Jóléti államokról - magunk közt szólva
2010.05.25. 00:32
A vg.hu egy amerikai tanulmányt ismertet, amely szerint az USA kb. ugyanannyira jóléti állam, mint Svédország: Egy friss amerikai tanulmány szerint egyáltalán nem költenek többet szociális ellátásra a skandináv államokban, mint a szabadpiaci alapon működő, erősen individualista Egyesült Államokban.
A cikk erős felütéssel kezd: megdőlt egy újabb közhely. Most tekintsünk el attól, hogy aki nem közhelyekben gondolkodott, az eddig sem feltétlenül azt gondolta, hogy az USA-ban sokkal kisebb a social expenditures, vagyis a szociális kiadások aránya, mint az északi államokban (imádom ezt a Nordic cuccost, sokkal jobb, mint a Skandináv, nem? Olyan zord hangzású, jobban illik a viking ősökhöz!), hanem azt, hogy az más szerkezetű. Nagyobb részben közösségi, mint az angolszász országokban. Nagyobb az állami újraelosztás aránya. Legalábbi mi annakidején így tanultuk az egyetemen. Na mindegy. Mert nem ebbe fogok belekötni, hanem abba, hogy mekkora hír már, hogy "egy friss amerikai tanulmány szerint"... Tényleg. Szuper. Megnéztem. Price V. Fishback tanulmánya 2010 májusi keltezéssel tényleg nagyon friss. Huhh! És ütős! Mire rá nem jött ez az amerikai!
Az általa hivatkozott és részben bírált (merthogy a félrevezető bruttó kiadási adatokat szerepelteti statisztikáiban) OECD honlapján viszont van egy 2005-ös tanulmány Willem Adema és Maxime Ladaique "tollából", ami a Net Social Expenditure, 2005 Edition More comprehensive measures of social support címet viseli. Ajaj! Nem ciki, hogy Fishback még csak nem is hivatkozik rá? Benyomja a konklúziókba, hogy As a result, net social expenditures after taxes and transfers as a share of GDP in the Nordic countries are much closer to American levels, de azt nem írja oda, hogy tudja, hogy ezt 2005 decembere óta az OECD honlapon is olvashatjuk: Accounting for both the tax system and the role of private social benefits reveals that the proportion of an economy’s domestic production to which recipients of social benefits lay claim is similar in countries often thought to have very different expenditure levels. For example, total net social spending in Australia, Austria, Belgium, Denmark, Finland, Italy, Japan, the Netherlands, Norway, the United Kingdom and the United States are within a few percentage points of one another.
Nem is tudom, hogy mit mondjak. És azt sem tudom, hogy egy on-line gazdasági laptól elvárható-e, hogy ha kvázi az évtized felfedezéseként tálal valamit, akkor utánanézzen (nekem 10 percbe telt), hogy tényleg akkora-e a bumm, vagy csak spanyolviasz...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek