Drágult vagy sem?
2010.10.05. 15:45
Azt írja az fn.hu, hogy drágult az állam működtetése, merthogy az MNB által nemrég közzétett tájékoztató (tájékoztató a nemzetgazdaság pénzügyi számláinak adatairól 2010. II. negyedév) szerint a II. negyedévben a GDP 5.5%-a volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye, míg az I. negyedévben a GDP 4.8%-a.
Szeretnék mindenkit megnyugtatni: az állam működtetése nem drágult (vagy lehet, hogy igen, de az nem ezekből az adatokból fog kiderülni).
A finanszírozási igény ugyanis gyakorlatilag (és nem makropénzügytani terminológiában) a megtakarítási hányad másik neve. Az államnak finanszírozási igénye van, mert nettó negatív megtakarító (lásd még deficit, illetve államháztartási hiány), míg például a háztartások (mint szektor) szokásosan finanszírozási képességgel bírnak, mert megtakarításaik egyenlege szokásosan pozitív. Ha az államháztartás finanszírozási igénye növekszik, az simán csak annyit jelent, hogy többet kér kölcsön. Ez nem azonos azzal, hogy drágább lett a működtetése, habár kétségtelen, hogy oka lehet a nagyobb hiánynak (amit finanszírozni kell) a drágább működtetés is. Meg még sok minden más is. Hogy mást ne említsek, például oka lehet a tervezettné alacsonyabb bevétel (adóbevétel) is. Aggódni persze lehet, mert a finanszírozási igény növekedése az éves hiánycél tartását veszélyeztetheti, de olyan nagyon aggódni sem érdemes, mert a hivatkozott adat az utolsó négy negyedév finanszírozási igénye osztva az utolsó negyedéves GDP-vel, a hiánycél meg más időszakra (naptári év) vonatkozik.
Ami érdekes, az nem is az államháztartás finaszírozási igényének változása, hanem a nem-pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége. Ez ugyanis pozitív, ami azt jelenti, hogy a vállalati szektor ahelyett, hogy beruházási hiteleket venne fel nyakra-főre és beruházna (kölcsönből), pozitív megtakarítási hányadot produkál.
Nem ez lenne a dolga.
Az állam 2011-es finanszírozási tervérőlről (ÁKK) itt lehet olvasni. Ha.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr422347006
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mig8 (törölt) 2010.10.06. 15:52:55
"Pozitív megtakarítási hányadot produkál" nem azt jelenti véletlenül, hogy tartalékot képez? Mondjuk, hogy a hiány 3% alatt maradhasson. Mert amit te javasolsz, az azt jelentené, hogy a hiány kissé elszaladna.
OFF
vg.hu/velemeny/a-kozgazdaszok/kozgazdasagtan-papagajoknak-kereslet-es-kinalat-329590
erről is írhatnál vmit, persze csak ha van hozzá kedved.
ON
OFF
vg.hu/velemeny/a-kozgazdaszok/kozgazdasagtan-papagajoknak-kereslet-es-kinalat-329590
erről is írhatnál vmit, persze csak ha van hozzá kedved.
ON
kozgaztanar 2010.10.06. 15:55:36
@mig8: a "pozitív megtakarítási hányadot produkál" nem az államra vonatkozik, hanem a nem-pénzügyi vállalatokra.
ejnye, tessék figyelmesen olvasni!
ejnye, tessék figyelmesen olvasni!
mig8 (törölt) 2010.10.06. 17:46:16
@kozgaztanar:
A nem pénzügyi vállalatok az én olvasatomban a bankszektoron kívül minden vállalatra vonatkozik (magánra és államira is). De valóban, nem az államra, elnézést.
Ettől még marad a kérdés: tartalékot képeznének? Az elmúlt évek tükrében azt hiszem, ez érthető.
A nem pénzügyi vállalatok az én olvasatomban a bankszektoron kívül minden vállalatra vonatkozik (magánra és államira is). De valóban, nem az államra, elnézést.
Ettől még marad a kérdés: tartalékot képeznének? Az elmúlt évek tükrében azt hiszem, ez érthető.
kozgaztanar 2010.10.07. 09:47:41
@mig8: érthető, de nem jó. A vállalatok dolga nem a tartalékképzés, hanem (a tőkepiaci források felhasználásával) a beruházás. Ha azt látom, hogy pozitív megtakarítók, akkor azt látom, hogy nem beruháznak. Ez van válság esetén.
Jó lenne azt látni, hogy negatív a megtakarításuk (azaz finanszírozási igényük van), mert ez azt jelentené, hogy megjött a beruházási kedvük, ami a válság végére utalna...
Jó lenne azt látni, hogy negatív a megtakarításuk (azaz finanszírozási igényük van), mert ez azt jelentené, hogy megjött a beruházási kedvük, ami a válság végére utalna...
mig8 (törölt) 2010.10.08. 05:22:57
@kozgaztanar:
Nem biztos, hogy azt jelenti. Állami ösztönzőkkel ugyanis elérhető ugyanez, de az még nem jelenti biztosan a válság végét. Ha jól tudom, az USA pontosan ezt tette, de ettől még nincs vége.
Nem biztos, hogy azt jelenti. Állami ösztönzőkkel ugyanis elérhető ugyanez, de az még nem jelenti biztosan a válság végét. Ha jól tudom, az USA pontosan ezt tette, de ettől még nincs vége.
mig8 (törölt) 2010.10.08. 06:54:26
@kozgaztanar:
Nem feltétlenül azért jött meg a beruházási kedvük. Az USA-ban ha jól tudom, volt némi állami rásegítés pont azért, hogy beruházzanak. De az még egyáltalán nem a válság végét jelentette.
Egyébként államilag hogyan érdemes erre rásegíteni? Hisz nyílván kívánatos lenne ilyenkor egy kis állami beavatkozás, de nem kellene rosszul csinálni.
Nem feltétlenül azért jött meg a beruházási kedvük. Az USA-ban ha jól tudom, volt némi állami rásegítés pont azért, hogy beruházzanak. De az még egyáltalán nem a válság végét jelentette.
Egyébként államilag hogyan érdemes erre rásegíteni? Hisz nyílván kívánatos lenne ilyenkor egy kis állami beavatkozás, de nem kellene rosszul csinálni.
mig8 (törölt) 2010.10.08. 06:55:15
bocs, laggolt a blogmotor, kétszer ment el az előbbi gondolatom.
kozgaztanar 2010.10.08. 08:21:27
@mig8: de azért. makroökonómia: a magánberuházás a kamatláb és a profitkilátások (jövőre vonatkozó várakozások) függvénye. Ha változatlan kamatláb mellett csökken a beruházás, az a profitkilátások romlását jelenti.
USA-ban nem volt állami rásegítés a beruházásokra. Legalábbis olyan nem, amire Te gondolsz.
Az állam állami vásárlásokkal (goverment spending) javíthatja a profitkilátásokat (változatlan kamatláb mellett) - ez a fiskális politika része, de ez azt jelenti, hogy az állam kiadásai tovább nőnek, ami változatlan (sőt, mivel válság van csökkenő) adóbevételek mellett az államháztartási hiány növekedését eredményezi. Az államháztartási hiány növekedése a finanszírozási igény növekedése, finanszírozás = hitelfelvétel (államkötvény), ami az államadósság növekedésével jár.
Ez történt az elmúlt 2 évben szerte a fejlett országokban, azzal a kis különbséggel, hogy a kiindulópont nem az állam nem reáleszközöket vásárolt a vállalati szektortól (utakat, számítógépeket, autókat), hanem megvette a rossz pénzügyi eszközeiket, vagy egyéb módon adott kölcsönt, hogy ne menjenek csődbe.
Az állam segíthet, ha növeli a vásárlásait a szektortól, de ennek az ára a költségvetési deficit (államháztartási hiány) növekedése.
USA-ban nem volt állami rásegítés a beruházásokra. Legalábbis olyan nem, amire Te gondolsz.
Az állam állami vásárlásokkal (goverment spending) javíthatja a profitkilátásokat (változatlan kamatláb mellett) - ez a fiskális politika része, de ez azt jelenti, hogy az állam kiadásai tovább nőnek, ami változatlan (sőt, mivel válság van csökkenő) adóbevételek mellett az államháztartási hiány növekedését eredményezi. Az államháztartási hiány növekedése a finanszírozási igény növekedése, finanszírozás = hitelfelvétel (államkötvény), ami az államadósság növekedésével jár.
