A vagyon és annak tárgya
2010.09.18. 09:42
Az egy autó el nem adása c. posztot követően a kommentekben bizonyos vita jellegű eszmecsere bontakozott ki, a "kell-e második autó?" témakörben. Na jó, nem is annyira kibontakozott, mint inkább lehetőségként felmerült. Bennem meg folyamatosan az motoszkál(t), hogy egyszer muszáj lesz leírnom, hogy ezügyben mi a probléma a józan paraszti ész (jpé) vezérelt gondolkodással. Most leírom.
A probléma az, hogy jpé rosszul értelmezi az (akárhányadik) autóhoz kapcsolódó költségeket. A közgazdasági nézőpontot először egy másik példán keresztül mutatom be, utána jöhet az autó.
Tegyük fel, hogy van 2 (azaz kettő) millió forintunk a bankban. Mert 5 éven keresztül félretettük folyó jövedelmünk egy részét, azért. Nem, nem perselybe dobálva gyűjtöttük (akár úgy is lehetett volna), hanem a bankszámlánkon. Mondjuk a bankunk minden vásárláskor áttett 500 forintot a befektetési (megtakarítási) számlánkra a folyószámlánkról.) Most a befektetési számlánk egyenlege 2 millát mutat (2 év során szumma átutalt összegek és a kamatok összege). Ez a jelenlegi vagyonunk. Értékének nagysága 2 millió forint, megjelenési formája bankbetét. Hogy vagyonunkat (megtakarításaink összességét, ami ez esetben semmi más, pusztán ez a 2 milliós betét) továbbra is bankbetét vagyoneszköz formában tartjuk-e vagy sem, az rajtunk áll. A bankbetét, mint vagyontartási forma, esetében a vagyoneszköz hozama a (reál)kamat, pontosabban nem is maga a kamat, hanem a kamatösszegnek tulajdonított hasznosság!, - amelynek a bank részéről való kifizetésének valószínűsége majdnem egy -, valamint a magas likviditás jelentette hasznosság, a vagyoneszköz költsége pedig a befektetési számlához kapcsolódó banki költségek összessége.
Tegyük fel, hogy egy barátunk (azért vannak a jóbarátok...) javaslatára megszűntetjük nefektetés számlánkat, a banktól kapott készpénzen pedig egy Csontváry képet vásárolunk az őszi aukción (Virág Judittól). Vagyonunk a festmény megvásárlása előtt is 2 millió forint volt, közben is annyi, és még akkor is kettő millió forint, amikor a képet kitesszük a nappaliban. Megváltozott viszont a tartás formája. Bankbetétből előbb készpénz, majd műkincs lett. A konverziónak megvan a maga költsége (bár ha agyonütnek sem tudom, hogy mondjuk egy festmény megvásárlása során milyen tranzakciós költségek merülnek fel), ezt hozzáadhatjuk az új vagyoneszköz forma költségeihez. Amely költségek közé (folyamatosan felmerülő költségként) bekerül minden forint, amit a műkincs tárolására, biztosítására, állagának megóvására fordítottunk. Közgazdászként a költségekhez hozzáadjuk azt a kamatnagyságot is, amelyről a bankbetét megszűntetésével lemondtunk (opportunity cost). Miben áll az új vagyoneszköz hozama? Egyrészt megjelenik a műélvezet nyújtotta hasznosság, a hírnév (reputáció) növekedésből származó hozam, valamint az adott műkincs értékének várható további növekedéséből származó nyereség, vagyis megintcsak az annak tulajdonított hasznosság, amelyet az alacsonyabb szintű likviditás valamelyest csökkent. Pontosabban az értéknövekedésből származó nyereség várható értéke. Mert lehet, hogy nem nyereség lesz, hanem veszteség. Meg egyáltalán. Például, ha kötör egy háború, akkor még meg is semmisülhet a vagyoneszköz. A műkincs estében a hozam realizálásának valószínűsége kisebb, mint a bankbetétnél - azt is szoktuk mondani, hogy magasabb az eszköz tartásában rejlő kockázat.
