu/web%5Chome.nsf/portalarticles/BC9A9D5A71F32B12C12571BF0035FF12/$File/17.fuzet_060809.pdf

Ha tanítasz, akkor időnként ellenőrizned kell. Mérni kell a hallgató fejében lévő tudás változását. Nőtt? Csökkent? Nem változott? Nem, mintha ez a tudás szoros összefüggésben lenne az általad végzett munka minőségével (vagy mennyiségével). Nincs így, hiszen még oly hibátlan adás esetén sincs semmi garancia arra, hogy be van kapcsolva a fogadó készülék... A mérésre alapvetően azért van szükség, hogy a hallgató (és az oktató ) visszajelzést kapjon arról, hogy az okított delikvens hogy áll azon tudásszint elsajátításával, amelyet tőle az intézmény elvár. Mármint a diplomáért cserébe.

Belenéztem a dolgozatokba. Hát, ahhoz képest, hogy már az előző félévben is próbálkoztak ... Ez a gyöngyszem a kedvencem: 

Jövedelmi hatás: olyan hatás, mely befolyásol

Ebbe kössön bele, aki tud!

Pénzt persze a spártaiak is használtak, még ha nem is ezüstpénzt, mint például Athén. A spártai pénz vasból készült. Az úgynevezett sötét ókorban en.wikipedia.org/wiki/
Greek_Dark_Ages azonban nem csupán a spártai pénz készült öntött vasból, de szerte a görög világban ez volt az elterjedt pénztípus. Mert csak.
A klasszikus korban aztán a görög poliszok átálltak az ezüstből készült érmék használatára, de Spárta kitartott a vas mellett. Miért? A történészek alapvetően a spártai konzervativizmust, a spártai állam oligarchikus szerkezetét és egyenlőségre törekvő politikai rendszerét (Lükurgoszi alkotmány), valamint azt a gazdasági okot szokták felhozni, hogy a spártaiak így akadályozták a külkereskedelem (és ezáltal az idegen befolyás) térhódítását.

Ahogy én a spártaiakat ismerem (öööö, izé...) ezen túlmenően még minimum két okuk volt rá, hogy megtartsák a vaspénz, még akkor is, amikor körülöttük már mindenki ezüsttel fizetett. Az egyik ok az volt, hogy Spárta büszke volt. A spártaiak büszkék voltak önmagukra, magukat kivételesnek tartották. A többi (athéni, korinthoszi, thébai) csupán koszos jöttment, egyáltalán, örüljenek, ha néhanap szóba állunk velük. Az egyediség hangsúlyozása a vaspénz megtartása: Spárta nem áll be a (klasszikus) sorba. Másfelől a vasból készült pénz (még ha öntött vas is) örökké emlékezteti a spártait, hogy a vas értékes. A vas fontos. A vas fegyverek győzték le a bronz fegyvereket - a dórok az akhájokat. A vas maga Spárta.

Azt gondolom, hogy egy kicsit így lehetnek az angolok a fonttal (és az euroval) ...

www.metrum.org/money/castiron.htm

www.historyworld.net/wrldhis/PlainTextHistories.asp

www.virtus.hu/index.php

József Attila születésnapja,
a költészet napja.

Egyébként.

magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet.htm

kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/109848/1

enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jozsef.htm

Miért kéne meglepődnünk azon, ha közgazdászok, gazdasági szakemberek másképpen vélekednek ugyanarról a dologról... ha egy olyan egyszerű kérdésben sincs közmegegyezés, hogy mit értünk szex alatt?

www.lifenetwork.hu/lifenetwork/szex/20100318-volt-szex.html

Miért tört ki a válság? Ki a felelős? Mit tehet és tegyen a kormányzat? Mit ne tegyen? Mi a jegybank szerepe, feladata és felelőssége?

Ez utóbbiról többen is eltérő véleménnyel vannak:

Surányi György így látja: www.nol.hu/archivum/teves_diagnozis__teves_terapia

Az MNB nevében Karvalits Ferenc így: 209.85.129.132/search (mivel fizetős a tartalom, így csak tárolt változatban)

Róna Péter szerint: www.fn.hu/makro/20100309/szinte_minden_rosszert_mnb/

Pete Péter vélemény: eltecon.blog.hu/2010/02/20/felelos

Oblath Gábor meg ezt mondja: www.portfolio.hu/cikkek.tdp

A vitához hozzászólva csak annyit jegyeznék meg halkan, hogy a magánszereplők (nyilván) önérdekeiket követik. Kár ezért kárhoztatni őket! A háztartások azért hozták előre fogyasztásukat (adósodtak el) devizában, mert a hét szűk esztendű után végre fogyasztani akartak (most!) és az "olcsó" devizahitelek miatt végre fogyaszthattak. A bankok a profitérdek miatt növelték - agresszív marketingeszközöket is bevetve - a hitelkihelyezést, ugyancsak devizában, mert abban tudták növelni. Elvileg a gazdaságban az állam az, aki nem játékosként viselkedik, hanem szabályalkotóként és játékvezetőként. Nem önmagában az MNB, hanem az állam. A kormányzat, törvényhozás,  a PSZÁF, MNB, stb. Ebből következik, a nagyobb felelősség. De.

