BKV, monopolista árképzés, árdiszkrimináció
2011.02.04. 11:02
A Budapesti Közlekedési Vállalatról (BKV) sok mindent el lehet mondani (nem itt és nem most), de azt biztosan nem, hogy bevétele növelésének érdekében a vállalat teljes mértékben kihasználná azokat a lehetőségeket, amelyek a monopolista árképzés nyújt számára.
A BKV jelenlegi árképzése részben másodfokú árdiszkriminációként (egy vonaljegy drágább, mint a 10-es gyűjtő, vagyis aki többet vesz annak olcsóbb - önkéntes szelekció), részben harmadfokú árdiszkriminációként (felnőtt havi bérlet, diák havi bérlet, stb. - irányított szelekció) írható le. A jelenlegi és a 30-40 évvel ezelőtti árazási rendszer alig különbözik egymástól - a BKV-nál megállt az idő -, pedig egy kis átalakítással növelhető lenne a társaság teljes bevétele (TR). Persze a helyzet nem olyan egyszerű, hogy megmondom gyorsan a tutit, aztán meg rámutatok, hogy mert méirt nincs úgy, ahogy kéne lennie. A helyzet ennél mindig bonyolultabb. Ezt szögezzük le.
Ha rám lenne bízva a BKV árképzése, akkor megszűntetném a harmadfokú árdiszkriminációs elemeket (kivenném az árképzésből). Nem érdekel, hogy kicsi, vagy nagy, hogy fiatal, vagy öreg, ugyanúgy viszi a villamos/busz/metro, ugyanúgy fizessen érte. Hohó, nem úgy van az! - kiált fel most sok olvasó (csak szeretném, hgy sok olvasóm legyen, de nyilván a kezem meg a bilibe lóg közben...) hát a gyereknek az anyja/apja veszi, a nyugdíj is kevés, a diák sem kap fizetést hó elején, akkor miért fizessen ugyanannyit, mint a felnőtt?!
Mert ugyanazt a szolgáltatást veszi igénybe. A fagyit sem kapja olcsóbban a nyugdíjas, meg a szemlét sem a boltban, és a pénztáros azt sem kérdezi meg, hogy a kóla a gyereknek lesz-e (ne neki legyen!), mert akkor olcsóbb lenne... Személyes (közgazdász) meggyőződésem, hogy a szociális támogatás, családpolitika és egyebek az egy dolog, a termékek és szolgáltatások ára meg egy másik dolog. Ne keverjük a kettőt, nem szokott az jóra vezetni! Legyen az árazás alapja a használat, az igénybevétel, a támogatást meg tessék elintézni más rendszereken keresztül.
A másodfokú árképzést pedig kiszélesíteném. Lehetne olcsóbb a jegy zónahatáron belül, drágább zónahatárt átlépve, még drágább két zónahatárt átlépve (ehhez persze kellenének zónák). Lehetne bérlet csak nappali (06.00-22.00) közlekedésre, lehetne non-stop felhasználással. Lehetne csak metrora, csak villamosra, csak buszra, illetve ezek bármilyen kombinációjára vonatkozóan. Lehetne különböző időkorlátokkal, lehetne olyan (a metro esetében biztosan), ami utaskilóméterre szól. Stb. Lehetőségek széles tárháza. És a teljes bevétel növelésének lehetősége. Állítom, hogy ez az árképzési rendszer növelné a társaság teljes bevételét.
Mi akadályozza meg a vállalatot (BKV) abban, hogy elmozduljon egy új típusú árképzési rendszer felé? Mármint a tudatlanságon, a tunyaságon és egyebeken kívül.
A hatékony árképzés korlátja ez esetben az új típusú árképzéshez szükséges technikai fejlesztések hiánya. A fenti rendszer ugyanis nagyjából azt a technikai környezetet feltételezi, amit a Londonba látogató turista megtapasztal a helyi tömegközlekedési rendszert használva: mágnescsíkos jegy/bérlet (hogy információt tudjon hordozni, azért!), be- és kiléptető rendszerek, mágnescsík leolvasó jegyellenőrző rendszerek (a chip még tutibb, mint a mágnescsík, de én annak is örülnék).
Nem hiszem, hogy az új rendszer működtetése drágább lenne a jelenlegi rendszer működtetésénél (jelenlegi rendszer: jegyellenőrök hada).
Találtam egy interjút 2007-ből. Az akkor BKV vezérigazgatóvá kinevezett Antal Attila nyilatkozta a következőket: Az elektronikus jegyrendszer nagyon fontos része a jövőképnek, de azért azt is látni kell, hogy nem old majd meg minden problémát. A bevezetésével ugyanakkor lehetőség nyílik egy olyan díjazás alkalmazására, amely arányos lesz a szolgáltatás-igénybevétellel, és így vonzóbbá teheti a közösségi közlekedést. Emellett olyan információs bázist lehet kialakítani egy ilyen rendszer segítségével, amely fontos információkat nyújthat az utazási szokásokkal kapcsolatban, lehetőséget teremtve a hatékonyság javítására, a színvonal növelésére.
Mikor valósulhat meg az e-jegyrendszer?
Optimális esetben az év második felében megtörténhet a pályázat kiírása, de legkésőbb a jövő év első felében.
És itt egy frissebb írás arról, hogy a Vértes Volán megcsinálja azt, amire a BKV nyolc (8!) éve képtelen, az elektronikus alapóú jegyrendszert. A cikkből kiderül, hogy már 2003. óta napirenden tartja a BKV az e-jegy kérdést, számos tanulmány is született az ügyben (gondolom számos tanulmányút is volt), de megvalósítani a fejlesztést a mai napig nem sikerült. Pedig.
Szakértők szerint a Budapesthez hasonlatos városokban a teljes elektronikus rendszer kialakítása 100-200 millió euró körül mozog, ami jelenlegi árfolyamon legkevesebb 27 milliárd forintot jelent -írja az Index.hu. Az idézett cikk szerint tavaly a BKV 33 milliárd forintot költött arra, hogy kódokkal látta el a jegyeket és a bérleteket. Ennek a célját a közlekedési társaság nem kommunikálta, feltételezhető, hogy így jobban kontrollálható a jegy és bérletkereskedelem, de nem jelent elmozdulást az elektronikus jegyrendszer irányába. Azt sem lehet tudni, hogy a fejlesztéssel mennyit takarít meg a BKV.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MakkosMaria 2011.02.04. 18:57:00
vagyok, vagy nem 2011.02.05. 10:48:18
bluemoon · http://mondomamagamet.blogspot.com 2011.02.05. 19:24:36
Úgyhogy a BKV bizony nagyonis hozzájut mindahhoz a pénzhez, amibe a vállalat működése került.
A baj az, hogy ennek ellenére elavult a géppark, öregek a buszok, villamosok. Jó ez sok pénzbe kerül ha új és jó gépjárműveket akarna venni. De könyörgöm, a takarítás azért nem olyan sokba kerül! És mégis minden penetránsan koszos!
(Mondok mindjárt példát, csak előbb ezt felküldöm, mert az imént is elszállt a teljes hsz-om és nagyon nem tetszett.)
bluemoon · http://mondomamagamet.blogspot.com 2011.02.05. 19:41:53
Takarítás.
Szóval én egy kisebb, huszonkétezres lélekszámú alföldi kisvárosban dolgozom, így hét közben ott vagyok. Tavaly nyáron jelentős közmunkás had került foglalkoztatásra. A narancssárga kukás-mellényes had ellepte a város belső részét, hajnalonta seperték az utcákat, locsolták a parkokat, szedték a szemetet, nyírták a füvet, és egyszercsak azt vettük észre, hogy minden tiszta. Nincs egy csikk se eldobva, még a bolt előtt se, még a buszmegállókban sem, nincs sehol szemét,
minden ragyogóan tiszta. Rendben van, hogy viszonylag sokba volt ez, de megvalósítható! A BKV járműveket is ki lehetne mosni abból a mocsokból, amibe némelyik van. És máris többen használnák közlekedésre. Mert bevallom hősiesen, ameddig én az autómban, egyedül, vagy családtagjaimmal,légkondi mellett ülhetek és jó zenét hallgathatok, hát egye fene, még a dugót is inkább elviselem, minthogy koszos buszon, mocskos rúdba kapaszkodva, koszos, büdös, mosdatlan utastársam elől húzódozva, nagyszájú bunkók egrecíroztatását viseljem el a hőségben, vagy éppen a fagyban.