Akkor volt jó döntés az eszköz konverziója, ha az új vagyoneszköz hozamának és költségének különbsége meghaladja a régi vagyoneszköz hozamának és költségének különbségét. Ez esetben a festményben tartott vagyonnal nagyobb vagyongyarapodást értünk el.
Nézzük az autót!
Autóvásárlás estén ugyancsak egy eszközforma konverziója történik. A bankbetétből ez esetben gépjármű lesz, ami szintén vagyontárgy.
Az autó költsége NEM az autó ára!
Az autó költsége a vásárláskor felmerülő konverziós (tranzakciós) költségek, valamint a folyamatos üzembentartás költségei (szervízdíj, biztosítás díj, viszgadíjak, gépjárműadó) és az elveszített kamat, akárcsak a fenti esetben. Az autó, mint vagyoneszköz hozama a helyváltoztatás képességének növekedése, az ebből fakadó nagyobb szabadság és biztonság hasznossága, az autó jelentette státusnövekedés hasznossága, a saját autóban való gyönyörködés élménye (a birtoklás hasznossága). Mindez a költség és haszon akkor is van, ha az autót nem használjuk (a szó végletes értelmében "garázsban tartott"). Ha használjuk, akkor megjelennek a használathoz kapcsolódó költségek (üzemanyag költsége, takarítás költsége, parkolási díjak, stb.), valamint megjelennek a használathoz kapcsolódó hasznok (idő megtakarítása, utazási komfort emelkedése, a hangos rádió és CD hallgatás hasznossága, a "szabad" orrtúrás haszna, stb.) Az autó egy olyan vagyoneszköz, ahol a költségek tipikusan szétbonthatóak állandó (használattól független) és változó (használattól függő) költségekre. A hozamvizsgálata ugyanezt a képet mutatja: bizonyos hozamok jelentkeznek használattól függetlenül, bizonyos hozamok pedig a használat függvényében jelennek meg.
Mi maradt ki az elemzésből? Az autó, mint vagyoneszköz értékcsökkenése. Az autó, mint vagyoneszköz ugyanis, ellentétben a festmény vagyontárggyal, egészen biztosan nem őrzi meg, pláne nem gyarapítja értékét (a nagyon hosszú távtól - veteránautók, stb. - eltekintve), hanem az idő előrehaladtával az éppenséggel csökken. Az egy éves autót nem lehet ugyanannyiért értékesíteni, mint az újat, stb. Az éves értékcsökkenést vagy az állandó költségek közé számoljuk (ezt szoktuk tenni), vagy negatív hozamként könyveljük el.
Namost akkor...
Az autó (és bármely vagyoneszköz) esetében tehát akkor tudjuk értékelni a döntés helyes vagy helytelen (közgazdaságilag értem) mivoltát, ha a vagyoneszközhöz kapcsolódó hozamokat és költségeket különbségét vetjük össze. (Még egyszer hangsúlyozom, hogy az autó ára, akárcsak a festmény ára, nem költség.) Ezt az elemzést (értékelést) nehezíti az, hogy a hozamok kapcsán hasznosságokról beszélünk. Van, akinek a pénz nem sokat jelent, de a száguldás élménye minden. Van, aki az esztétikai örömet mindennél többre tarja és lesz olyan is, aki azt emeli ki, ha megkérdezzük, hogy mindennél fontosabb számára, hogy bármikor orvoshoz tudja vinni gyermekét, míg megint más a vagyoneszköz likviditását hangsúlyozza. Nem vagyunk egyformák - hála az égnek -, ezért az egyes vagyoneszközöknek tulajdonított hasznosságértékek eltérőek lesznek per kopf.
Hogy ki, mikor, milyen vagyoneszközben tartja vagyonát, mit konvertál mire, az ennél fogva más és más lesz, az eltérő hasznossági értékek eltérű vagyonportfólió összetételt eredményeznek. Ami viszont közös lesz minden esetben, az az adott vagyon tulajdonosának az a törekvése, hogy az elérhető összhozamot maximalizálja.
Ez hosszú lett.
