Ez most inkább elmélkedős lesz, nem szakmai. Nem egyetértésre vagy egyet nem értésre, hanem csak úgy. Mert egy olvasó kérte. Hogy fejtsem ki. Azt a gondolatomat nevezetesen, hogy mindenkinek (amúgy is, de a felsőoktatásban meg pláne) kéne egy kis közgazdaságtant, szociológiát, politikatudományt tanulnia.

Ezt írtam konkrétan: "Az én álláspontom az, hogy tömegoktatás ide vagy oda, a felsőoktatásban mégiscsak valamiféle értelmiségi képzésnek kéne (részlegesen) működnie. Ebből következik számomra, hogy a hallgatóknak meg kell ismerniük azt a világot, amelyben élnek, ez pedig azt a társadalmi-gazdasági valóságot jelenti, amelyet leginkább a közgazdaságtan-szociológia-politológia tud leírni. Persze nem feltétlenül abban a formájában, amiben jelenleg az intézmények zömében oktatják (már ahol).
Az én nézőpontomból az lenne a kívánatos, ha pl. a mérnök nem csupán munkája gazdasági, hanem társadalmi-politikai következményeivel is tisztában lenne."
(Most léptem át a határt, Hölgyeim és Uraim, magamtól idéztem, lehet mondani, hogy áááá...!, én is mondtam az előbb.)

Szóval, hogy miért kéne egy mérnöknek - például, de orvos is lehet, vagy népművelő, vagy atomfizikus -, tovább látnia a logarlécnél? miért nem elég a produktumra koncentrálnia? Nem attól jó mérnök valaki, hogy szuper cool (kúl?) bizgentyűt tervez? Vagy irodát, ha építész- vagy lehajtót, ha közlekedésmérnök? De. Viszont csak ettől még nem értelmiségi. "Csak" jó szakember. A produktum ugyanis általában (mikor nem?) életre kel. Hat a körülötte lévő világra. Az emberek életére. A jövőre. Így vagy úgy befolyásolja azt. És persze nem lehet mindent előre látni, meg ott van az az érv is, hogy ezt nem a mérnöknek kell látnia, hanem majd valakik elkíszítik a hatásvizsgálatot (vagy sem), de én annak örülnék, ha a mérnök is képes lenne erre. Hogy lássa, belássa, hogy a mű életre kel és hatni fog. Ha nincsenek meg a társadalomtudományi alapok (közgáz, szociológia, poltud), akkor erre esély sincs. Hogy mondjuk a tervezőasztal mellett az is felmerüljön, hogy a bizgentyű elhelyezése növeli vagy csökkenti a nemi egyenlőséget/egyenlőtlenséget. Mert mondjuk olyan helyre is lehet tenni, ahol mindenki eléri, meg olyan helyre is, ahol a nők annyira nem. Vagy hogy az iroda belső terem, annak elrendezése miképpen befolyásolja a céges hatalmi (politika) viszonyokat (egy munkatér, osztott munkatér), vagy, hogy a lehajtó nem csak egy lehajtó, hanem számos település számára kapu a világra. Ilyenek.

Vannak például ezek a vasalódeszkák. Ezek úgy vannak tervezve, hogy a tervező feltételezi, hogy nő vasal rajta. Ugye? Mert még a legmagasabb beállításban is alacsony. Nekem. Egy óra vasalás után fáj a hátam. Anya vasal, Apa meccset néz? Vagy hogy van ez? Pedig milyen egyszerű lenne még egy beállítási fokozatot berajzolni a tervezőasztalon. Gondolom én.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr812047488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vagyok, aki vagyok... 2010.06.01. 16:08:24

bakker, ezt mondom én is mindig, csak nem tudom ilyen értelmesen :)

hi-hi, a következő lépcsőfok az lesz, amikor már én is idézek tőled :DD

MakkosMaria 2010.06.01. 20:34:19

Orulok e posztodnak, sok oldalrol kene ezt majd csocsalgatni.
Elsore, teljesen egyetertek a kozgaz-pszichologia-poltud harmas szuksegessegevel, minden felsofoku kepzesben (es itt nem kene elsore rogton a mernokoket a gorcso ala rangatni). Lehet benne kis variacio, pl. szociologia es filozofia- ill. vallas-tortenet, bar ez utobbi ketto talan feltetelezheto a kozepiskolai tanulmanyokbol.

mig8 (törölt) 2010.06.02. 10:55:17

Azért ez nem még nem szociológia! A vasalódeszkás eset pusztán csak ergonómia, ha nagy szavakat akarok mondani... :-)

Nos, megígértem, hogy elmondom a munkámat. Akkor hát:

Az én munkám nyersanyagkutatás lenne. Közelebbről arról van szó, hogy ha valahol kutatnak, akkor a mérési eredményeket emészthető, érthető formába öntöm.

Itt most lehetne moralizálni, hogy milyen hatással van az adott környékre egy bánya nyitása, vagy a tájra. De egyrészt talán érzed, hogy nekem ebbe nincs beleszólásom, másrészt pedig a nyersanyagokat nem szokta érdekelni, hogy hol milyen szociológiai környezet van. Bányát nyitni, fúrni meg csak ott lehet, ahol a nyersanyag van.

Az persze megint más, hogy milyen formában csinálod azt, dehát az nem az én asztalom...

abban viszont egyetértek, hogy a DÖNTÉSHOZÓKNAK kellene tanulniuk az általad hiányolt tárgyakat. Viszont a legtöbbjük éppenhogy a Közgázon végzett...

kozgaztanar 2010.06.02. 14:46:16

@mig8: én a vasalódeszkás példának egy kicsit messzebbre nyúló következményeit látom - de lehet, hogy csak azért, mert az én hátam fáj vasalás után.
A döntéshozós részben nincs vita közöttünk. Amiben van, az az, hogy mire kell Neked (mindenkinek a közgáz-szoc-poltud), vagyis mindenkinek (bár ugye eleve szűkítettem a felsőoktatásra).
Az egyik érvem (3 van :) az, hogy bárki, bármikor lehet döntéshozó - az általad használt értelemben. Erről (is) szól a demokrácia. (népszavazás, helyi politika, munkahelyi, lakóközösségi döntések)
A második, az, hogy még ha Te nem is vagy döntéshozó, a döntéshozó az általad (is) termelt információra támaszkodik. És nem csak a tartalomról beszélek, hanem a formáról is. Talán más lesz ez is, az is, ha ismerem a társadalmi-politikai környezetet. Mondok egy példát (nem tuti, de ez van): ha Te mérési eredményeket öntesz emészthető formába, akkor nem árt tudnod, hogy az olvasóid milyen életkorúak, mert idősebb olvasók esetleg kevésbé szeretik és értik azokat a vizuális formákat, amelyeket a fiatalabbak egyenesen elvárnak. Ez is szociológia. Társadalomismeret.
A harmadik, hogy persze nem biztos, hogy minden kis elem (porszem) olyan értelemben hoz létre produktumot, mint a posztban említett mérnök, ami közvetlenül hat a világra, de ha mégsem, hát püff neki, volt 2-3 felesleges tárgya (amúgy hány van?), viszont ha mégis, akkor ne hiányozzanak az ismeretek.
(Ez ilyen biztonsági ráhagyásos érv. :)

MakkosMaria 2010.06.02. 22:59:26

"a DÖNTÉSHOZÓKNAK kellene tanulniuk az általad hiányolt tárgyakat." - elobb-utobb (majdnem) mindenkibol donteshozo lesz: elsosorban valasztokent, rogton utana a mkhelyen, masodsorban, ahogy Kg-T emliti, lakohelyen, szuloi munkakozossegben, szakmai tarsasagokban, etc.
"a legtöbbjük éppenhogy a Közgázon végzett" - gazdasagi vezetokre ez talan igaz, allami/kozigazgatasi vezetok viszont inkabb jogrol, allam-igazgatasi 'sulibol' (ez hova tartozik most?) jottek. Itt jon be a tanitando targyak, illetve tudas es modszerek kibovitese egy masik oldrol.
Tapasztalatom szerint foleg az emlitett intezmenyekre ferne ra a 'tudomanyos modszer' (leegyszerusitve a 4 lepes: tapasztalas, magyarazat, elorejelzes, ellenorzes) hasznalatanak tanitasa/bemutatasa/alkalmazasa a tantervben. Lehet, hogy ez valahol bujkal, de mintha a legtobb vegzosre nem lett volna hatassal. Szerintem ennek a negativ hatasa talan meg nagyobb is, mint a kozgaz-szoc-poltud ismeretek hianya.
Tulkepp ezert emlitettem, hogy nem kene a mernokoket elohuzni mindig, mint rossz peldat a feloldalas kepzesre. Ok legalabb errol az oldalrol 'jol kepzettek'. Az egy hazai sajatossag, hogy az ok tarsadalom-tudomanyi kepzettseguk hianyossagat sokkal hangosabban szidjak, mint (szinte mindenki) mas kepzettseguek hianyossagait a 'tudomanyos gondolkodas' teruleten.