Ez történt az elmúlt 2 évben szerte a fejlett országokban, azzal a kis különbséggel, hogy a kiindulópont nem az állam nem reáleszközöket vásárolt a vállalati szektortól (utakat, számítógépeket, autókat), hanem megvette a rossz pénzügyi eszközeiket, vagy egyéb módon adott kölcsönt, hogy ne menjenek csődbe.
Az állam segíthet, ha növeli a vásárlásait a szektortól, de ennek az ára a költségvetési deficit (államháztartási hiány) növekedése.
mig8 (törölt) 2010.10.08. 08:56:57
@kozgaztanar:
Jó, de akkor mi történt az USA-ban? Vagy itt állami lépések alatt te a jenkikre gondolsz?
Nálunk más a helyzet. Az állam a kiadások növelésével nem operálhat, mert kötve van a keze a költségvetési hiány tekintetében. Ergo a cégek hatékonyságát növelheti csak, jól értem?
de akkor a fenti posztod következtetése - miszerint per pill a cégek inkább felhalmoznak - azt jelenti, hogy az állam vagy nem teszi, vagy rosszul teszi a hatékonyságnövelő intézkedéseket.
Más, talán kicsit OFF. most olvastam, hogy a világ libamájtermelésének 90%-a magyar, azonban ennek 70%-át franciák veszik meg és értékesítik tovább. Tfh az állam egy picit megtámogatja a termelőket abban, hogy magyar feldolgozóknak nagyobb részt adjanak el, akik értékesíthetik azt világszerte. Az eredmény: magasabb profit, nagyobb adóbevétel. Ilyesmit nem lehetne ösztönzés címszó alatt?
Jó, de akkor mi történt az USA-ban? Vagy itt állami lépések alatt te a jenkikre gondolsz?
Nálunk más a helyzet. Az állam a kiadások növelésével nem operálhat, mert kötve van a keze a költségvetési hiány tekintetében. Ergo a cégek hatékonyságát növelheti csak, jól értem?
de akkor a fenti posztod következtetése - miszerint per pill a cégek inkább felhalmoznak - azt jelenti, hogy az állam vagy nem teszi, vagy rosszul teszi a hatékonyságnövelő intézkedéseket.
Más, talán kicsit OFF. most olvastam, hogy a világ libamájtermelésének 90%-a magyar, azonban ennek 70%-át franciák veszik meg és értékesítik tovább. Tfh az állam egy picit megtámogatja a termelőket abban, hogy magyar feldolgozóknak nagyobb részt adjanak el, akik értékesíthetik azt világszerte. Az eredmény: magasabb profit, nagyobb adóbevétel. Ilyesmit nem lehetne ösztönzés címszó alatt?
kozgaztanar 2010.10.08. 10:51:35
@mig8: néha nem értem a kommentjeidet...
leírtam, hogy mi történt az USA-ban: az állam a rossz pénzügyi eszközöket vette meg a vállalatoktól (profitline.hu/hircentrum/hir/185536/31-milliard-dollarra-apadt-a-Fannie-Mae-vesztesege)
és "segélyt" adott, hogy ne menjenek csődbe (pl. General Motorsnak)
az USA-ról írtam, mert te az előző kommentedben arról kérdeztél.
Nálunk
a cégek hatékonyságát nem növelheti az állam. már mégis hogyan növelhetné? hogyan működhetnének a profitorientált magánvállalatok hatékonyabban, mint amire a profitmotívum ösztönzi őket?
mi köze van a hatékonyságnak (egységnyi terméket a legkisebb ráfordítással előállítani) a felhalmozáshoz vagy az állami intézkedésekhez? semmi
még egyszer mondom: az állam nem tudja a magánvállalatok hatékonyságát növelni, és Isten őrizz, hogy ezt valaha is megpróbálja!
az OFF-ra:
mi az, hogy az állam egy kicsit megtámogatja a termelőket? exporttámogatást nyújt nekik? azt nem leht, mert ellentétes a WTO tagságunkkal és a szabadkereskedelemmel, ami mellett elköteleztük magunkat a WTO tagsággal
akkor?
nem. ilyesmit nem lehet.
leírtam, hogy mi történt az USA-ban: az állam a rossz pénzügyi eszközöket vette meg a vállalatoktól (profitline.hu/hircentrum/hir/185536/31-milliard-dollarra-apadt-a-Fannie-Mae-vesztesege)
és "segélyt" adott, hogy ne menjenek csődbe (pl. General Motorsnak)
az USA-ról írtam, mert te az előző kommentedben arról kérdeztél.
