No jó, de azt hogy veszed figyelembe, hogy az ár változik, általában nő 8infláció)?

@mig8: egyrészt sehogy - a mikroökonómiában nincs infláció, másrészt meg nem is kell, mert inflációs környezetben minden ár (a súlyozott átlaguk) növekszik, így a munka ára, a munkabér is, vagyis a kérdés nem az, hogy van-e infláció, hanem, hogy hogyan változott a reáljövedelem. Ha nőtt, akkor annak kereslet növelő, ha csökkent, annak kereslet csökkentő hatása van.

na én ezt nem szeretem annyira a mikro-makroban. túlságosan lecsupaszított.
inflációs esetén koránt sem biztos, hogy nő a munka ára is. nemde?

@kozgaztanar:

Az lehet, hogy a mikroökoban nincs infláció - mondjuk úgy, hogy a külső hatásoktól tisztított -, de akkor a hatás is csak "tiszta", nem pedig "kevert", mint a valóságban.

Jó lenne vmilyen súlyozással figyelembe venni a külső hatásokat is. Elvégre már nem vagyunk középiskolások, nem elemi közgazdaságtant tanulunk! :-)

@Verliebte: @mig8: áááá, neeeem!!! nem úgy nincs, hanem amúgy nincs!
tessék figyelni...

1) az infláció a fogyasztó árak változásának (makro) mutatója. egy mérőszám. a gazdaság állapotáról mond valamit, de az egyes termék áráról, annak esetleges változásáról semmi, hiszen
ÁTLAG!
Most, kérdem én mégis mi köze a sör árának alakulásához az inflációnak? Semmi. A sör vagy drágul, vagy nem, vagy még az is lehet, hogy olcsóbb lesz. És ez mind kiderül, ha a sörpiacot vizsgáljuk. Nem is értem, hogy miért kell idekeverni az inflációt. A sörből vásárolni szándékozott mennyiséget és az eladási szándékokat a sör ára határozza meg + egyebek (fogyasztói oldalon a vélelmezett hasznosság, termelői oldalon a gyártás költségei). Punktum. Nincs infláció, nincs köze az inflációnak a sörpiachoz. Igen, lehet, hogy a termelési költségek nőnek, de akkor a kínálat csökkenni fog, és ezért a sör ára emelkedik, ami a keresett mennyiség csökkenését, vagyis a forgalom visszaesését hozza magával. Igen, lehet, hogy a fogyasztók reáljövedelme csökken, de azt meg azzal mutatjuk be, hogy a kereslet csökken, ami viszont árcsökkenés melletti forgalomcsökkenést jelent a sörpiacon. Nincs infláció. ' piacon vagyunk, egy termék van, annak van ára, ami a kereslet és a kínálat változásainak következményeként változik. A sör árának mozgása a kereslet és kínálat változásainak eredője. Okozat.
Nézzünk egy példát!

Adott a sör ára, legyen 200 Ft/üveg. Minden szép és jó, havi 100ezer palack fogy adott ár mellett. Megjelenik egy új technológia, olcsóbb lesz sört termelni. Belépnek olyan cégek is a piacra, akik a korábbi, 200 Ft-os ár mellett nem tudtak nyereséget elérni (mert túl drágán termeltek), az új technológiával viszont igen. Növekszik a sör kínálata. A kínálat növekedése miatt az eredeti ár mellett túlkínálat lesz a piacon, vagyis nem fogy el a kínált mennyiség. A túlkínálat következtében az ár csökkenni kezd, amíg ki nem alakul az új egyensúlyi ár, ami a 200 Forintos árnál alacsonyabb lesz, a piac mérete viszont 100ezer üvegnél/hó magasabb.
Vagy.
Esik a bor ára. Minden második sörivó ezért átpártol a borhoz. A sör kereslete csökken. A kisebb kereslet okán az eredeti ár mellett túlkínálat jön létre. A túlkínálat miatt az ár csökkenni fog, amíg be nem áll az új ár, ami a 200Ft-os árnál alacsonyabb lesz, 100ezer db/hó mennyiségnél kevesebb vásárlással.
Stb, stb, stb.

