Helybeli - turista modell
2011.05.04. 11:20
A tökéletesen versenyző piac (hatékony piac) egyik feltételeként megjelenik a tökéletes informáltság. A tökéletes informáltság nem feltétlenül azt jelenti, hogy az információ ára nulla, de azt biztosan, hogy a piacon megjelenő szereplők hozzáférési lehetőségei az információkhoz (ár, minőség, tartósság, stb.) azonos.
A gyakorlatban az információhoz való hozzáférés általában nem szimmetrikus, az egyik fél többnyire többet tud, mint a másik. Ezt hívja a közgazdasági irodalom információs aszimmetriának, és ennek kapcsán beszélünk a piaci működés tökéletlenségéről, a piaci hatékonyság csökkenéséről.
Az aszimmetrikus informáltság és annak eredményének egyik példa értékű bemutatása a helybeli - turista modell. A helybeli = jól (tökéletesen) informált, a turista = nem jól (nem tökéletesen) informált. A termék, amelyet helybeliek és turisták egyaránt vásárolnak, egyszerű termék (zsemle), az egyes egységek között nincsenek minőségbeli eltérések, az jól / rosszul informáltság így egyetlen elemre korlátozódik, magára a termék árára termék árára.
Ha azt vizsgáljuk, hogy kialakulhat-e a versenyző piacinál magasabb ár a piacon, ahol egyaránt vannak jól és rosszul informált fogyasztók, akkor az egyik megállapításunk az lesz, hogy ez függ a jól és rosszul informált fogyasztók arányától*: ha sok a helybeli és kevés a turista, akkor az ár a versenyző piaci ár lesz, míg sok turista és kevés helybeli esetén az ár magasabb lehet a versenyző piaci árnál. A turista számára ugyanis az ár információk megszerzése költséggel jár (a helybeli számára a költség 0), így ha a következő üzlet áráról megszerzett információ megszerzési költsége c, akkor minden üzlet képes p + x ár alkalmazására - turisták esetében -, ahol p a versenyző piaci ár és x = < c. Ha sok a turista és kevés a helybeli, akkor p + x ár alkalmazása növeli a profitot, mert a turisták vásárlásaiból realizált bevételi többlet meghaladja a helybeliek nem vásárlásaiból származó bevételcsökkenést (a helybeliek csak p áron vásárolnak). Ha kevés a turista, akkor a turisták vásárlásaiból származó többlet nem kompenzálja a helyiek nem vásárlásaiból keletkező bevételcsökkenést, vagyis ebben az esetben nem éri meg a p + x ár alkalmazása.
A modell kapcsán arról beszélgettünk az órán, hogy mi változik, ha feltesszük, hogy a turista tudja, hogy ő turista? Mi van, ha a közgazdaságtan (a modell) beépül a gazdasági szereplők döntéseit meghatározó ismerethalmazba, átformálja, befolyásolja a döntéshozatalt? A közgazdaságilag képzett turista még mindig nem ismeri az árakat, de tudja, hogy abban a boltban, ahol sok turista vásárol, míg helybeli egy sem, neki nem érdemes vásárolnia, mert ott az ár p + x, míg ahol sok helybelit lát vásárolni, ott az ár csupán p. A közgazdaságilag képzett turista jelszava: kövesd a helybelit!
És mi a helyzet, ha az eladó is rendelkezik a megfelelő közgazdasági ismeretekkel, valamint tudja, hogy a turisták közgazdaságilag képzettek? Eben az esetben az eladó megteheti, hogy helybélieket alkalmaz, akik vásárlásaikkal (vagy vásárlási szándékuk jelzésével) a turistát arról (dez)informálják, hogy az adott üzlet ára p, miközben valójában az üzlet ára p + x.
Nem folytatom.
Mindenesetre érdekes területe a közgazdaságtannak ez az aszimmetrikus informáltsággal (információs kudarcokkal)és annak következményeivel foglalkozó terület!
* És egyéb tényezőktől, például a termelők (boltok) számától.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Neruo 2011.09.23. 16:34:09
A turista tudja, hogy o turista, (halmazelmeleti ertelemben is), a helybeli pedig tudja, hogy o helybeli.
A boltos nem tudja, hogy T jon be, vagy H. Halmazelmeleti ertelemben. Van viszont egy _velekedese_, egy valoszinusegeloszlasa az allapotok felett.
A boltos arrol dont, hogy magas vagy alacsony arat szabjon. Ha turista jott be, es magas aru a bolt, akkor megveszi sokert (2). Ha helybeli, akkor o nem veszi meg (0). A profitja p*2+(1-p)*0.
Ha alacsony arat szab, akkor a turista is meg a helyi is megveszi 1-ert: profit=1.
Tehat ha p*2 > 1, akkor magas arat szab, egyebkent alacsonyat.
Es tegyuk fel, hogy a velekedes egybeesik a relativ gyakorisaggal csoportonkent.
En igy ertelmezem.
De az oran latolgatott kerdesnek egyebkent sincs tul sok veleje, mert a jatek maga altalaban koztudott tudas, tehat amit en tudok, azt tudom, hogy a masik tudja hogy en tudom ... (ad infinitum). (Ha meg nem, akkor eleg gyorsan csunya matematikai agyzsibbasztasba fajul a dolog).
kozgaztanar 2011.09.24. 10:47:01
Mondjuk van Firenze belvárosa (Duomo :), ahol sok a turista, kevés a helybéli. Itt más lesz ugyanannak a terméknek az ára, mint a külvárosban, ahol sok a helybeli, kevés a turista. Mennyivel lehet magasabb a belvárosi ár? Annyival, amennyi a turista információszerzési (+ helyváltoztatási) költsége.
Így?
Neruo 2011.09.25. 12:34:57
Egyebkent honnan szarmazik a modell? Vagyishogy az intuicio nyilvanvalo, de te talatad ki?
kozgaztanar 2011.09.27. 09:12:20
http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=49712&type=22&_v=Modern_piacelmelet
Neruo 2012.01.25. 02:00:24
Legalábbis Varian (1980 AER) (A Model of Sales) és Stahl (1989 AER) (Oligpoplistic Pricing With Sequential Consumer Search) alapján nem.
De pl. Stahl arra az érdekes eredményre jut, hogy a boltok számának növekedése monopol árúbbá teszi a piacot. Mert kicsi a valószínűsége, hogy valaki épp nálam köt ki, ezért le akarok akasztani mindent arról az egy szerencsétlenről.
Utolsó kommentek