Nálunk
a cégek hatékonyságát nem növelheti az állam. már mégis hogyan növelhetné? hogyan működhetnének a profitorientált magánvállalatok hatékonyabban, mint amire a profitmotívum ösztönzi őket?
mi köze van a hatékonyságnak (egységnyi terméket a legkisebb ráfordítással előállítani) a felhalmozáshoz vagy az állami intézkedésekhez? semmi
még egyszer mondom: az állam nem tudja a magánvállalatok hatékonyságát növelni, és Isten őrizz, hogy ezt valaha is megpróbálja!
az OFF-ra:
mi az, hogy az állam egy kicsit megtámogatja a termelőket? exporttámogatást nyújt nekik? azt nem leht, mert ellentétes a WTO tagságunkkal és a szabadkereskedelemmel, ami mellett elköteleztük magunkat a WTO tagsággal
akkor?
nem. ilyesmit nem lehet.
mig8 (törölt) 2010.10.08. 14:08:08
@kozgaztanar:
Nem volt világos, hogy mikor kire gondolsz, ennyi.
Nálunk szerintem van mód a támogatásra, a hatékonyságnövelésre. Itt van pl az iparűzési adó kérdése. A vállalkozók ugyan megszűntetni szeretnék, de reálisan ez még nem elképzelhető. viszont lehetne csökkenteni a mértékét.
Egyébként lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Hatékonyságnövelés alatt azt értettem, hogy könnyebben érhessenek el hasznot.
Az OFF:
Nem exporttámogatásra gondoltam. De magasabb lehetne az elért profit, ha idehaza állítanák elő a libamájkonzerveket, ami itt gyakorlatilag a végtermék.
Nem volt világos, hogy mikor kire gondolsz, ennyi.
Nálunk szerintem van mód a támogatásra, a hatékonyságnövelésre. Itt van pl az iparűzési adó kérdése. A vállalkozók ugyan megszűntetni szeretnék, de reálisan ez még nem elképzelhető. viszont lehetne csökkenteni a mértékét.
Egyébként lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Hatékonyságnövelés alatt azt értettem, hogy könnyebben érhessenek el hasznot.
Az OFF:
Nem exporttámogatásra gondoltam. De magasabb lehetne az elért profit, ha idehaza állítanák elő a libamájkonzerveket, ami itt gyakorlatilag a végtermék.
kozgaztanar 2010.10.08. 14:38:25
@mig8: egyáltalán nem biztos, hogy magasabb lenne a profit!
Mi van ha a sima libamáj (nem feldolgozott) a darabköltség 100, az eladási ár 150, míg a feldolgozott libamáj esetében a darabköltség 250 és az eladási ár 280?
A libamájtermelésnek is vannak költségei, meg bevétele, meg a libamájkonzervnek is vannak. A piaci szereplők racionálisak. Ha megérné jobban itthon feldolgozni, akkor az lenne.
Mi van ha a sima libamáj (nem feldolgozott) a darabköltség 100, az eladási ár 150, míg a feldolgozott libamáj esetében a darabköltség 250 és az eladási ár 280?
A libamájtermelésnek is vannak költségei, meg bevétele, meg a libamájkonzervnek is vannak. A piaci szereplők racionálisak. Ha megérné jobban itthon feldolgozni, akkor az lenne.
MakkosMaria 2010.10.08. 19:40:12
Szerencsere (?) mas is tortent az USA-ban. Amirol KgT ir, az a TARP (700 milliard dezso), amit meg Bush kezdett, a penzugyi rendszer megtamogatasara. Annak egy nagy resze a 'toxic waste' epiteton ornans-szal leirt penzugyi papirok felvasarlasara ment.