Az megint más kérdés, hogy mi lesz akkor, ha akkora dugók lesznek, hogy a végén kitiltják az autókat a városból...
Ez már végképp nem közgazdasági kérdés.:)
kozgaztanar 2011.02.06. 07:56:54
az állami ártámogatással kapcs. feltételeztem, hogy ha nem a vállalat kapná meg a pénzt (normál jegy és nyugdíjas jegy különbsége), hanem maga a nyugdíjas, aki viszont ezek után normál áron vásárolna bérletet, akkor ettől önmagában a fogyasztás nem változna, vagyis mindenki venne jegyet/bérletet, aki eddig is vett (hajózni muszáj! :)
/persze ez így nem igaz 100%-osan, de nehezen tudom elképzelni, hogy a most kedvezményekben részesített fogyasztói csoportok hirtelen helyettesítő termékre költenék a kapott az utazási támogatásként kapott pénzt és bicajra pattannának, vagy volán mögé ülnének 11 vagy 77 évesen - ha eddig nem tették/
Vagyis a bevétel ettől nem igazán változna.
Az árképzés átalakításával pedig olyanok is vennének, akik eddig nem amitől plusz bevétel keletkezne.
A dugódíj nyilván közgazdasági kérdés! :))
csabagoly 2011.02.06. 18:18:31
Azt viszont nem értem, hogy itt a tanár úr miféle változtatásokra gondol. Mert ha jól értelmezem, akkor a kedvezményeket eltörölné, és a társadalmi jólét érdekében az érintett társadalmi rétegeknek támogatást adna a hirtelen fellépő extra kiadások kezelésére. Akkor pedig az adott társadalmi réteg azon tagjai, akik korábban sem tervezték, hogy utazzanak, jobban járnának, és mivel a pénz nem az ölünkben terem, és az informálás is pénzbe kerül, úgy a kárelosztás végeredményben hátrányokhoz vezetne lényeges előnyök nélkül. Vagy rosszul értelmeztem?
kozgaztanar 2011.02.07. 09:47:01
Ezért nem is gondolom, hogy ebben az esetben alanyi jogon járó támogatásról beszélhetnénk (miért is kéne a havi 200 e. forint nyugdíjjal rendelkező utazási költségeinek egy részét kollektíve fedeznünk?), hanem rászorultsági alapon járó támogatásról.
A jelenlegi rendszerben persze megjelennének bizonyos költségek (a támogatás igénylése/elbírálása, folyósítása során), de feltételezésem szerint ezek a költségek kisebbek lennének, mint a teljes támogatási összegben megmutatkozó csökkenés (a rászorultsági elv miatt).
Másrészről pedig azt gondolom, hogy a hazai szociálpolitika rendszere eleve bizonyos reformokra szorul. Ki kéne mondani, hogy milyen alapvető szociális (fogyasztói) jogokkal kell minden állampolgárnak rendelkeznie (milyen termékek és szolgáltatások megvásárlásának képessége jelenti a szociális állampolgárságot) és ezen az alapon juttatni jövedelmet bizonyos társadalmi csoportoknak. (Ez a jogok rész.)
Ezt a rendszert nyilván össze kellene kapcsolni a munkára való ösztönzéssel, ami nem feltétlenül jelent munkaerő-piaci megjelenést - rengeteg lehetőség van a piacokon kívüli, ámde társadalmi hasznossággal bíró munkák elvégzésére (közösségi munkák előnyben - pl. igen, az is munka, ha vállalom, hogy a házban én leszek a szelektív gyűjtés megszervezője és lebonyolítója, meg az is, ha a házban lakó néniket látogatom végig naponta és teát főzök nekik). (Ez a kötelesség rész.)
Valamint a szociális állampolgárság jogi és kötelességbeli oldala össze kell, hogy kapcsolódjon egy megújuló egyén - állam kapcsolattal, amely kapcsolat a kölcsönös bizalomra és tisztességes magatartásra kell, hogy épüljön.
Na. Írtam egy politikai programot! :)
Utolsó kommentek