Valóban érdemes lenne elolvasni. Nota bene, >>A liberális lelkiismeret<< magyar cím eléggé becsapós. Az USA-ban ui. a >>liberális<< alatt szociáldemokratát értenek (ezért van az, hogy az amerikai liberálisok, jobb híján, libertáriusoknak nevezik magukat). A fordítónak vennie kellett volna a bátorságot >>A szociáldemokrata lelkiismeret<< címhez. Vagy valami egészen más címet adni.

Az új munkahelyemen évi 100ezerFt/fő a támogatás szakkönyvre folyóiratra. Még nem állítottam össze a listát, hogy mit vegyek. Ötleteket várok . :)

tenyleg, hogy megy ez a kozgazon? ha tszki konyvtar nincs is, egyetemi van-e? nekik lehet sugni, hogy mit vegyenek?

@barracud4: hatugye ez eloszor is azon mulik, hogy mi tekintendo ott nalatok 'szak'-nak :)
Aztan milyen nyelveken johet szoba az a bizonyos szak.
Mivel itt kerdezed, gondolom kozgaz. Ezen a teruleten jelen blog T. tulajdonosa nyilvan kello melysegu tanacsokat tud adni. Ha erdekel, en el tudom meselni, hogy a 2 hetig nalunk latogatoban levo aposomhoz melyik 4 kozgaz konyvet vagtam hozza, hogy csendben legyen. Tapasztalatom, hogy legkozelebb 3 is eleg lesz. Ja, a konyvek konyvtarbol jottek, ez szukitette a valasztekot, dehat ugye a gondolat, ami szamit, nem az, hogy mennyit koltunk ra :)

@MakkosMaria:

Hűha, én nem lennék az apósod helyében! :-)

Saját szakterületemről ismerős a probléma. Nálunk némi kreativitással azért áthidalható volt. De az egyik legjobb szakkönyvemet egy mentoromtól (?) kaptam.

Elolvastam az fn.hu-s összefoglalót, kissé áthallásos. A szerző az amerikai helyzetről ír, nade mennyire vonatkoztatható ez a magyarra?

Egyfelől idehaza a szociális rendszerben tényleg vannak potyautasok, gondoljatok itt Hódmezővásárhelyre, ahol ez publicitást is kapott. Másfelől a túlzott mértékű adóztatást tényleg jó visszaszorítani, mivel a gazdasági fejlődés kerékkötője. Már csak az a kérdés, hogy az eddigi hazai adószintet túlzott adóztatásnak tekintjük-e és hogy a remélt gazdasági fejlődés ki mindenkinek lesz jó?

Az adószint pl Svédországban magasabb, mégsincs vele gond. És ha a fejlődés szélesebb népréteget érint pozitívan, akkor nem volt hiba - és főleg nem rasszizmus! - erre szavazni.

@barracud4: hahó! új munkahely? na, mesélj csak! :)
egyébként osztom MM álláspontját, hogy "hatugye ez eloszor is azon mulik..." :))

Egyébként könyvek helyett lehet, hogy hasznosabb (bizonyos területeken tuti) interneten ide-oda előfizetni, és nem csak e-folyóiratokra gondolok, de akár adatbázisokra, meg kapcsolódó szolgáltatásokra. Én pl. mindig megyek az MTI-ECO oldalra, aztán mindig jól nem tudok megnézni dolgokat, mert nincs előfizetésem. :(

találtam egy amerikai rangsort research.stlouisfed.org/publications/review/09/05/Engemann.pdf

amúgy sajnos korántsem vagyok annyira képben, mint illene... :(
a Közgázon vannak tanszéki könyvtárak - tanári+PhD hallgatói használatra, meg a tanszéknek kerete oda vásárolni. Nálunk intézet van, de intézeti könyvtár nincs. A "nagykönyvtárnak" lehet leadni félévente igénylést az oktatási igényekhez kapcsolódóan, és ha tudják beszerzik. Ez a rendszer azért problémás, mert előre kellene venni hatot, hogy azokból el lehessen dönteni, hogy melyik a legjobb és abból venni az oktatáshoz 20 példányt. Nem pedig megmondani előre, hogy melyik a legjobb. Csak úgy magamnak nem rendelgethetek. Ezért nem is vagyok annyira képben - csak félévente kicsit.

@MakkosMaria: Te JÓ ÉG! Mi vétett szegény Após? :))

@mig8: potyautasok mindenhol vannak (bizonyos esetekben még a piacon is) :)
Szerintem a jelenlegi adószint (maradjunk az SZJA sávoknál és a nyereségadónál) egyáltalán nem magas. A probléma az adórendszer bonyolultsága és változékonysága, a szűk bázis és a morál (adófizetési). A másik oldalon pedig az állami intézményrendszer alacsony hatékonysága, a programi kis hatásfoka - ami miatt a polgár még inkább úgy érezheti, hogy "nem kap semmit a pénzéért".
Személy szerint nem értek egyet az adócsökkentéssel általában, de azzal igen, hogy lehet a magyar adórendszert család- vállalkozás- növekedésbaráttá tenni.

