A szabályozó dilemmája

2011.02.10. 11:04

Az állam szabályozó tevékenysége, bár számos esetben szükségszerű, megkerülhetetlen, sőt, egyenesen elengedhetetlen az adott piac hatékony működéséhez (javítja a piaci hatékonyságot), mégis nagyon-nagyon nehéz (értsd politikailag terhelt) és olykor borzasztó ellentmondásos tud lenni (szakmailag is).

George Stigler írta valahol (talán éppen a Piac és állami szabályozás c. kötet egyik tanulmányában), hogy mennyire megváltozott a viszonya a szabályozás kérdéséhez (kell/nem kell), miután bekerült egy állami szabályozó testületbe. Nos igen.

Van ez a Lázár János-féle törvénymódosító javaslat, miszerint a jelenlegi villamosenergia (áram) átvételi ár meghatározási szabályok úgy módosulnak, hogy az átvételi ár 2011. január 1-től 25%-kal, majd 2012. január 1-től 35%-kal alacsonyabb legyen, mint a 2010. decemberében hatályos rendelkezések által kalkulált ár.

Megpróbálom lefordítani: Lázár János azt szeretné, hogy a jelenlegi árképzés szerinti magas (= nagymértékben támogatott) kötelező átvételi ár helyett alacsonyabb átvételi ár (= kevésbé támogatott) legyen megállapítva.

Mivel ismerem a szabályozás érdekcsoport-elméletét, azért nem lep meg, hogy az erőművek azonnali és igen vehemens támadásba kezdtek a Lázár-féle javaslattal szemben. Sajtó, minisztérium, képviselők, levél a kormányfőhöz - lobbi minden szinten -, nehéztüzérség, gyalogság, légi támogatás. Ami a csövön kifér.

Azt mondják (főleg a szélerőművek és a biomasszások), hogy a javaslat ellehetetleníti az erőművek egy részét.

Hmm. Namost erre mit mondhat egy közgazdász? Leginkább azt, hogy nem helyeselhet olyan típusú árképzést, amely a legmagasabb költséggel termelő egység darabköltségéhez igazítja az átvételi (államilag garantált minimális) árat. Azért nem, mert ez az árképzési rendszer nem ösztönzi a termelőket a hatékonyság javítására, a termelési költségek csökkentésére. Ellenben helyeselni tud (a közgazdász) olyan árképzési rendszert, amelyben a garantált ár valamilyen előre meghatározott ütemben (szabály szerint) évről évre csökken, mely csökkenés egyben hatékonyság-javítási kényszer a termelők számára.

Hohó - kontrázhat erre a szélkerék/biomassza -, de mi alternatív energiát használunk fel, ezzel csökkentjük az ország kőolaj/földgáz-függőségét (ruszkik haza!), védjük a környezetet, javítjuk a statisztikát és még az EU-nak is tetszünk. (stb.) Na ja. És akkor ez már ok és mentség arra, hogy drágán működjetek? - kérdez vissza a közgazdász. Hogy ne akarjatok évről évre jobban dolgozni? Olcsóbban termelni? Hogy ne keressétek-kutassátok, hogy hogyan lehet hatékonyabban termelni új technológiával, jobb szervezéssel, ügyesebb munkaerővel? Nem. Ez nem lehet ok és nem lehet mentség sem. Tessék, adok nektek mondjuk plusz pontot a zöld mivoltotokért, meg az energia-függetlenségért, meg a ... Ezeket a plusz pontokat felhasználhatjátok, az árképzésnél (mint jóváírást). Vagy el is adhatjátok a többieknek, ha nélkülük is teljesíteni tudjátok az elvárt hatékonyságjavítást.

Na? Ez jó lesz? Legyen!

Nos, valami ilyesféle rendszerre várnék ötletet, javaslatot! No, nem Lázár Jánostól. Ő politikus, nem tud ilyen finomságokban gondolkodni. Szerintem a dolgát megtette: tett egy törvénymódosító javaslatot, amivel belemászott egy ágazat képébe (és érdekeibe). Mondjuk az erőművektől, vagy a minisztérium részéről, vagy ne adj Isten a Magyar Energia hivatal részéről már esetleg, mégiscsak értenek e dolog műszaki/közgazdasági oldalához (főleg a MEH-ben). Nem tudom...

Egy biztos: a szabályozás dolga nem az, hogy kényelmes környezetet teremtsen a szabályozottak számára, hanem hogy ösztönözze őket!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr652651234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

benji9999 2011.02.10. 13:09:25

nagyon tetszik a blog.sok hasznos dolgot lehet benne olvasni.az új reformcsomag "extra" adói is megérnének sztem egy posztot...ha esetleg nincs miről irni ;)

vigike 2011.02.10. 19:51:18

És mi van, ha a szélerőműveknek adott többlettámogatás kisebb, mint a hagyományos erőművek által termelt negatív externáliák? Biztos, hogy megéri ekkor megszüntetni a működésüket?

ilCapitano 2011.02.10. 20:00:35

Nekem tetszik a javaslatod.
A Lázár Jánosról inkább nem mondanék véleményt, az eddigi "munkájáról", és a számára"dinamikus haladást" biztosító V10-es S8-as Audijáról meg még inkább nem...