mig8 (törölt) 2010.06.03. 09:27:35

@kozgaztanar:

A vasalódeszka kérdésében igazad van, de annak a felismeréséhez, hogy "plusz 1-2 fokozat és férfiak is kényelmesen használhatják", igazán nem kell szociológia. Egyébként az én hátam is szokott fájni...

Amit én elkészítek az átmegy a szakmai felügyeleten is, mielőtt felhasználják. A szakmai felügyelet amolyan belső ellenőrzés, hiszen itt milliárdos összegek felhasználását készítem elő, szóval kell. Ők pedig bizonyos formai követelményekkel állnak elő. Semmi nem lóg a levegőben, ha változtatni akarok vmin, akkor azt jól alá kell támasztanom.

Az emberek kilépve az egyetemről rengeteget felejtenek. Így vagyok ezzel én is, főleg a nem használt tárgyakat illetően. Ha abból indulok ki, hogy mindenki lehet döntéshozó egy cégnél, akkor inkább szakmai továbbképzés címén kellene neki szociológiát oktatni. annak az emlékei még frissek.

De hogy egy jó hírem is legyen: ezt már számos cég felismerte. Én is dolgoztam olyan cégnél, ahol ugyan nem ez alatt a név alatt, de vannak továbbképzések a jövő vezetői generációjának. Többek között olyasmi is, ami erősen hajaz a szociológiára.

Viszont a legtöbb döntéshozó nem saját erőből lett az, aki. Nagyon sokat számít a háttér és az onnan hozott felvett viselkedésminták. A szülők, a tanárok, a példaképek. Nekem az egyik legjobb barátom olyasvki, aki menidig egy csendes gyerek volt a suliban. Eléggé szürke volt, de a munkahelyén őt nevezték ki helyettes osztályvezetővé, mert szorgalmasan dolgozott és nem volt gond vele. És mostanra megindult felfelé a karrierje. Miért? Többek között azért, mert diplomatikusan tud fogalmazni - és ez ott számít.

mig8 (törölt) 2010.06.03. 09:37:11

Mégvmi. A mérnöki szabadság sokmindent megenged. Mondok egy példát.

Dunaújváros lobbizott egy új Duna-hídért. Elérte, a kormány kitűzte az építését. Voltak elképzelések, hogy hová épüljön, hogy milyen híd épüljön, hány sávos legyen, ilyesmik. Elnyerte egy tervezőiroda és megtervezett egy hidat.

Mit enged meg ilyenkor a mérnöki szabadság? Milyen szerezetű legyen a híd. Persze ezt se teljesen, hisz vannak költségkeretek. Mekkora áteresztőkapacitása legyen. Ezt se teljesen, hisz vannak tervek arra, hogy milyen rendszer része legyen a híd. Hová kerüljön. Ezt se teljesen, csak pár méteres mozgástér van. Felhasznált anyagok mennyisége és minősége. Itt is a kötségkeret a korlátozó tényező.

Aztán van a kivitelező cég mérnökei, akik levezénylik a megépítést. Az, hogy mit építenek és miből, az náluk kötött. hogy milyen ütemet kell tartaniuk, az is. Persze odafigyelhetnek jobban a dolgozóikra: több mobilwc, jobb munkabeosztás, emberségesebb hozzáállás. De ezek felismeréséhez szintén nincs szükség szociológiára, főleg nem politológiára! A korlát itt a haszon, amit a kivitelező el akar érni. Minden, a dolgozók számára kedvezőbb feltétel kialakítása ennek terhére mehet csak.