@kozgaztanar:

1) Potyautasok. Igen, még a svéd rendszerben is, sajnos. Azonban nem mindegy ezek aránya és végképp nem söpörhető a szőnyeg alá az általuk jelentett probléma. Vagy túl könnyű potyautasnak lenni a magyar rendszerben...

2) A segély helyett adókedvezmény ötletével különben nem látom, hogy mi baj lenne.

3) Az adószint csökkentésével és az adórendszer egyszerűsítésével az a cél - legalábbis hivatalosan -, hogy szélesítsük a bázist, javítsuk a morált és fejlesztési motorokat indítsunk be. A labda magas, ha egyetértesz a kormány céljaival, akkor hogyan teljesítenéd őket úgy, hogy az adószinten nem változtatsz?

4) Jut eszembe. Van egy olyan érv is, miszerint versenyhelyzetben vagyunk, befektetőket kell ide csábítanunk. Ezt pedig nem lehet a szomszédainknál magasabb adószinttel ma megtenni.

@kozgaztanar: "Személy szerint nem értek egyet az adócsökkentéssel általában" Reszemrol, au contraire: minel tobb adocsokkentes, annal jobb. Persze csak akkor, ha okosan, es nem csak egy szuk reteget kedvezmenyezve - es mar megint a kokemeny valosaggal nezunk farkasszemet :)

@kozgaztanar: Apos megerdemli, elvezi, es halas is az ilyen tettekert. Node a juliusi olvasmanyok, epp itt varnak elottem, hogy visszakeruljenek a konyvtarba:
Caplan, Bryan: The Myth of the Rational Voter (a cim mindent elmond)
Thaler, Richard: Nudge (a 'libertarianus paternalizmusrol')
A masik ketto inkabb olvasmanyos,
Zuckerman, Gregory: The Greatest Trade Ever (John Paulsonrol, aki $3billion-t - [3 milliard dollart] keresett az ingatlan es hitel piacok osszeomlasan)
Derman, Emanuel: My Life as a Quant (a ficko tortenete fizikus->programozo->penzugyes->professzor, mikozben az osszes terultet leghiresebb, gyakran Nobel-dijas muveloivel dolgozott egyutt)
Szerintem kivalo olvasmanyok a nyaralashoz, tengerparton, hegyvideken :)

@MakkosMaria:

Nana, Derman fizikusként kezdte??? akkor nekem is van esélyem!!! :-)

@mig8: sorban... :)
1) egyetértünk
2) az, hogy az adókedvezmény csak azt éri el, aki adózik, miközben vannak szegények (munkanélküliek, stb.) akiknek nincs jövedelme, nem adózik
3) ha az adószint marad, de adónemek összevonásra kerülnek, bonyolultság csökken ("söralátét méretű bevallás"), akkor az adminisztrációs költségek csökkennek, vagyis több marad a cégek zsebében. ha megváltoztatom a központ-önkormányzat közti leosztást (SZJA), valamint a helyi szintet hatékonyabb működésre ösztönzöm, akkor közelebb kerül a pénz felhasználása a befizetőhöz, ami javíthatja a morált - meg még sok minden. Összegezve: az adóalap szélesítés, morál javítás egy dolog az adócsökkentés meg egy másik. Lehet együtt is csinálni, de nem szükségszerű. Az előbbihez vannak más eszközök is.
4) ez nehéz ügy, mert igen, egyfelől van a tőkevonzási verseny, másfelől pedig van 2 dolog: 1. a tőkevonzó képesség sok mindentől függ, nem lehet az alacsony adókra szűkíteni; a versenyképességi rabgsor elején szereplő országok (USA, Svájc, Skandinávok, No.) nem az alacsony adókulcsokról híresek, mégis remek a tőkevonzó képességük. 2. nem elfelejteni, hogy EU tagok vagyunk és a németek már nagyon morognak az alacsony adókulcsok miatt (szlovák, magyar, stb.), mert ami nálunk esetleg + munkahely, az náluk - ... EU szinten nem nézik jó szemmel a tagállamok közti "adóversenyt".

@MakkosMaria: ööö, elég jó lenne, ha lenne valaki, aki írna egy-két vendégposztot az említett könyvekről! :)))

Nudge Nudge:
en.wikipedia.org/wiki/Nudge_Nudge
:DD

@kozgaztanar:

2) Igen, ezt a problémát én is látom. Azonban, ha a segély túl magas, akkor lesznek olyanok, akik erre tervezik az életüket. továbbá bizonyos alacsonyabb értékű munkákat nem akarják a segéllyel megegyező, esetleg alacsonyabb összegért elvállalni.

3) Értem. De minntha az egyszerűssítéssel már korábban is próbálkoztak volna - nem túl nagy sikerrel.

4) Nade ha ugyanaz az adószint pl Németországban, mint itt, akkor sokkal nehezebb idecsábítani a tőkét. Egyébként hogy van ez az USA-ban? Hisz ott is van verseny a tagállamok között.

Szia!

Ha írsz egy emailt a keresztnevem.vezetéknevem kukac gmail.com-ra, akkor tudunk egyeztetni. Nekem megvan mp3-ban.

@mig8: hát ezért kellenek okos közgazdászok a PM-be (vagy most hogy hívják), hogy kiszámolják azt a segély nagyságot, ami mellett ezen illetők száma a lehető legkisebb. :)
Csak remélni tudom, hogy ezúttal (vagy majd egyszer valakinek) sikerül!

Ja-ja, nehezebb... mást kell nyújtani: képzett munkaerőt, magas termelékenységet, szolgáltató államot, stb.
Hát, gondolom a szövetségi adó szintje ugyanakkora mindenhol. A kérdés az, hogy van-e és mekkora mozgástere az államoknak az adóztatásban (állami adók). Találtam egy oldalt, ahol az egyén szempontjából jól összefoglalják - elég nagy különbségek adódnak államonként: retirementliving.com/RLtaxes.html

Meg van itt egy általános USA adózás oldal: www.ustaxnetwork.com/

Feltételezem, hogy ott is van verseny, meg a verseny miatt mozgás, de ez pont a szövetségi adók miatt korlátozott keretek között marad (a szövetségi adót be kell fizetni bárhol is vagyok, max ahhoz képest drágább egyik, vagy másik állam.

@vigike: ezt meg hogy??? :)

@kozgaztanar: emlékszel a nevemre, nem? :) Helyettesítsd be! :)

belekotyogok a fentiekbe:
2. elvileg lehet negativ ado is egy szint alatt, azaz teritest kap az alacsony jovedelmu bevallo. az usa-ban ezt earned income credit-nek (EIC) hivjak. Azon eltunodve hogy ez hogy mukodne Mo-n bizony borsodzni kezd a hatam.
Lehet a tamogatas nem keszpenzes is, ugyancsak usa modszerek: food stamp, amit minden kozertben lehet penz helyett hasznalni adott cikkekre, ill. WIC, ami kb. ugyanez, varandos es kisgyerekes anyaknak. A rendszernek van persze koltsege es mint minden, ez is kijatszhato.
3. Egyszerusitsunk es csokkentsunk is adot, egyszerre. Szerencsere nem nekem kell megmondani, hogy hogyan :)
4. Adoverseny volt, van, es lesz, de ez valoban csak egy a sok versenykepessegi tenyezo a sok kozul. Munkaero-kepzettseg, korrupcio talan erosebben szamit. Remlik, hogy olvastam errol valahol, ahol a versenykepessegi elemeket hasonlitottak ossze, es az adoszint (persze egy realis szint alatt) nemigen nyomott a latba.
Az usa allamok kozott is van ado-verseny, de ez itt is sokkal jobban hasznalhato lokalis politikai megkulonboztetesnek es valasztasi szlogennek, mint valodi ceg-mozgato eronek. Persze arra is vannak peldak, de gyakran tucatnyi mas indok is felbukkan, pl. Boeing 'koltozese' Chicagoba.

@MakkosMaria: de éjjel 23.58-kor? :))

@MakkosMaria:

2) Tehát adó nincs, sőt helyette állami támogatás? Nem rossz, bizonyos könnyűipari ágazatokban igencsak elkelne, mivel a kínai áru tönkretette azokat.

ne hidd, hogy Mo. rosszabb mint az USA! Ha ott képesek voltak olyan szabályozást alkotni, amit legalábbis nehéz kijátszani, akkor azt meg lehet tenni itt is. (Eddig direkte kijátszató szabályozásokat alkottak a politikusok, kiváltképp maguknak.)

3) Egyszerűsítsük - ezzel mindenképp egyetértek. Minél egyszerűbb, annál nehezebb elrontani vagy épp hazudni benne. Csökkentés - nehéz ügy, normál konjunkturális gazdasági környezetben szerintem se kellene.

Csakhogy most nem az van, hanem válság. Ilyen környezetben kell kimozdítani a gazdaságunkat a holtpontról, ami azért nehezebb.

4) Igaz, de azért itt, Közép-Európában hatalmasok voltak az aránytalanságok az adószintben. Ezt mindenképp mérsékelni kellett. Persze azon lehetne vitatkozni, hogy nekünk kell-e a legalacsonyabb adószintet felmutatni.

A Boing azért nem említhető egy lapon a legtöbb céggel, az egy mammut. Elvileg nálunk az lenne a cél, hogy sok, a Boingnél kisebb céget csábítsunk ide, amelyek igénylik a magasan képzett munkaerőt és sok beszállítóra van szüksége, amit hazai forrásból is fedezni lehetne. Ugyanakkor kell sok hazai vállakozás, amely felszívja a kevésbé képzett, de azért még szakértelemmel bíró munkaerőt is. De a szakképzetlenek számára is munkalehetőség kell nyújtani, pl a mezőgazdaságban. Ez utóbbi esetében meg az a legjobb, ha magyar a munkaadó. Na ehhez is kell javítani a versenyképességen. A mezőgazdaságban viszont már régóta probléma mind az adószint, mind a támogatás alacsony mértéke.