A stimulus (787 milliard dezso) az ARRA nevre hallgato joszag, amit mar Obamaek nyomtak at a torvenyhozason. (Ebbol kapott a GM es a Chrysler is). Ennek a celja valoban kereslet-elenkito, pl. szovetsegi/allami megrendelesek (epitkezes, utak, infrastruktura) ill. az allamok megtamogatasa (errol beszeltunk mar itt, miszerint nekik alkotmanyosan nem lehet deficitjuk, igy csak adot emelni ill. koltsegeget vagni tudnak, de ez pont rossz, igy el kellene kerulni.) plusz bizonyos celzott adocsokkkentesek.
Az ilyen Keynes-i alapelvu tamogatasok altalaban elfogadottak, annak hasznossagarol sok vita (es valodi, mely kutatas) folyik, hogy az allami koltekezes ill. az adocsokkentes a hatekonyabb-e. Szamomra az ulepedett le, hogy az allami koltekezes (csak) akkor hasznos, amikor durva recesszio van (multiplier effect csak akkor nagyobb 1-nel), maskulonben az adocsokkentes hatasosabb tud lenni (aztan az ordog a reszletekben van, milyen adocsokkentes, kiknek, mekkora... - es innentol ideologia es csalardsag mezejere lepunk. Persze ugyanez igaz az allami koltekezesre is: kik/mik kapnak mennyit, mire.)
A stimulus (787 milliard dezso) az ARRA nevre hallgato joszag, amit mar Obamaek nyomtak at a torvenyhozason. (Ebbol kapott a GM es a Chrysler is). Ennek a celja valoban kereslet-elenkito, pl. szovetsegi/allami megrendelesek (epitkezes, utak, infrastruktura) ill. az allamok megtamogatasa (errol beszeltunk mar itt, miszerint nekik alkotmanyosan nem lehet deficitjuk, igy csak adot emelni ill. koltsegeget vagni tudnak, de ez pont rossz, igy el kellene kerulni.) plusz bizonyos celzott adocsokkkentesek.
Az ilyen Keynes-i alapelvu tamogatasok altalaban elfogadottak, annak hasznossagarol sok vita (es valodi, mely kutatas) folyik, hogy az allami koltekezes ill. az adocsokkentes a hatekonyabb-e. Szamomra az ulepedett le, hogy az allami koltekezes (csak) akkor hasznos, amikor durva recesszio van (multiplier effect csak akkor nagyobb 1-nel), maskulonben az adocsokkentes hatasosabb tud lenni (aztan az ordog a reszletekben van, milyen adocsokkentes, kiknek, mekkora... - es innentol ideologia es csalardsag mezejere lepunk. Persze ugyanez igaz az allami koltekezesre is: kik/mik kapnak mennyit, mire.)
MakkosMaria 2010.10.08. 19:55:04
A libamajas problema ott erdekes, hogy KgT valasza igaz az idealis gazdasagi rendszerben, ahol nincsnek [surlodasok? angolul 'friction', ill. 'inefficiency' es vidaman mukodik a szabadpiac]. A valo vilagban tele vagyunk ilyenek surlodasokkal, es kisebb egysegek, pl. orszag, vagy orszagok iparagai, gyakran hatranyos helyzetbol indulnak. A problema reszletes ismerete nelkul ismet csak egy megerzesem van, miszerint a franciak erobol tudnak nagyfiuk lenni: az ertekesitesi halozatok nyilvan tele lehetnek szabad-versenyt korlatozo elemekkel, ezert adjak ok el a libamajat sokszorosnak tuno felaron. Ez ellen megeri kuzdeni, es bevetni allami (orszagos szintu) tamogatasi rendszereket is az alulrol jovo iparagi szervezkedesekkel egyutt. Persze a WTO tagsagbol kifolyolag ezek bizonyos dolgok egyertelmuen nem lehetnek, mas dolgokat pedig ugyesen kell csomagolni, fedezni, alcazni, es batornak lenni az Unios birosagok ele menni tamadni a masik (francia) oldalt, illetve nem felni megvedeni a sajat oldalt, ha a beagyazott oldal probal megfelemliteni. Ehhez ket dolog kell, elszantsag (ami ha penz a cel, valszeg gyorsan megjon) es szakertelem, miszerint hogy lehet ennek nekiallni, ill. jogi tamogatas, akik ertik az Unios csures-csavarast. Ez az utobbi szakertelem Mo-n egyertelmuen letezik, mivel a bejovo multik mar eddig is hasznaltak, megfizettek, 'kitanittattak' sok ugyvedi irodat. Persze szamukra elsosorban a penz beszel...
