Veszély, veszély!

2010.06.03. 11:38

Azt mondja Csepeli György egy interjúban (fn.hu), hogy a közösségi oldalak veszélyesek:

Ha valaki kapcsolódik a Facebook vagy az iwiw oldalakhoz, és ott aktív életet él, akkor azt mondja, hogy „ide lőjetek!”. Szerintem mindenki meggondolatlanságot csinál, aki ezt teszi. Erről nincs vizsgálatom, tehát ez csak a személyes véleményem. De ez nagyon ingoványos terület, bárki láthatja, hogy élünk, mit csinálunk, kivel tartjuk a kapcsolatot.

Nem értek a közösségi oldalakhoz, e tekintetben laikus vagyok, akárcsak Csepeli. Amit közgazdászként látok, az alapvetően a hasznuk. A közösségi oldalak által biztosított felületek (terek) közgazdasági értelemben igen hasznosak. Növekszik a célirányos információcsere, fogyasztói / termelői közösségek jönnek létre, javul a fogyasztói informáltság, csökkennek a tranzakciós költségek, szegmentáltabb "piaci" terek jönnek létre, perszonalizálódik (-hat) a vevő - eladó kapcsolat, stb.

Nem tudom, hogy milyen olyan veszélyei (vagy akár közgazdászul: költségei) vannak az e terekben való megjelenésnek, ami miatt a jelenlét bennük meggondolatlanság, ahogy Csepeli mondja. Azt sejtem, hogy ha sok személyes adatot ad meg, tárol ezeken a felületeken (teszem hozzá az interneten bárhol), akkor bizonyos veszélyek leselkednek rá. De nekem ez kb. ugyanaz a kategória, mint hogy ha valaki autóba ül (és el is indul vele: kulcs elfordít, sebességbe tesz, kézifék ki, index, gáz), akkor benne van a pakliban egy esetleges karambol. Nem több és nem kevesebb. Persze lehet, hogy autót vezetni is meggondolatlanság.

Anyway. Két dolog. Ad egy: Csepeli inkább kutassa meg ezt is, mert akkor hátha többet tud mondani, mint a személyes véleménye - amit az interjúban még mond, az kutatás alapú és komolyabban vehető pl. az internethasználat és a rétegződés vagy a személyiség (fontosnak tartott értékek) kapcsolata. Ad kettő: nem tudom, hogy közpolitikai igazgatóként mit tett, vagy nem tett a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (2006-2008), majd a Miniszterelnöki Hivatalnál (2008-2010), de azt sajnálom, hogy politikai államtitkárkodott az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (2002-2006). Miért? Mert aki ilyeneket gondol a közösségi oldalakról, az mégis milyen államtitkár lehetett éppen annál a minisztériumnál?

 

Ps: Lehet, hogy ma ilyen kiosztós hangulatban vagyok? Á, nem.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr42053051

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vagyok, aki vagyok... 2010.06.03. 13:40:29

a kulcsszó azt hiszem, itt is a tudatos használat. legfeljebb van aki későn jön rá, hogy az milyen :(

aJeti 2010.06.03. 15:20:55

ehhez a poszthoz is sajnos tanulmányom legújabb tárgyából tudnék idézni...azt meg nem akarom, az mégiscsak egy film. ez meg a mi életünk ügye. bár leültetném a mostani gárdát, hogy nézzék végig, aztán tanuljanak belőle. kretének.

mindenkitől elnézést kérek aki nem szereti a 24-et. nyilván nem ismeri elég jól :)

díva naíva 2010.06.03. 17:17:54

gondolom a veszélyek alatt azt érti, hogy átvilágíthatóvá válsz, ha megadod a kapcsolataidat, személyes adataidat a neten, történt már, hogy iwiw-es ismerősöket hallgatott ki a rendőrség tanúként...
de akinek nincs takargatni valója... :)

MakkosMaria 2010.06.03. 22:21:13

A kozossegi oldalakon terjedo informacioknak erteke van, ha ez nem is trivialis mindenkinek illetve minden oldalrol. Ennek az informacionak az aszimmetrikus ertekelesebol szarmazik a legtobb problema.
Eloszor is, a felhasznalo kiad latszolag ertektelen szemelyes adatokat, amiket nagyon sokan es nagyon sokfelekeppen tudnak hasznositani. Ebbol az adat szolgaltatoja nem hogy nem kap juttatast, hanem gyakran konkret kara is van. (Lehet ezt a gondolatmenetet folytatni, ld. pl Diva kommentjet.)
Az masik problema a szemelyes informaciok kezelesenek mikentje: meg ha meg is igerik, hogy azok egy reszet bizalmasan kezelik (amit neha megtesznek, de tobbszor nem; elolvasta valaki is a felhasznaloi 'szerzodes' osszes elemet mielott megnyomta az 'elfogadom' gombot?), a 'felhobe' torteno bepotyoges utan az afolotti kontrol kiszallt a bepotyogo kezebol. Es egyre tobb esetben bizonyosodik be, hogy onnantol az informacio onallo eletet el, vagy legalabbis aki hozzafer, gyakran tesz vele olyasmit, amit nem hozott nyilvanossagra elore.
Szoval boven van 'koltseg' az informaciot szolgaltato szamara.

kozgaztanar 2010.06.04. 10:21:14

@MakkosMaria: persze-persze, ez így van. erre mondtam, hogy ua, mintha autóba ülök. akkor is van haszon is, meg költség is (veszély), de mégis beülök, mert megéri. Gondolom 50-60 évvel (vagy 100) az autóvezetés veszélyei ugyanúgy nem voltak közismertek, mint most az e-közösségekben való megjelenés veszélyei. Mit tehet valaki, pláne ha államtitkár is az adott területen, ahelyett, hogy azt mondja, hogy felelőtlen az, aki odamegy? Felvilágosíthat a veszélyekről, hogy az egyén optimálisan (-abban) dönthessen.
+ a kormányzat (ill a törvényhozás) generálhat valami olyasmit, mint anno a közlekedésre (kresz), hogy csökkentse a leselkedő veszélyeket ...

mig8 (törölt) 2010.06.04. 11:33:02

@MakkosMaria:

Teljes mértékben egyetértek veled. Csak egy példa:

Ha állást keres az ember, akkor sokszor beleütközik abba a problémába, hogy a megkeresett cég HR-ese az iwiwes / Facebookos oldalad alapján alkot véleményt rólad. Ha ott jópofizó képek vannak, akkor esetleg komolytalannak tarthat, nők esetében a gyerekes képek a családi állapotról árulkodnak, stb.

A lényeg, hogy nem félreértésekre adhat okot. Vki írta a tudatos használatot. Na igen, erre van szükség. Csak a net esetében azt nem mindenki gondolja végig, hogy minden tettének nyoma marad és az kereshetővé válik.

mig8 (törölt) 2010.06.04. 13:23:59

@mig8:

Bocsánat, elírtam. Helyesen a 2. bekezdés első mondata:

"A lényeg, hogy komoly félreértésekre adhat okot."
süti beállítások módosítása