Arisztotelész és a pénz
2010.06.04. 11:40
Arisztotelészt érdemes olvasni. Jót ír, jól ír. Az ókor és a középkor egy része érthetetlen, ha nem ismerjük Arisztotelész munkásságát. Ráadásul ő egy olyan görög volt, aki sokat dolgozott. Ezért manapság külön piros pont jár. Arisztotelész nem szerette a pénzt. Vagyis nem konkrétan a pénzt nem szerette, hanem azt az elvet, amit a pénz képviselt. Konkrétan azt a vagyonszerzési, felhalmozási motívumot, amely a pénz természetének köszönhetően előbb csak megjelent, majd a hellén időkre egyre nagyobb teret nyert az áruforgalomban (kereskedelem, csere). A pénz, vagyis a vert érme (ekkoriban főleg ezüst) tartós jószág. A tartóssága, könnyű tárolhatósága (költségmentes) teszi a felhalmozás ideális eszközévé. Felhalmozhatóságának nincs természetes határa. Nyilván. Ma. De akkor ez valami új dolog. Mert például kecskesajtot nem érdemes mértéktelenül felmalmozni. Meg búzát sem, sőt olívaolajat sem. Semmi ilyesmit. De még házat, földet, barmot sem, mert ott is létezik korlát, ha más nem, akkor a szomszéd szól, hogy beleszántottam az övébe, oszt húzzak el gyorsan, mert rám ereszti a kutyákat. A pénz korlátlanul felhalmozható. Ez baj. Mert azt eredményezi, hogy a felhalmozás, a vagyonszerzés öncélúvá válik. Ezt Arisztotelész nem lájkolta.
És ez miért baj?! Nos, Arisztotelésznek két érve van. Az első érve filozófiai: mindez ellentétes a természeti törvénnyel. (Nem megyek bele a természeti törvény taglalásába, leegyszerűsítve: úgy kell lennie, ahogy az adott dolog természete szerint való.) Az ember természete szerint véges. Véges lény. A határtalan felhalmozás végtelensége ellenkezik az emberi természettel. (Halkan mondom, hogy a határtalan - végtelen az istenek természete szerint való, így a végtelen, mint olyan ember általi áhítása azt jelenti, hogy az ember istenné akar válni.) A második érv politikai: a közösség (polisz) politikai egységét veszélyezteti a nyereségvágy (határtalan vagyonszerzés). Megbontja a polisz egységét. A philia (barátság) szűnik meg, ami a közösség összetartó kovásza. Philia nélkül nincs közösség, közösség nélkül semmi sincsen.
Amikor a pénz forgalomba került a cserekereskedésből kifejlődött a kereskedelem egy másik, a vagyonszerzést öncélnak tekintő formája. Az a kereskedelem, amelynek célja a pénzkeresés, a minél nagyobb nyereség, a vagyon növelése, - az természetellenes és káros jelenség. Az ilyen kereskedelemben "a pénz az árucsere alapanyaga és végcélja. És ... a pénzkeresés ilyen módján szerzett gazdagság nem ismer határt." -írja. Az ilyen kereskedelemben a csere kiinduló és végpontja a pénz. Az ilyen gazdasági interakciónak nincs természetes határa, mint például a közösség szükséglete, a közösség fogyasztása. Az ilyen típusú pénzkeresés határtalan, korlátlan. Ezen túlmenően a kereskedelemnek ez a formája erkölcsileg és politikailag is káros jelenség. Az ilyen cserét nem a "helyes életre való törekvés" motiválja. Az ilyen gazdasági interakció megakadályozza az emberek magasabbrendű értékeinek, erényeinek kialakulását. Politikailag is káros az ilyen pénzszerző kereskedelem, mert vagyoni differenciálódást eredményez és bomlasztóan hat a közösségre.
Egy dolgot tegyünk hozzá, hogy érthetőbb legyen. Arisztotelész korában nem nagyon volt gazdasági növekedés. A kínálat, a termékek és szolgáltatások sokasága nem bővült. Stagnált. Akkor hát hogyan is jutott (juthatott) valakinek több a tortából? Úgy, hogy ha valaki másnak kevesebb jutott. Gazdagodni a közösségen belül alapvetően egymás rovására lehetett. Vagy a másik közösség(ek) rovására (lásd Róma gazdagodása = Római Birodalom). Arisztotelész ezt veszi észre és ítéli el. Hogy egymás rovására. Hééé, hát ő a polgártársad, nem? A barátod! Akkor meg? Nehogy már emeld az árát a gabonának, te kereskedő, mert ő éhezik és hajlandó többet fizetni érte? Az ő rovására gazdagodnál?! Nem vagy te eszednél! Aztán meg majd csodálkozol, hogy nem harcol veled, ha támadnak a spártaiak!