@kozgaztanar:

Igazad van, maga az inflációs adat csak egy átlag. Amit jelöl, na az a lényeg, mert az egy folyamat.

A példádra reagálva. Ideális esetben ez így lenne. Csakhogy a fenti példa nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a konkurencia megjelenésére nemcsak árcsökkentéssel lehet reagálni. Hűségprogram, nyereményjáték, prémiumkategória bevezetése, reklámkampány, ellenreklám, más legális és illegális eszközök. Persze ettől még lehet, hogy az egy üveg sörre jutó bevétel csökkeni fog, de mire a sör eljut a fogyasztóig, csak a legritkább esetben jelentkezik az árcsökkenés - ha tényleg nincs már más.

@mig8: bármi lehet, de az ár a kínálattól és a kereslettől függ. ha a kereslet csökken, akkor lehet próbálkozni marketing eszközökkel ezt a csökkenést megállítani, stb., de az ár mindig ennek a két dolognak a "függvénye". A sörpiacon talán nem látszik olyan jól (nem homogén a termék, csak néhány eladó van), de még itt is igaz az, hogy ha semmi más nem változik, csupán a kereslet csökken, akkor kevesebb sört lehet eladni és a korábbinál alacsonyabb áron.

Jobban látszik tiszta verseny piactípus esetén. Nézd meg a fenyőfa iránti keresletet dec. 20-án és 27-én. 27-re a kereslet drasztikusan csökken. Ezért csökken a fa ára és a piaci mennyiség.

@kozgaztanar:

A fenyőfa eléggé idényjellegű dolog. Mint pl a pezsgő (Magyarországon). Az árcsökkenés itt nem a piaci szereplők számának növekedése miatt csökken, hanem mert záros határidőn belül el kell adni. A sörnél ilyen határidő nincs (max az eltarthatóság). Szerintem nem összehasonlítható a kétféle fogyasztás, mert nem hasonló az egyes hatások súlyozása.

A sör egy viszonylag mindennapos fogyasztású árucikk (bár nem muszály megvenni). Alapvetően luxuscikk, de többé-kevésbé hozzátartozik a mindennapokhoz. Mint mondjuk a cigi a bagósoknál.

Vedd ezt az összehasonlítási alapot! Ha több cigimárka jelenik meg, akkor lemegy a cigi ára? Nem feltétlenül, mert az új szereplők inkább a minőséggel akarnak vevőket elcsábítani, pl Davidoff.

de vedd példának angliát! Ott nem kérdés, hogy több cigit lehet venni, mint amennyit megvesznek. Mégis, az ár nem esik lejjebb. Helyette megjelenik a feketepiac az olcsóbb csempészett cigivel.

@mig8: namost egyrészt éppen a szezonális hatásból indultunk ki, másrészt meg nagyon sok dolgot összekeversz
1) nem általában a piaci szereplők számáról van szó, hanem arról, hogy a ha többen akarnak valamit VENNI (változatlan árakon), akkor az növeli a keresletet, ha kevesebben akkor csökkenti, ha többen akarnak ELADNI, akkor annak a kínálatra van hatása, stb.

alapszinten minden összehasonlítható mindennel, mert minden, hangsúlyozom MINDEN piacon van KERESLET és KÍNÁLAT és azok esetleges változásai (növekedés/csökkenés) UGYANÚGY hatnak a piacon

2) Nem, a sör nem luxuscikk

3) Igen, HA a cigaretta piaca szabadáras piac lenne és jelentős mennyiséggel új szereplők jelennének meg a piacon, akkor csökkenne a cigaretta ára.

Az angol példád pontosan arra világít rá - egyébként Magyarországon is így van -, hogy amennyiben az eltérő szabályozások miatt nem alakul ki egységes piac, hanem területi eltérések jönnek létre - regionális árkülönbségek, akkor megindul a termékek áramlása az alacsonyabb árú régióból a magasabb árú felé. Ezt hívják arbitrázsnak. Itt olcsóbban veszem, ott drágábban eladom. Az eredmény az árak kiegyenlítődése. HA AZ ÁRAK SZABADON MOZOGHATNAK!