De remélem érthető...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vagyok, aki vagyok... 2010.09.18. 15:15:19
.bia · http://legyeneszed.blog.hu/ 2010.09.18. 18:10:58
Te közgazdászként a költségekhez hozzáadod azt a kamatnagyságot is, amelyről a bankbetét megszüntetésével lemondtál. Én ún. kamaszként belekötök mindenbe, ebbe is. Csontváry Magányos cédrus c. képét nem fogod tudni megvásárolni az őszi aukción Virág Judittól két millió forintért. Egyrészt, mert a pécsi Csontváry Múzeum tulajdonában áll (Janus Pannonius u. 11.), másrészt, mert jóval többet ér, harmadrészt, mert a mérete 194 x 248 cm, és nem hiszem, hogy ezzel óhajtanál tapétázni. (Egyébként régen összetekerve tárolták a festményeit.) Pont.:D
ricardo 2010.09.18. 18:22:15
.bia · http://legyeneszed.blog.hu/ 2010.09.18. 18:58:09
Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.09.18. 19:07:30
Majd egy következő életben...
.bia · http://legyeneszed.blog.hu/ 2010.09.18. 19:46:18
MakkosMaria 2010.09.18. 23:20:42
.bia · http://legyeneszed.blog.hu/ 2010.09.18. 23:50:32
ricardo 2010.09.19. 16:15:56
bluemoon · http://mondomamagamet.blogspot.com 2010.09.19. 17:21:01
mig8 (törölt) 2010.09.19. 22:04:18
Abban is, hogy egy autó igazi költségei nem csupán a megvételi árban mutatkoznak meg, hanem - sőt, inkább - a további járulékos költségekben.
Na és itt van az a pont, ahol azt mondom, hogy a második autó költségei kb egyenlőek az első autóéval, ugyanakkor a hasznossága már jóval kisebb. Ez persze relatív és erősen szubjektív, mint fentebb levezetted. Nyílván a második hasznossága számotokra lehet akkora, hogy megérje.
kozgaztanar 2010.09.20. 10:46:30
a tejfölnél ár = költség, de az autónál vagy a bankbetétnél, vagy a festménynél az árnak nincs köze a költséghez.
a többieknek: mi ez a rendetlenkedés a homokozóban?! :)
Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.09.20. 10:48:40
kozgaztanar 2010.09.20. 10:53:37
@Enchantée: ööö... szobafogság? :)
Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.09.20. 11:08:02
bluemoon · http://mondomamagamet.blogspot.com 2010.09.20. 16:43:05
Mert minden relatív.:)
ricardo 2010.09.20. 20:22:06
mig8 (törölt) 2010.09.20. 21:04:13
Figyelj, lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett. Próbáljuk meg mégegyszer:
költségek = egyszeri ár + fenntartás, ahol egyszeri ár = amit elkérnek + üzembe helyezés költsége + átiratási díj + mittomén, ill. fenntartás = üzemanyagköltség + biztosítási díj + téli gumi + ablakmosó + szervíz + mégamivan.
En azt mondom, hogy ezek autótól függetlenül megvannak, igaz, autónként eltérőek lehetnek. Ezzel szemben áll az autó hasznossága, de ezt most talán hegyjuk.
.bia · http://legyeneszed.blog.hu/ 2010.09.20. 21:25:40
kozgaztanar 2010.09.21. 09:25:02
költségek = üzemben tartási költségek (ami akkor is van, ha 0 km utat tesz meg) + használat során felmerülő költségek (arányos a használattal pl. üzemanyag ktg) + éves amortizáció
ezzel szemben áll a hasznosság
mig8 (törölt) 2010.09.21. 16:55:01
Aha. Azaz, az "egyszeri ár" nem tartozik bele a költségekbe, az csak a "fenntartás". Ráadásul ezt te még szét is szeded egy, a használattól független, és egy, a használattól függő részre. (Én egy kalap alá vettem, de mindet beleértettem a "fenntartás"-ba.) Oké, szerintem ezt lezárhatjuk - hacsak másképp nem gondolod - és lapozhatnánk a hasznosság fejezetre.