A konkrét ügyet bonyolítja, hogy alapvetően nem a magánszektor devizaadóssága miatt került veszélybe a hazai pénzügyi stabilitás, hanem a túlköltekező állam devizaadóssága miatt. Makro szinten az állam (alapvetően a kormányzat) is focizik. Az állam pedig ebben az esetben mi vagyunk, akik elhittük - el akartuk hinni -, hogy lehet 13. havi nyugdíj, völgyhidas autópálya és gázártámogatás. Lehetett. De kérem, elégséges hazai forrás hiányában a gyors ütemű (jóléti) felzárkózás csak idegen forrás felhasználásával lehetséges, nem?

www.mfor.hu/cikkek/Tobb_mint_5_000_milliard_forintos_penzugyi_mentoovet_kapunk.html

Ja, és a szex ...

www.humanismtoday.org/vol6/klein.pdf

Odüsszeuszt nem Poszeidón haragja tartotta távol húsz éven át Ithakától (és Pénelopé ölelő karjától).
Aiaié szigetén például Kirké szerelme marasztalta. Egy évig. Azért nem semmi ez a figura: rohanna haza, de a nimfa szerelmes lesz belé, ő meg nagy kegyesen marad. Ó, hogy el ne kezdjem sajnálni! Kicsit lazítunk, mielőtt újra kihajózunk, okés? Kaja, pia van, meg nő is akad... Otthon meg majd azt mondjuk, hogy "jaj, ez a Kirké, ez valami varázslónő volt, mert ugye disznóvá változtatta a legénység egy részét, magam (Odüsszeusz) is csak Hermész segítségével menekültem meg... bűbáj lehette az is, hogy egy évig maradtunk!"

Persze. Bűbáj. Kirké valami igen klassz csajszi lehetett, akitől a leleményes Odüsszeusz oda-vissza volt és igencsak kellemesnek találta a nála/vele való heverészést (konkrétan az ágyában). Nem az a kérdés, hogy miért maradt, hanem, hogy miért ment el végül? Miért döntött úgy egy év után, hogy horgonyt fel és irány haza? Megunta talán gyönyörű szeretőjét? (Aki fiút szült neki - Télegonoszt) Nem hinném.

Folytatnia kellett útját, mert Ithaka királya volt. Királynak lenni pedig nem csak lehetőség (szabadság), hanem felelősség is. A király felelős a palotagazdaság működtetéséért, az alattvalók (tágan értelmezett háznép) életéért, jólétéért. A király felelős a királyságért. Ez az a felelősség, ami nem hagyja nyugodni Odüsszeuszt! Homérosz nem írhatta meg úgy Odüsszeusz történetét, hogy Odüsszeusz Kirké mellett marad, mert ez azt jelentené, hogy a vágy erősebb a kötelességtudatnál, a vágy legyőzi az akaratot. Ez alapjaiban ingatná meg az ókori akháj társadalmi rendet, amely rend a kötelesség (közösség) elsőbbségén alapul a vággyal (egyén) szemben.
Az Odüsszeia arról szól, hogy mit kell tenni, adott esetben Odüsszeusznak mit kell tennie, nem pedig arról, hogy mit szeretne tenni.

Hát odaállt elibém, s ezt mondta az isteni asszony:
»Isteni sarj, Láertiadész, leleményes Odüsszeusz,
többé már ne zokogjatok ennyire; jól tudom én is,
míly sok bajt szenvedtetek át a halas habon eddig,
s szárazon is hogy pusztítottak a vadszivü népek;
rajta tehát, most csak lakomázzatok és igyatok bort,
míg szivetekben olyan nem lesz, felüdülve, a lélek,
mint volt, hogy legelőször eredtetek útra göröngyös
otthoni földjéről Ithakának; most kimerülten,
csüggetegen csak a bajt bánjátok, a hosszu bolyongást,
s lelketek oly sok bánat után már nem tud örülni.«

mek.niif.hu/00400/00408/html/01.htm

www.freeweb.hu/ookor/archive/cikk/2003_1_karsai.pdf

en.wikipedia.org/wiki/Circe