Krugman is, én is
2010.05.10. 13:49
Ugyanazt mondtuk pénteken. Illetve írtuk a görög probléma kapcsán.
Én ezt:
A jelenlegi szituációt ahhoz hasonlíthatnám, mintha az Egyesült Államokban mondjuk Kalifornia államot a fenntarthatatlan adósságpálya és ezen keresztül az államcsőd veszélye fenyegetné. Mit tenne vajon ilyen helyzetben Washington? (Egyébként Kalifornia állam meglehetősen eladósodott, még akár csődbe is mehet.) Nos, lehet, hogy semmit. Lehet, hogy hagyná, hogy Kalifornia csődbe menjen. Hogy a piacok büntessék – lenne miért, hiszen a fenntarthatatlan adósságpálya bizony a kormányzat bűne, valamint a neki az ilyetén való kormányzás lehetőségét megadó választóké –, Kalifornia drasztikus költségvetési megszorításokra kényszerülne, a közkiadások befagynának, a jóléti programok és rendszerek leállnának, stb., stb. Valóban? Nem. Még ha a szövetségi kormány nem is sietne a bajbajutott állam megsegítésére, akkor sem pontosan ez történne. Mert Kalifornia csődjétől függetlenül a szövetségi intézmények, programok, ellátások működnének. Lehet, hogy a helyi rendőrséget be kéne zárni, de az FBI tovább működne. Lehet, hogy a helyi segélyek elapadnának, de a szövetségi segélyek nem, a szövetségi társadalombiztosítás (főleg, hogy megszületett) továbbra is védelmet nyújtana. Egy szó, mint száz, az Egyesült Államokban létezik a szövetségi szintű fiskális politika. (A helyzet modellezhető a magyarországi önkormányzat csődbe megy, mit csinál a kormányzat példán keresztül is.) A központ kisegítheti a bajba jutott államot, ha akarja, de ha nem akarja, a szövetségi fiskális politika akkor is jelen van. Az EMU-ban (vagy akár az Európai Unióban) más a helyzet. Nincs központi fiskális politika. A válság fő tanulsága számomra, hogy kéne hogy legyen. Nagyon kéne.
(egy őszi konferencia apropóján)
Mr. Krugman ezt:
Consider the often-made comparison between Greece and the state of California. Both are in deep fiscal trouble, both have a history of fiscal irresponsibility. And the political deadlock in California is, if anything, worse — after all, despite the demonstrations, Greece’s Parliament has, in fact, approved harsh austerity measures.
But California’s fiscal woes just don’t matter as much, even to its own residents, as those of Greece. Why? Because much of the money spent in California comes from Washington, not Sacramento. State funding may be slashed, but Medicare reimbursements, Social Security checks, and payments to defense contractors will keep on coming.
What this means, among other things, is that California’s budget woes won’t keep the state from sharing in a broader U.S. economic recovery. Greece’s budget cuts, on the other hand, will have a strong depressing effect on an already depressed economy.
So is a debt restructuring — a polite term for partial default — the answer? It wouldn’t help nearly as much as many people imagine, because interest payments only account for part of Greece’s budget deficit. Even if it completely stopped servicing its debt, the Greek government wouldn’t free up enough money to avoid savage budget cuts.
The only thing that could seriously reduce Greek pain would be an economic recovery, which would both generate higher revenues, reducing the need for spending cuts, and create jobs. If Greece had its own currency, it could try to engineer such a recovery by devaluing that currency, increasing its export competitiveness. But Greece is on the euro.
So how does this end? Logically, I see three ways Greece could stay on the euro.
First, Greek workers could redeem themselves through suffering, accepting large wage cuts that make Greece competitive enough to add jobs again. Second, the European Central Bank could engage in much more expansionary policy, among other things buying lots of government debt, and accepting — indeed welcoming — the resulting inflation; this would make adjustment in Greece and other troubled euro-zone nations much easier. Or third, Berlin could become to Athens what Washington is to Sacramento — that is, fiscally stronger European governments could offer their weaker neighbors enough aid to make the crisis bearable.
(a The New York Times pénteki számában www.nytimes.com/2010/05/07/opinion/07krugman.html, magyarul ismerteti a vg.hu www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/krugman-a-gorog-valsag-euroovezeti-krizist-hozhat-315203)
Örülök, hogy hasonlóképpen vélekedünk erről a görög ügyről, jó érzés tudni, hogy a világ egy távoli pontján él valaki, aki ugyanúgy látja ezt a dolgot.
Ha még az is kiderül, hogy az Arsenal a kedvenc focicsapata, szereti a borjúpaprikást és ki nem állhatja, amikor vasárnap reggel megszólal a Family Frost dallamkürt, akkor hűha ...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aJeti 2010.05.10. 18:19:13
én nem olvastam el az angolt, nem baj?
vagyok, aki vagyok... 2010.05.10. 18:41:34
bluemoon · http://mondomamagamet.blogspot.com 2010.05.10. 19:04:37
De tudod mi az alapvető különbség mégis? Hát az, hogy ahol Mr. Krugman szíveskedik lakni, oda nem merészkedhet be a "Szólj anyádnak adjon pénzt" dallamkürt.
És ezen nem segít se az Arsenal, se a borjúpaprikás szeretete. (Visszacsatolás az ápr,30-i bejegyzésedre: kozgaz.blog.hu/2010/04/30/a_tudos_az_mta_es_a_focista_esete
Pedig lám, az eszme nagysága ugyanaz!
MakkosMaria 2010.05.11. 02:03:59
"The trouble, of course, is that none of these alternatives seem politically plausible." Amit Krugman nem tud elkepzelni, az a legvaloszinubb szerintem: a 3 kevereke, a szokasos EU-s maszatolas: eloszor Athen-tol a megszoritas kenyszeritese (folyamatban van); a gorog papirok megvasarlasa (ha meg nem kezdodott el, akkor majd rovidesen) - ebbol talan azert nem lesz akkora inflacio, hogy az keresztbe tegyen a latszatnak; Berlini csekk megirasa: hat ez is mar megtortent, kiegeszitve masok hozzajarulasaval. Ja, es a vegen a gorogog addig hisztiznek, hogy a megszoritasaikat szinte mind lerazzak, es az EU meg IMF csendben kifizet mindent. Kivancsi vagyok, hogy sikerul-e ezt annyira maszatolva intezni, hogy a nemetek csak szoban duhongenek, vagy tesznek is majd valamit a sajat erdekeik megvedesere?
(foci helyett tessenek ausztral rugby-t nezni, az az igazi ferfiak sportja :-)
barracud4 · http://halnap.blog.hu/ 2010.05.11. 07:44:24
Bezzeg nekünk még nincs ilyen védelmi hálónk.
Elméleti kérdés: ki lehet esni az Euró zónából?
vagyok, aki vagyok... 2010.05.11. 08:08:46
a zónából kiesés valószínűleg nem megoldható, de talán komolyabban lehetne venni a saját szabályokat és kényszerítő eszközöket alkalmazni a betartásra. most hadd ne bontsam ki a gyerekneveléses hasonlatot, de azt hiszem, így is érthető, mire gondolok...
bluemoon · http://mondomamagamet.blogspot.com 2010.05.11. 08:45:33
Na ha eladni nem is, mert az anyaföldet nem adjuk el, de talán hosszútávú bérletbe oda lehetne adni. Persze tudom, hogy ez nem megoldás a válságra, de talán azokat a megszorításokat meg lehetne vele úszni, amitől a lakosságnak herótja van, és akkor erről a pontról lehetne indítani a gazdaság átszervezését.
kozgaztanar 2010.05.11. 11:53:52
@vagyok, aki vagyok...: ha Real-os, akkor biztosan Ő is reálisan látja a görög helyzetet :))
@bluemoon: igaz, igaz
@barracud4: elméletileg nem, a szerződésben a kizárásra nem hagytak módot, csak az önkéntes kilépésre (ha jól emlékszem)
@MakkosMaria: én sem vagyok túl bizakodó, de arra látok esélyt, hogy a németek (egy idő után - mi van, ha a spanyoloknak, a portugáloknak is csekket kell írni?) nem nyelik le a keserű pirulát. Ha Berlinnek elege lesz a lógósokból, akkor két lehetősége van: vagy kilép a zónából és csinál egy komoly társulatot maga köré (Ausztria, beneluxok, skandinávok), vagy eléri, hogy legyen komolyabb központi kontroll. Ez utóbbihoz minimum a franciák és az angolok elkötelezett támogatása kell. Meglátjuk.
Utolsó kommentek