A diszkrimináció magyarul megkülönböztetést jelent. Megkülönböztetni nem szabad, pláne nem negatíve... csúnya dolog. Most 13 külföldi vállalat egészen az Európai Bizottságig ment, hogy elmondja, hogy a magyar kormány intézkedései, egészen pontosan a bizonyos szektorokra frissen kivetett különadó, nem egyszerűen sújtják (mert ugye mindenkit sújtanak azok így vagy úgy), de hátrányosan érintik őket. Hátrányba kerülnek miattuk a magyar vállalatokkal szemben.

A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival.

Vagyis diszkriminációról volna szó, méghozzá negatívról. Ami, mint fentebb említettem csúnya dolog.

Nem ismerem a részleteket - mint tudjuk az ördög azokban lakozik -, de úgy sejtem, hogy nem úgy szól az inkriminált adószabály, hogy a külföldi vállalatok fizessenek, hanem úgy, hogy ebben és ebben a szektorban (kereskedelem, energia, bank és biztosítás, távközlés) működő vállalatok fizessenek, ez és ez (árbevétel, saját tőke, profit vagy mit tudom én) alapján, ennyi és ennyi adót.

Hogy a fenti szektorokban a külföldi tulajdon dominál? Az a 90-es évek privatizációs folyamatának eredménye. Lehet neki örülni, vagy lehet miatta bánkódni. Ez van. Adottság. Nem pedig az adóztatás (különadó) alapja.

Szerintem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.