Egyébként meg feketepiac alakulhat ki. Ez minden termék és szolgáltatás esetében előfordulhat, ahol erős a reguláció - tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy a piac utat tör magának...

@kozgaztanar:

Szezonális hatás. Igen, ebből indultunk ki. De míg karácsonyfára a Karácsony után nincs kereslet, sörre van - noha enyhébb - a VB után is.

1) Elismerem, az elmélet ez, és tiszta piaci körülmények között ennek teljesülnie kell. Csakhogy sosem tiszták a piaci körülmények.

2) Már miért nem luxuscikk? Alapvető fogyasztási cikk lenne? :-) Most már csak az hiányzik, hogy a bor létfeltétel! Szerintem az, mert nincs rá feltétlenül szükséged az élethez.

3)A cigi piaca nem szabadáras... Nos, tény hogy van benne bizonyos adótartalom, meg előírt minimálösszeg. De felfelé szabadon változtathatod az árát!

4) Az arbitrázs jelensége tiszta. De nem tartozik ide, nem is tudom, hogy miért említettem meg az angol példát...

Ja igen, de nem a feketepiac miatt. Hanem mert azt gondolom, hogy a gyártók a cigi árának megemelésével megcéloznak egy vásárlóközönséget. Őket akarják elérni, ennek jelentős szerepe van az árképzésükben is. DE közben máshol meg vásárlókat veszítenek, akik igényeit szintén ki akarja majd vki elégíteni (piaci rés nyílik).

Szerintem ha válság idején emeljük, az elsősorban a cégek tehetetlensége miatt van, hogy nehézkesen alkalmazkodnak. Ez a könnyebbik út, bár ez hosszú távon visszaüt, pontosan azért, mert vásárlóközönséget veszítenek.

@mig8:
2) azért, mert a luxusjószág közgazdaságtani definíciója az, hogy a termék/szolgáltatás jövedelemrugalmassága nagyobb, mint egy, vagyis 1%-os jövedelemnövekedés esetén a vásárlások száma több, mint 1%-kal emelkedik

3) na pont ezért mondom, hogy nem figyelsz. az angol példádban a külföldi cigaretták alacsonyabb ára miatt a hazai kínálat növekedne (import) és a növekvő kínálat miatt az ár csökkenne.
Pont ez a lényeg, hogy azért nem történik ez meg, mert nem csökkenhet.
Növekedhetne, persze, csak most nem arról a szituációról beszéltünk.

4) Én az angol példád miatt, mert az angol példában is arbitrázs történik: regionális árkülönbségeket használ ki az, aki a cigit máshol veszi (ahol olcsóbb), majd az angol piacon eladja (feketén), ahol drágább.

Nem, nem jól látod (bocs). A cigaretta ára és a cégek árképzése a kormányzati beavatkozás miatt magasabb Angliában, mint máshol - akár nálunk. A közgazdasági állítás az, hogy ha sehol nem lenne kormányzati beavatkozás, akkor egy doboz Malrboro Lights az egész világon ugyanannyi lenne (szállítási költségekkel korrigálva). Amit ide keversz, az a márkázás. A márkázás (termékdifferenciálás) az az eszköz, amikor a cég több márkát gyárt (lásd a BAT márkáit), és különböző fogyasztóknak különböző áron adja el. Van cigi a tőzsdeügynöknek, meg van a munkásosztálynak, meg az underclass-nak. De ez teljesen más jelenség. A feketepiac azért van, mert ugyanannak a gyártónak ugyanaz a márkája (MB Lights) eltérő árat kap az angol és a magyar piacon az állami beavatkozás miatt.

@kozgaztanar:

Jó, értettem. Mondtam, hogy nem vagyok képzett közgazdász, de a megérzéseim helyesek szoktak lenni. Ez most az volt, amikor nem. viszont most belefáradtam a vitába,bocs.