A cím kissé félrevezető. Direkt - a jobb google pozíció reményében. (Haha!) Nem a tantárgyra gondolok, hogy pénzügyi ismeretek (pénzügytan I-II) vagy ilyesmi, hanem arra, hogy mostanában elég jó kis kezdeményezések indultak el, hogy a magyar lakosság (úgymond) pénzügyi kultúráját javítsák (fejlesszék, műveljék, stb.)

Az mondjuk sajnálatos, hogy a fő érintett szerveknek (MNB, PSZÁF, ex Pénzügyminisztérium /béke poraira/, Magyar Bankszövetség /hogy ezeknek nincs pénzük egy normális honlapra?!/) nem a gazdasági válság előtt, mondjuk a rendszerváltás okozta sokkból ébredően (91-es évek közepe) jutott eszébe e nemes gondolat. (pl.: MNB Pénziskola) Vagyis nyilván eszükbe jutott már akkor is, de aztán gyorsan elhessegették a gondolatot, lévén fontosabb dolguk is a világban... Csak aztán ugye a Big Fall (2009-10) melléktermékeként a normál sokk mellé kaptunk egy maflást a hazai tőkepiaci állapotból fakkadóan is (ez főleg a lakossági devizahitelek magas állományának problémája, illetve az eleve alacsony hazai nettó megtakarítási arány miatt a külső finanszírozóknak való kiszolgáltatottság problémája az államháztartást illetően). Úgyhogy gyorsan mindenki (főleg a fent említettek) rárepült a témára, a hazai pénzügyi (közgazdasági?) kultúrát kell ápolni (víz, napfény, óvó szeretet), az majd ápol és eltakar, de főleg tudatosságot teremt és akkor majd nem lesz több felelőtlenül eladósodó háztartás, sőt Mr Kovács finanszírozza majd a felelőtlenül eladósodó német államháztartást, nem pedig fordítva.

Az alapgondolat jó (egyetértek), kár, hogy kissé eső után köpönyeg jellege van, az ne zavarjon senkit, bizton állíthatom, amíg a kapitalizmus kapitalizmus, addig volt eső, van eső és lesz eső a jövőben is.

Amikor reggel anyagokat kerestem a hallgatóim számára a hazai háztartások megtakarításaihoz kapcsolódóan (dolgozat!), akkor találtam ezt a két oldalt az interneten: Megtakarítási Iskola és Pénzügyi alapismeretek pedagógusoknak (ez utóbbi egy e-learning-es tananyag). Mindkét oldalon fent van a PSZÁF logó és ez a szöveg: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az általa kiszabott bírságokból befolyt -  Felügyeletnél maradó - összeg terhére, a hatályos jogszabályok alapján nyilvános  pályázatot hirdetett. Ez a kiadvány a nyilvános pályázaton támogatást nyert el.

Örülök, hogy ilyen és ehhez hasonló oldalak, kiadványok megjelentek a neten! Tényleg (semmi irónia)!

El is kezdtem nézegetni őket, hogy mit írnak, mi újság a témában - jó közgáztanár holtig tanul ugyebár...

A Megtakarítási Iskola honlapján ezt olvastam: A megtakarításaink formától függetlenül kamatoznak különböző mértékben. A kamatok inflációt meghaladó része lesz az ún. reálkamatláb. Amennyiben ez a reálkamatláb növekszik, úgy a korábbi megtakarításokra várhatóan magasabb kamatot kapunk, ami a jelenbeli fogyasztásunk növekedését eredményezi jövőbeni megtakarításaink terhére, míg a hitel felvevők esetében a reálkamatláb emelkedése a kiadások növekedésével a jelen és jövőbeli fogyasztás csökkentésére ösztönöz, azaz a megtakarítások mértéke jellemzően növekszik.

Izé. Szerintem megtakarításaink éppen hogy formától függően kamatoznak különböző mértékben, a kamatok inflációt meghaladó része maximum a reálkamat lehet(ne), de nehéz egy nominális összeg (kamat) és egy százalékos arány (infláció) különbségét kiszámolni, ezért is szoktuk a nominális kamatláb (százalékos arány) és az infláció (százalékos arány) különbségét venni, mint jó közelítő megoldást, ha reálkamatlábat akarunk számolni (a pontos értékhez osztással jutunk). Ha a reálkamatláb növekszik, az valóban hatással van a jelenbeli fogyasztása, valamint a háztartások nettó megtakarítására. Az emelkedő reálkamatláb ösztönözhet a jelenben több megtakarításra (amennyiben a megtakarítás a reálkamatláb függvénye - én azt az álláspontot osztom, hogy a megtakarítási motívumok sokfélék, közülük a reálkamatláb szintje csupán egy, nem is éppen a legfontosabb motívum). Ez esetben a jelenbeli fogyasztás csökken - a jövőbeli többletfogyasztás eshetősége okán. De ez ennél sokkal bonyolultabb. Lehetséges, hogy a növekvő reálkamatláb miatt a jelen fogyasztása növekszik, csökkenő megtakarítás mellett, hiszen növekvő reálkamatláb mellett ugyanazt a jövőbeli fogyasztási célt kisebb jövedelemrész jelenbeli el nem fogyasztásával is el lehet érni (a fenti szövegben vsz ezt akarta leírni a szerző). Mi a helyzet, ha a reálkamatláb nincs hatással (vagy gyenge hatással bír) a megtakarítások alakulása szempontjából? A háztartások hitelfelvételi magatartását a reálkamatláb alakulása biztosan befolyásolja. A reálkamatláb emelkedése a jelenbeli hitelfelvételi hajlandóságot csökkenti, ezáltal a hitel- (vagy adósság)állományt, illetve annak növekedését csökkenti. Ezen túl természetesen lehet fogyasztáscsökkentő hatás is, amennyiben nem fix kamatozásúak a hitelek, és a hitelintézetek a magasabb reálkamatlábat a múltban felvett hitelek jelenbeli kamatterheiben érvényesíteni tudják. A háztartások nettó megtakarítása (finanszírozási képessége - MNB szóhasználattal) minden esetben növekszik, amikor a megtakarítások változásának és a hitelállomány változásának (százalékosan kifejezve mindkettő) különbsége pozitív. Legutóbbi elemzést és adatokat lásd a megfelelő MNB kiadványban.

A másik anyag (Pénzügyi alapismeretek pedagógusoknak) sokkal jobb, a tanulni vágyóknak inkább azt ajánlom, ha már rászánják magukat egy kis olvasásra a tárgykörben!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MakkosMaria 2011.03.25. 04:21:39

huh. beleneztem az ajanlott anyagba. tartalmilag valoban preciznek latszik, de olvanymanyosnak aztan nehez mondani. pedagogusok talan at birjak magukat ragni rajta, de tehetsegesnek kell lenniuk, hogy a diakjaik ezek alapjan 'életkori sajátosságaiknak megfelelő alapismeretekre tehessenek szert.' :-)

Válasz erre 

kozgaztanar 2011.03.25. 11:10:15

@MakkosMaria: teljesen igazad van!
az egész pü-i/kg kultúra művelésnek ez a legnagyobb rákfenéje: egyetemi/főiskolai oktatók, MNB, stb. kutatók írják az anyagokat olyan nyelven, hogy nincs az a 12 éves, aki elolvassa... :(

egyelőre azt nem érti meg senki (vagy csak nem hajlandó megfizetni), hogy ide ugyanazok a szakemberek kellenek, akik a djuice-t adták el, vagy Harry Pottert

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: