Előfordul néha, hogy az állam mennyiségi korlátozással él egy termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban. A mennyiségi korlátozás fogalmával főként a nemzetközi gazdaságtannal ismerkedők találkozhatnak (nemzetközi kereskedelem, kereskedelempolitikai eszközök, mennyiségi korlátozások), de az eszköz alkalmazása ennél sokkal általánosabb.

Mennyiségi korlátozás az is, ha a túlfogyasztás megakadályozása érdekében az állam korlátozza a naponta kifogható halak számát (0 =< x, ahol az x = 0 a teljes halászati tilalom), vagy a kitermelhető fa mennyiségét, meghatározza a petárdák árusítási és felhasználási idejét vagy az egyhuzamban ledolgozható munkaórák számát. Mennyiségi korlátozás a locsolási tilalom (x = 0), a tűzgyújtási tilalom (x = 0), és az is, ha hogy a 18 év alatti életkorú vásárlók nem vásárolhatnak dohányipari terméket (x = 0), valamint az is, hogy senki sem vásárolhat légvédelmi rakétát (x = 0). És az is mennyiségi korlátozás, amikor háború idején az állam fejadagokat határoz meg bizonyos alapvető élelmiszerek fogyasztását illetően.

A mennyiségi korlátozások mögött közgazdasági érvek vannak: a túlfogyasztás megakadályozása, a társadalmi jólét növelése vagy éppen egy magas negatív externália megszüntetése (esetleg pozitív externális elérése - ha a mennyiségi korlátozásnál x = n és n > Q, ahol Q a piaci egyensúlyi mennyiség).

Az is mennyiségi korlátozás, ha a vörösiszap-katasztrófa után a hatóság bizonyos területeken legeltetési tilalmat rendel el (x = 0). Ez racionális. Az, hogy a legeltetési tilalmat azóta sem oldotta fel a hatóság, az nem racionális. Az hiba.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.