mig8 (törölt) 2010.10.08. 20:15:58
@kozgaztanar:
Egy tanulmányt mindenesetre megérne.
Én azt gondolom, hogy a rendszerváltás idején még nem volt annyi tőke és piac, hogy egy libamájkonzerv-üzemet felépítsenek. Ezért maradt a kisebbik rossz lehetősége, a nyers libamájat adják el lefagyasztva. Ma már talán lenne annyi tőke, hisz nyílván nem 1-2 év, amíg nyereséges lesz. Másrészt piacot kell szerezni, ami egy tudatos marketingmunkát feltételez.
Nézd, nem tudom, hogy megérné-e - ezért javasoltam legalább a tanulmányt -, de erős a gyanúm, hogy megérné. Ha jelenleg megéri a franciáknak itt megvenni a libamájat, kivinni magukhoz, ott feldolgozni és végül eladni. Mi lehet az, amivel ők többet tudnak? lehet a technológia, de ezt meg tudjuk tanulni, vagy esetleg már ma is tudjuk. Lehet a piaci kapcsolatok ismerete. A libamáj luxustermék, tehát a piaca korlátozott. Viszont jó marketinggel megtalálhatóak a potenciális vevők. gondolom én. És mégvmi lehet a franciák versenyelőnye. A rossznyelvek szerint nem tiszta libamájpástétomot értékesítenek, hanem keverik más anyaggal, ami ronthat a minőségen. Ez még nyitott kérdés.
Megjegyzem, a termelőt nem ez érdekli, hanem a minél magasabb profit. Szóval továbbra is a frnaciáknak adja el, ha tőlük többet kap. Mondom ezt azért, mert gyártanak idehaza is libamájpástétomot, szóval az ötlet nem ördögtől való. Meg kellene vizsgálni, hogy a franciákkal szemben miért nem versenyképes a hazai gyártás.
Egy tanulmányt mindenesetre megérne.
Én azt gondolom, hogy a rendszerváltás idején még nem volt annyi tőke és piac, hogy egy libamájkonzerv-üzemet felépítsenek. Ezért maradt a kisebbik rossz lehetősége, a nyers libamájat adják el lefagyasztva. Ma már talán lenne annyi tőke, hisz nyílván nem 1-2 év, amíg nyereséges lesz. Másrészt piacot kell szerezni, ami egy tudatos marketingmunkát feltételez.
Nézd, nem tudom, hogy megérné-e - ezért javasoltam legalább a tanulmányt -, de erős a gyanúm, hogy megérné. Ha jelenleg megéri a franciáknak itt megvenni a libamájat, kivinni magukhoz, ott feldolgozni és végül eladni. Mi lehet az, amivel ők többet tudnak? lehet a technológia, de ezt meg tudjuk tanulni, vagy esetleg már ma is tudjuk. Lehet a piaci kapcsolatok ismerete. A libamáj luxustermék, tehát a piaca korlátozott. Viszont jó marketinggel megtalálhatóak a potenciális vevők. gondolom én. És mégvmi lehet a franciák versenyelőnye. A rossznyelvek szerint nem tiszta libamájpástétomot értékesítenek, hanem keverik más anyaggal, ami ronthat a minőségen. Ez még nyitott kérdés.
Megjegyzem, a termelőt nem ez érdekli, hanem a minél magasabb profit. Szóval továbbra is a frnaciáknak adja el, ha tőlük többet kap. Mondom ezt azért, mert gyártanak idehaza is libamájpástétomot, szóval az ötlet nem ördögtől való. Meg kellene vizsgálni, hogy a franciákkal szemben miért nem versenyképes a hazai gyártás.
Utolsó kommentek