A természeti katasztrófák gazdasági hatásai / Made in Japan
2011.03.11. 16:11
Ránk jár a rúd mostanság... Igazából még ki sem jöttünk a világgazdasági válságból és máris a nyakunkon az arab forradalmak (és velük az esetlegesen elszabaduló olajár), ma reggel pedig a japán gazdaság kapott egy bazi nagy gyomrost a tenger felől. Még jó, hogy nekünk van Széll Kálmán tervünk, azért így mégis nyugodtabban alszom!
A földrengés és a rengést követő szökőár gazdasági hatásai általában inkább negatívak, mint pozitívak. A katasztrófa hatása kettős. A vagyonvesztés nyilvánvalóan negatív hatásait nem hiszem, hogy különösebben részleteznem kéne: vállalati vagyon, magánvagyonok, közösségi vagyonok tűnnek egyik percről a másikra. Utak, épületek, gyártósorok, stb.
A természeti katasztrófa hatása a folyó jövedelemre, vagy másképpen a tényleges GDP-re már bonyolultabb egy kicsit. A vagyonvesztés nyomán, illetve a vészhelyzetekre adott általános (pszichológiai) reakció miatt* a magánfogyasztás (consumption) valószínűleg csökken , amit viszont a közösségi fogyasztás (government spending) növekedése részben vagy egészben ellensúlyozhat. Az sem kizárt, hogy a közösségi költés növekedése meghaladja a magánfogyasztás csökkenést, hiszen az állam kiemelkedő szerepet vállal a természeti katasztrófákat követő rendezési és helyreállítási munkák finanszírozásában (szervezésében, lebonyolításában). A beruházási kereslet (investment) ugyancsak nőhet a helyreállítási időszakban, hiszen feltehetjük, hogy a vállalatok új beruházásokra kényszerülnek a termelőkapacitásokban bekövetkezett csökkenés miatt. A nettó export (net-export) változásában egyrészt megjelenik az export csökkenése (a hiányzó kapacitások miatt, másfelől a termelés csökkenése az importot is csökkentheti. A fogyasztás (magán + közösségi) és a beruházási kereslet változása szintén hat az importra, ez a hatás azonban az adott gazdaságra jellemző importhányad függvénye. (Magyarul fogalmam sincs, hogy a nettó export, mint keresleti összetevő hogyan alakul Japánban a szökőárat követően - az olajárcsökkenésből arra következtetek, hogy többen arra voksolnak, hogy az importcsökkenés nagyobb lesz, mint az export csökkenése.)
A kereslet tehát összességében növekedhet és ha vannak kihasználatlan kapacitások - vannak, hiszen a gazdasági válság éppen kihasználatlan kapacitásokat hozott létre a fejlett gazdaságokban és valószínűleg a kapacitástöbblet meghaladja a megsemmisült kapacitásnagyságot -, akkor a katasztrófa után egy ideig (!) gyorsabb lesz GDP növekedési üteme, mint azt megelőzően. (Jánossy Ferenc munkái vágnak ide: helyreállítási periódusban magasabb az éves növekedés, mint a normál pályán mozgó gazdaságnál.)
Lásd még Dabóczi GDP-ről szóló írásának 9. lábjegyzetét!
Az árupiaci hatások mellett azonban (sajnos) vannak tőkepiaci következmények is. Tőkepiaci következmények mégpedig azért vannak (lesznek), mert a japán állam csak az államháztartási hiányt növelve tudja növelni a közösségi fogyasztást (maximum akkor nem lenne így, ha eleve többletes pozícióban lenne az államháztartás, de mi tudjuk, hogy eleve 10%-os hiányban van), ami államadósság-növekedést jelent (a jelenlegi szint is brutális: kb. az éves GDP 200%-a). A vállalati beruházások ugyancsak új tőkepiaci likviditást igényelnek - a Toyotának persze könnyebb lesz új forrásokhoz jutni, mint a kormányzatnak. A tőkepiacokon (hazai, nemzetközi) megjelenő pótlólagos kereslet miatt emelkedhetnek a kamatszintek, ami Japán szempontjából hosszabb távon magasabb adókat (alacsonyabb magánfogyasztást) és/vagy alacsonyabb mértékű közösségi fogyasztást jelent, hiszen a jövedelem egy újabb része kifizetett (magasabb) kamatként elhagyja az országot. A mi szempontunkból pedig ugyanezt jelenti, mert ha a megtakarítók az újonnan kibocsátott japán államkötvényeknek szavaznak bizalmat, akkor a magyar (és régiós) kibocsátók felköthetik a gatyájukat - illetve emelhetik a kamatot -, hogy továbbra is labdába rúgjanak a nemzetközi forrásokért folyó versenyben.
* Ezt tudva kampányolt a Bush-adminisztráció a fogyasztás mellett 2001. szeptemberét követően!
Szerző: kozgaztanar
2 komment
Címkék: fogyasztás válság gdp állam földrengés beruházás szökőár vagyon kereslet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csabagoly 2011.03.11. 20:57:56
Nem kell a Japánokat félteni szerintem. :) Megoldanak mindent.
hvg.hu/gazdasag/20110311_japan_foldrenges_gazdasagi_hatasai
kozgaztanar 2011.03.12. 10:31:36
"A Capital Economics szerint a természeti csapások makrogazdasági hatásai rendszerint kisebbek a kezdetben vártnál. Jóllehet a gazdasági aktivitás a katasztrófa után közvetlenül általában visszaesik, a későbbi újjáépítési munkálatok azonban még növelik is a keresletet. A cég londoni elemzői szerint ugyanakkor az is igaz , hogy a pénteki földrengés "nem történhetett volna rosszabb időpontban", mivel a japán gazdasági kilábalás egyébként is éppen lendületét vesztette, és az újjáépítés költséginek jelentős része a már most is jelentős államadósságot fogja duzzasztani."
www.mfor.hu/cikkek/Magan_nyugdijpenztari_szektor__negativ_realhozam_a_teljes_idoszak_alatt.html
(azt mondjuk nem értem, hogy miért ezzel a linkkel fut.. :)
Utolsó kommentek