Csatlakozom benjihez, a blogon nagyon jó, így tovább közgáztanár!

csabagoly 2011.02.11. 00:48:51

Fejleszteni kell természetesen a bionapsugártenyésztő erőműveket, hátha felülmúlhatják a csúnya gonosz meg nem újuló energiaforrást használó erőműveket. De az erre irányuló támogatásban akkor talán az segít, ha egy monopólium működését engedné az állam. De ehhez szükség lenne a profitnövelés engedélyezésére, hogy fejlesztésre költhesse a vállalat. De ezzel szemben azt látjuk, hogy a reformokkal ki akarják túrni a piacról a drága biodolgokat, ergo elvesztették a reményt a felelősök. Valamiért úgy sejtem, hogy az állam "rövid" távon gondolkodik mostanában, és az államtartozások leredukálásához keres járható utakat.

kozgaztanar 2011.02.11. 10:31:14

@benji9999: @ilCapitano: köszönöm! :)

@vigike: Hát elvileg az ilyen "mértékeket" kellene a jól képzett és felkészült közgazdász-környezetmérnököknek belőniük, nem? Hogy egyszerre legyen zöldülés is, de közben hatékonyságjavulás is.

@csabagoly: nos, van itt monopólium, csak nem közvetlenül az energiatermelésben (itt nem is kell, hiszen nem hatékonyabb, ha egy vállalatnál van az össze erőmű, mint ha több vállalat működtet erőműveket), hanem az általuk termelt áram felvásárlásában, elosztásában, illetve az egyes áramszolgáltatókhoz való eljuttatásában: MVM Zrt (Magyar Villamos Művek).
Az állam konkrét megjelenését tehát elég könnyű növelni, ui az MVM a tulajdonosa a Paksi Atomerőmű Zrt-nek és ha jól emlékszem a Vértesi Hőerőmű Zrt-nek is, ahol saját portán belül szintén lehet hatékonyságot növelni + persze az MVM Zrt létrehozhat egy új, alternatív energiákkal foglalkozó vállalatot, ami építhet szélerőműveket, egyebek.
Nem biztos, hogy az állami tulajdonú társaságok jobban ösztönözve vannak a hatékonyságnövelésre, mint a magánvállalatok, sőt. Nem is a hatékonyság nevében van jelen az állami tulajdon a szektorban, hanem biztonságpolitikai okokból.

Abban abszolút igaza van, hogy jelenleg a rövid távú szempontok (hiánycsökkentés) dominálnak. Vsz ez áll a Lázár-féle javaslat hátterében is.

umita 2011.03.01. 19:27:13

Tanár úr!
Én azt gondolom, hogy amíg ezeknek az alternatív energiahordozóknak az elterjedése ennyire alacsony, pár %, addig kell vagy lehet ösztönözni őket egy jobb felvásárlási árral. Az eddigi beruházók azért vágtak bele, mert előre kalkulálva volt egy biztos felvásárlási áruk, amin már érdemes volt belevágni. Ezek alól most kihúzzák a szőnyeget? A biomassza erőművek szintén ugyanebben a cipőben járnak. Próbáljuk elterjeszteni lakóssági szinten is ezeket a módszereket, ( napelem, pellet fűtés, passzív ház, stb.) de gyakorlatilag ez a nem kis pénzűek hobbija, akik egyébként is ki tudnák fizetni a számláikat. Ezeket is érdemes lenne támogatni, tervezhetően, már a beruházáskor, nem utó finanszírozva. Piciben ua mint a Lázár-féle kedvezménymegvonás. A szélerőművet igen nehéz még gazdaságosabbá tenni, megversenyeztetni. A támogatásnak az lenne az értelme egyenlőre, hogy elterjedjen. És akkor fokozatosan kivonultatni... Tervezhetően. Abban azért szkeptikus vagyok, hogy Magyarországon pl a szélerőművek mennyire rendtábilisak? De nálunk ezek a témák annyira le vannak a fejekben maradva, hogy ha csak azért is, hogy terjedjen érdemes ez a ráfordítás.

kozgaztanar 2011.03.02. 11:11:03

@umita: teljesen egyetértek, támogatni kell - a vita nem is erről szól (szerintem), hanem arról, hogy a támogatás mellett elvárható-e a szektortól (a szereplőktől), hogy folyamatosan azon dolgozzanak, hogy javítsanak a termelési hatékonyságon (csökkentsék a termelés darabköltségeit)?

umita 2011.03.02. 11:55:51

1. Én úgy gondolom ez a szektor elsődleges érdeke. Csakhogy itt nem egy tömegcikkről van szó, hanem egyedi beruházásokról. Még egy darab szélturbina ára is beruházás értékű. Így elég nehéz "elvárni" hogy piaci verseny legyen. De ettől még van. Érdekes, hogy egy véletlen időjárású év, a beruházási költséghez viszonyítva sokkal jelentősebb hozamot tud realizálni a széliparban. Kvázi egy drágább erőmű is meg tud hamarabb térülni. De ez igaz a napkollektorokra is. Persze ez a helyzet pl. Dániában a tengerparton sokkal stabilabb. Ismerve a műszaki ágazat felállását, jelentős tartalékok vannak az árakban, néhol akár 100%, de erről nem hiszem hogy lemondanának, csak nagy darabszám esetén. ennek ellentmond, hogy minden telepített pl szélturbina után ugyanannyi háttérbővítést realizálnak a hagyományos energia iparban, mert mi van ha nem fúj a szél...Ez is gátja a bővülésnek. Persze van itt még egy halom szempont amit tudni kéne.
Azért megnéznék egy versenyt, érdemes lenne foglalkozni vele, kiírni a hazai fejlesztőknek egy költségtakarékos konstrukció tervezését. Lehet, hogy csodákat látnánk. Lsd. rakéta hajtómű PET palackból.
2. Itt a beüzemelés után már fejleszteni, költséghatékonyabbá tenni, nem nagyon lehet. Nincs mozgástét. Van egy fix fenntartási költség, ami mondjuk az egy helyre telepített darabszámmal csökkenthető, de van egy megbízhatósági limit, amit nem lehet átlépni.
3. A stabil biomassza erőművekben már több a rugalmasság e téren, de csodákat ott se lehet várni.
süti beállítások módosítása