kozgaztanar 2010.06.03. 10:52:34

Hehe, szerintem a végén oda lyukadunk ki, hogy az alapvető elvárás az, hogy GONDOLKODNI tudjanak az emberek. Vagyis hüpp-hüpp, mert bizony ezzel súlyos problémák vannak. A megértéssel, elemzéssel, mérlegeléssel, a rövid és hosszútávú következmények átgondolásával, vagy éppen annak megjelenítésével, átadásával, stb.
Csavarok egyet az eddigieken: ezt nem a felsőfokú, hanem a középfokú oktatásnak (meg család, meg egyéb) kéne kialakítani. Bár régen voltam középsulis, de a jelenlegi (magyar) oktatási rendszer problémás pontja (részben) az, hogy a természeti - anyagi világ ismeretét még csak-csak megteremti, de a társadalmi-politikai rész... Nos, az elmarad, mint a 13. havi nyugdíj. (Ezt próbálja számos egyetem, főiskola azzal orvosolni, hogy szociológiát, politológiát, filozófiát, társadalomismeretet tesz be a tantervbe.) Pedig nagyon kéne. Tegye fel a kezét az, aki szerint fontosabb azt tudni, hogy melyik oldal mennyi katonát veszített Mohácsnál, vagy hogy melyik bullát melyik pápa mikor adta ki, vagy hogy hol született Petőfi, mint azt, hogy hogyan érveljünk egy vitában, vagy hogy mit jelent az hogy mélyszegénység és hogyan élnek azok, akik. Akár a szomszédban. Sajnos a magyar humán oktatás mélyen elmerült a történetiségben. Vsz ezen kéne változtatni. Nem tudom, csak benyomásaim vannak, de talán M. M. megmodja nekünk, mintha ez pl. az angolszászoknál jobban működne.

MakkosMaria 2010.06.03. 21:51:47

@kozgaztanar:
Csak az amerokakrol van valamennyi tapasztalatom, itt valoban inkabb a jelenben hasznos dolgokra hegyezodik ki mind az alap, kozep es a felso-oktatas. Ennek hatarozottan pozitiv oldala a relevans tudas/kepesseg fejlesztese. (Lehet es erdemes azon vitatkozni, hogy mi is relevans es ki donti azt el.) Hatulutoje a kozismerten oriasi merteku tajekozatlansag olyan teruleteken, amiket mi hajlamosak vagyunk altalanos muveltsegnek tekinteni.
Nekem ugy tunik, bar nincs errol tul nagy tapasztalatom, hogy az angolok eseteben lehet az arany kozeput: mind 'altalanos muveltsegben', mind 'relevans tudasban' sokat tudnak felmutatni. Persze lehet, hogy ez ott is csak a felso 2-5% 'elitre' jellemzo...

kozgaztanar 2010.06.04. 10:27:21

@MakkosMaria: egy ismerősöm szerint, akinek angol iskolába járt a kölke, az angol iskolák 14 éves korig szuperek, aztán meg már nagyon attól függ, hogy éppen melyikről beszélünk

mig8 (törölt) 2010.06.04. 11:46:26

@kozgaztanar:

Viccesen hangzik, de igaz: a vezetők sokszor elfelejtenek gondolkodni. Olvastál már Munkahelyi Terror blogot? A legtöbb konfliktus abból fakad, hogy a vezetői pozícióban lévők elfelejtették végiggondolni a tettük következményeit és azt, hogy hol is vannak. Egy kicsivel több empátiával ezek megoldhatóak lennének. De az inkább nevelés kérdése, mert azt egyetemen nem lehet megtanítani. ahogy egy barátom mondta: "Az egyetemtől okosabb biztos leszel, de nem feltétlenül bölcsebb."

MakkosMaria 2010.06.04. 20:08:48

@kozgaztanar: en rovidtavon asszem kiegyeznek avval, ha mind Mo-n, mind Usa-ban elmondhatnank, hogy 14 eves korig minden iskola szuper. Sot, belegondolva, ez mar majdnem maga Utopia.

MakkosMaria 2010.06.04. 20:12:06

@mig8: tulkepp errol beszelunk: ha mar nem 14-18 ev kozott, akkor legalabb egy szukitett populacio szamara, 18-22 ev kozott elszorhatnank mind a tarsadalom-tudomanyi, mind a tudomanyos modszer (hivjuk egyszeruen 'gondolkodas'-nak) magvait :-)

barracud4 · http://halnap.blog.hu/ 2010.06.18. 11:45:58

Ez igy mind igaz!
:)
Apropó, Te vasalsz?
Végre (méregdrágán) vettem egy vasalódeszkát ami végre jó a magasságomhoz.

kozgaztanar 2010.06.18. 11:55:02

@barracud4: szoktam. (most is kéne) :(

hol lehetett azt a magasabbat kapni? dejólenneegynekünkis! :)
süti beállítások módosítása