Az európai uniós fiskális politika felé
2010.07.27. 18:36
Vezető út is nyilván jószándékkal van kikövezve. A görög "válság" kapcsán már írtam róla (nemcsak én, pl. Mary Kaldor is), hogy elengedhetetlennek tűnik - mondjuk, hogy az a gazdaságpolitikai realitás -, hogy a közösségi monetáris politika (ECB) mellett létrejöjjön az uniós szintű fiskális politika is. Jelenleg ugyanis Brüsszel az ilyen-olyan alapokon keresztül mindössze a tagállami összesített GDP 1%-a felett "rendelkezik". Azt is csak idézőjelesen, mert nem nincs olyan típusú koherens politikai akarat és adminisztrációs rendszer mögötte, mint ahogy fiskális politikáról szólva automatikusan odaértjük a választói akaratot képviselő kormányzatot annak struktúrájával, döntési és végrehajtási szisztémáival egyetemben. Meg még a titkárnőt is. A jelenlegi rendszerről itt olvasható egy hosszú anyag - ha valakit nagyon-nagyon érdekel. (Nem izgi.)
Illik szkeptikusnak lenni, de nekem az a benyomásom, hogy alakul valami. Egyfelől ott az eredeti koncepciónál sokkal erősebbé alakul(gat)ó európai pénzügyi felügyelet, másfelől pedig most azzal jönnek a németek (és a franciák), hogy az eddiginél jobban össze kell hangolni a nemzeti költségvetések működését, illetve jobban kéne felügyelni és erősebb szankciókkal sújtani a renitens tagállamokat.
A két hangadó tagállam támogatásáról biztosítja azt az elképzelést (bizottsági javaslat), miszerint jövő évtől egy európai költségvetési félév beiktatásával az eddiginél jobban összehangolnák a nemzeti költségvetési politikákat, megakadályozva ezzel súlyos, az egész EU és az eurózóna stabilitását aláásó folyamatok kibontakozását.
A két ország azért is síkra száll, hogy a tagállamok nemzeti törvényekbe foglalják azokat a szabályokat, amelyek a közpénzügyek konszolidálásának pályáját rögzítik és "költségvetési célokat rögzítsenek" a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett középtávú célokkal összhangban.
Ha egy tagállam nem tartaná tiszteletben az általános gazdaságpolitikai iránymutatásokat vagy komolyan veszélyeztetné a gazdasági és pénzügyi unió jó működését, ennek tanácson belül történt megvitatását követően figyelmeztetésben részesítenék és ajánlásokat készítenének a számára (nem szól ez a bekezdés arról, milyen szerepet játszana a Bizottság a folyamatban). A német-francia duó szigorúbb vizsgálatnak vetné alá az eurózóna tagjainak stabilitási (makrogazdasági) programjait és az Eurostat kompetenciáinak Bizottság által javasolt kiterjesztését is támogatásáról biztosítja.
A közös álláspont a továbbiakban a gazdaságpolitika megfelelő szankciók útján történő hatékonyabb felügyeletét, ellenőrzését is taglalja. Mindenekelőtt a szabályokon nyugvó szankciók alkalmazásával erősítenék meg a költségvetési felügyelet hitelességét. Azon a véleményen vannak, hogy rövid úton szankcionálni kell azokat a tagállamokat, amelyek megsértik a stabilitási és növekedési paktum preventív és korrekciós részét.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mig8 (törölt) 2010.07.28. 19:17:18
De persze az egész csak a semmi habosítása / a bürkrácia fokozása és nyűg lesz, ha ez nem éri meg az egyes tagállamoknak, mert csak a kezüket kötik meg vele és pluszpénz. Azaz, ha ezzel a tagállamok élete is egyszerűsödne, akkor egy win-win helyzet lenne.
Ezért is írtam, hogy jó lenne összevetni az USA pénzügyi rendszerével, hisz végülis a cél egy ahhoz hasonló rendszer kialakítása lenne.
kozgaztanar 2010.07.29. 09:20:59
mig8 (törölt) 2010.07.29. 20:38:47
És mi a helyzet az egyes tagállamok költségvetésével? Ha ott hiány keletkezik, akkor azt ki fizeti?
Gondolom nyílván a szövetségi ügyekre adnak pénzt a szövetségi költségvetésből. De bizonyos jogköröket is ők gyakorolhatnak csak, pl pénzkibocsátás. Na ez itt nem menne.
kozgaztanar 2010.07.30. 08:42:27
Így van, szövetségi pénzt szövetségi programok kapnak.
És valóban, nyilván az EU-s szintű költségvetési politika csökkentené a nemzetállami autonómiát. Mint ahogy a közös védelmi, vagy a közös külpolitika is. Ez van. Előbb-utóbb el kell dőlnie, hogy lesz-e Európai Egyesült Államok! :)
A pénzkibocsátás és a monetáris politika az euroövezetben már központosított, az ECB (Európai Központi Bank) hatásköre.
mig8 (törölt) 2010.07.30. 15:31:25
Kaliforniáról mostanság az a hír, hogy csődközeli helyzetben van. Ilyenkor mi van? Megsegítik egymást az államok esetleg a szövetség?
A pénkibocsátás az ECB hatásköre??? Minden tagország maga készíti a saját valutáját! És az ECB megmondaná, hogy mikor mennyit dobhatnak piacra?
MakkosMaria 2010.08.01. 00:17:54
Ez a rendszer 'jo' idokben jol mukodik, rossz idokben (most) nem annyira. Kalifornia hires a joleti szolgaltatasok/koltsegek nyaklo nelkuli elszaladasarol. Ket dolgot tehetnek a jelenlegi 16 milliard $ deficit faragasara: koltsegek megvagasa, vagy adoemeles (erre mond Schwarzenegger nemet, egyszreszrol mert mar most is tul nagyok az allami adok, masreszrol pedig o republikanus).
Es igen, vegso esetben fordulhatnak a szovetsegi kormanyhoz, de annak akkora ara lenne, amit nem akarnak. Sot, a szovetsegi kormany magatol is nyujthat majd valami segelyt, hogy megmaradjon a latszat miszerint nem kellett kerni.
Egyebkent a szovetsegi kormany az elmult ket evben rendkivul nagy transzfert hajtott vegre az allamok javara, pont amiatt, hogy az allamoknak nemigen van monetaris mozgasteruk. Ugy remlik, hogy a 800 milliard $-os ARRA kb. 1/3-a kozvetlenul az allamokon folyik keresztul. Foleg olyan modon, hogy az egyebkent allami feladatokra lehet csak kolteni oket, mint pl. oktatas, kozbiztonsag, utepites, infrastruktura.
kozgaztanar 2010.08.01. 11:31:03
Monopoly supplier of monetary base
The Eurosystem is the sole issuer of banknotes and bank reserves in the euro area. This makes it the monopoly supplier of the monetary base, which consists of
* currency (banknotes and coins) in circulation,
* the reserves held by counterparties with the Eurosystem, and
* recourse by credit institutions to the Eurosystem’s deposit facility.
These items are liabilities in the Eurosystem’s balance sheet. Reserves can be broken down further into required and excess reserves.
In the Eurosystem’s minimum reserve system, counterparties are obliged to hold reserves with the national central banks (NCBs). Beyond that, credit institutions usually hold only a small amount of voluntary excess reserves with the Eurosystem.
By virtue of its monopoly, a central bank is able to manage the liquidity situation in the money market and influence money market interest rates.
www.ecb.europa.eu/mopo/intro/operational/html/index.en.html
@MakkosMaria: ezennel kinevezlek tiszteletbeli amerika-szakértőnkké (a tiszteletbeli azt jelenti, hogy fizetés nuku, vagyis ahogy Anyukám szokta mondani: vatikáni valutában... :))
mig8 (törölt) 2010.08.01. 19:45:54
Értem. Gondolom, Arni most azért kiabálja tele a sajtót azzal, hogy csődközeli a helyzet, hogy ne kelljen kérni.
Amúgy ezzel is csúnyán vissza lehet élni. gondolom, ezért tiltják a deficitet. Csak az a kérdés, hogy a kormányzók milyen felelősséggel vállalják? Mi van, ha mégis deficitesek? börtön?
De ha szabad kérnem, mi a különbség a monetáris és a fiskális politika között? Nem látom világosan.
@kozgaztanar:
Szóval az euróhoz való rögzítés feltétele, hogy az ECB-nek atadjuk a pénzkibocsátás jogát? És akkor, amikor Szlovákia belépett, hogy határozták azt meg, hogy mennyi "saját" eurója lehet? Hisz azt nyílván ők bocsátják ki.
És mi a helyzet az egyes tagállamokkal? Elvileg elég nehéz azt ellenőrizni, hogy az egyes nemzeti bankok nem bocsátanak-e ki suttyomban pénzt. vagy rosszul látom, és minden eurót az ECB veret és bocsát ki? És az egyes nemzeti bankok csak tartalékolnak eurót?
kozgaztanar 2010.08.02. 09:46:36
Nem, nem Szlovákia határozta meg. Volt a korona - euro árfolyam. Szlovákia annyi eurot kapott (hozhatott forgalomba), ami ennek az árfolyamnak megfelelt. Pl. ha valaki keresett 200 koronát és az árfolyam 100:1-hez volt, akkor a váltás után 2 eurot kapott. Ez egy sima valutareform, pénzcsere, ami volt anno nálunk is pengő - forint ügyben. Egyszerűen a meglévőt kötött szinten becseréled az újra. A becserélés után ugyanannyi pénz van (reálpénz), mint előtte, csak más nominális egységben. A csatlakozás után viszont új pénzt csak euro bázison lehet létrehozni, amihez az ECB kell (a hazai jegybank már csak egy ECB"fiók"), aki eurohitelt ad (hiszen az a pénz), aminek a bázisán a kerbankok hitelezik a vállalati és lakossági ügyfeleket.
kozgaztanar 2010.08.04. 11:03:00
vg.hu/velemeny/a-kozgazdaszok/ha-nem-erted-egy-penzugyi-termek-lenyeget-ne-vedd-meg-323728
Utolsó kommentek