Egyébként ez általános. Hogy a közösségen belül az egység (barátság) megőrzése fontos és ennek a gazdasági szabályok alárendelődnek. Gondoljunk csak a közösségen belüli kamatszedési tilalomra a zsidó törzseknél. Ez a politika primátusa. Ókori darab, de nem lefutott. Régóta műsoron van. Aztán persze hol ilyen, hol olyan a feldolgozás...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nyma 2010.06.04. 12:17:28
kozgaztanar 2010.06.04. 12:27:01
Itt tartunk ma. ÉS igen, a globalizáció, meg a globális hatások arról szólnak, hogy mindenki a barátod kell, hogy legyen. Különben nem megy. Ezért van az, hogy az EMU tagok összedobják a zsét a görögöknek, meg egyebek
Az egyén (meg a vállalat is) önérdek követő. Akkor is az volt, ma is az. Ettől még képviselni kell a közös érdeket. Ez akkor is és ma is a politikum maga. ami Arisztotelész és Nagy Sándor akkor, az Merkel és az EU most. Arisztotelész a nyerészkedőket ostorozza, Merkel meg a shortosoknak int be. Miért? Mert az önérdek nem minden.
mig8 (törölt) 2010.06.04. 13:10:48
Nagyon sok vallás szerint a boldogságot nem a pénz felhalmozásában kell keresni, az csak a fenntartás egyik eszköze. (ld keresztény vallások, budhizmus, stb)
KGT, amit mondani akarsz, azt már számos heylről hallottam. Eszerint azért kap most Görögország nagy segélyt, hogy ne általánosítsanak a befektetők Olaszországra, Spanyolországra, Portugáliára, hazánkra és még sorolhatnám. Hogy nehogy beinduljon egy láncreakció és sorra dőljenek be az államok. Görögország csődbe fog menni - ez nem vitás. De nagyon nem mindegy, hogy mekkora hullámokat fog csapni és kiket ér el az.
kozgaztanar 2010.06.04. 14:17:31
kozgaztanar 2010.06.04. 14:23:40
viszont! a görögök most éppen azt játszották el, hogy önérdeket követtek évekig az EMU-s közérdek helyett, ezért így vagy úgy helyre lesznek rakva (lásd megszorítások) meg mindenki más is, aki azt hitte, hogy ezt lehet. Nem lehet. Az EU/EMU pedig olyan irányba fejlődik (erős közös pénzügyi felügyelet, erősebb közös fiskális politika), hogy a szabályok fokozottabban kikényszerítsék és egyben jobban lehetővé is tegyék a közös érdek felismerését és követését
Szép lassan kiderül, hogy integrálódni csak szövetségi állam létrehozása árán lehet, a többi verzió nem életképes.
vagyok, aki vagyok... 2010.06.04. 14:35:57
mig8 (törölt) 2010.06.04. 18:14:07
Nyílván van egy közösségi érdek, amit nem árt, ha a görögök is észben tartanak és nem mennek a saját önös érdekeik után a végtelenségig. Bár feltűnő, hogy a görögök mennyire "lágy" megszorításokat hoztak mondjuk Portugáliához képest.
Én nagyon helyesnek tartom, ha lesz végre egy erős EU-s központi bank. Éljen a háromszintű bankrendszer!
Viszont Európai Egyesült Államok nem lesznek, legalábbis nem abban az értelemben, ahogy az USA létezik. Egyrészt, mert az egyes államokban iszonyú erős a lokálpatriotizmus a nemzeti hagyományoknak köszönhetően, ami viszont nincs meg az USA tagállamaiban. Másrészt, mert az EU erejét épp az adja, hogy a tagjai erős autonómiával bírnak.
Én azt gondolom, hogy el fog indulni a tagállamokban egy átrendeződési folyamat. Belgium várhatóan szét fog esni, Katalónia független lesz, és más hasonló folyamatok lesznek. Ugyanakkor amire ez bekövetkezik, már más jelentősége lesz az "ország" fogalmának.
MakkosMaria 2010.06.04. 19:58:34
Szerintem ez inkabb az EU gyengeseget adja... legalabbis gazdasagi, katonai, politikai es innovacios szempontbol.
OK, kulturalis sokszinuseg es nemzeti buszkelkedes oldalarol valoban erosseg :-)
Utolsó kommentek