Szóval 1. autó hasznossága (H1) = egyik házastárs munkába járása + esetleg a másik házastárs időnkénti munkahelyre eljuttatása + hétvégi (+ hétközbeni) nagybevásárlások megejtése + rokonlátogatás + nyaralások (csak autós célpontok esetén!) + telelések (ugyanez) + általában komplett család mobilitásának megnövekedése. A 2. autó hasznossága (H2) = a másik házastárs mobilitásának megnövekedése (az egyik házastárstól függetlenül) + az autók szervizelésétől való függetlenedés + az autók specifikus használata. Ezért mondom, hogy a 2. autó hasznossága jóval kisebb: H1 = H2 + epszilon. De persze ha a nődnek minden pénzt megér a saját mobilitása, akkor epszilon kisebb érték.
vagyok, aki vagyok... 2010.09.21. 20:34:37
kozgaztanar 2010.09.22. 09:21:19
A kell-e 2. autó kérdést az dönti el, hogy mi a válasz a H2 <=> C2 (a 2. autó költségei) kérdésre. Ez meg ahány hasonló döntési helyzetben lévő háztartás, annyi kimenet.
Sajnos a dolog még ennél is bonyolultabb, mert valójában a körültekintő elemző végignézi, hogy az ugyanakkora H2 hasznosságértéket milyen alternatívákkal milyen C3, C4, stb. költségek mellett éri el? Mert az a kiindulópont, hogy szeretné a H2-es hasznosságot. Szeretne mozogni a társától függetlenül is, szeretné akkor is kórházba vinni a gyerekét, meg oviba, hogy mást ne említsek, ha kidől az első autó (biztonság). Tehát H2 rögzítve A, B, C alternatívánál (A = 2. autó, B = nincs 2. autó + tömegközlekedés, C = nincs 2. autó + moped, stb /van pár alternatíva). Majd megvizsgálja az egyes alternatívák költségeit és azt az alternatívát választja, amelyik a legnagyobb hozamot biztosítja. A közgázban alap, hogy nem soha nem egy lehetőségről döntünk, hanem alternatívák közül választunk, ahol minden alternatívának megvan a maga költsége. Az összehasonlíthatóság miatt vagy azt kell néznünk, hogy azonos hasznossághoz milyen költséggel jutunk, vagy azt, hogy azonos költség milyen hasznossághoz juttat bennünket.
@vagyok, aki vagyok...:
ja, most már ebből simán kijönne egy poszt is azzal a címmel, hogy "döntési alternatívák 4ever" :)
mig8 (törölt) 2010.09.22. 11:13:18
A fogyasztási egység a család. Ebben azt hiszem egyetértünk, de amig a gyerek nem lesz legalább 17 éves, csak két ember jöhet szóba sofőrként :-)
Okés, akkor vizsgáljunk alternatívákat! (Én azt mondtam eddig, hogy azonos költség mellett a 2. autó kevesebb ahsznossággal jár, mint az első.) Te milyen alternatívákat vizsgáltál? Az én esetemben a preferenciákról: orvos, ovi, piac, bolt gyalog 10 perc sincs; ellenben van bicikli - nyáron azzal jártam dolgozni. Nem tudom garázsban tartani az autót, ugyanakkor (nyáron) max hétvégente használnám. A tömegközlekedést viszont időnként használnom kell, azaz bérlet van. Érzésem szerint nálad ezek egy kicsit másképp néznek ki. De lássuk, hogy te milyen alternatívákat látsz magad előtt!
kozgaztanar 2010.09.22. 15:04:27
Az összehasonlítás akkor értelmes, ha az alternatívák valamelyik oldala rögzített. Tehát vagy a költségoldalon, vagy a haszon oldalon fixálnom kell az értéket. Vagy arra kérdezek rá, hogy 500 hasznosságot (boldogság vagy megelégedettség-nagyságot) az egyes alternatívák milyen költség mellett hoznának, vagy arra, hogy 200000 Ft/év költség mellett az egyes alternatívák mekkora hasznosságot hoznának.
Az elemzésben az a nehéz, hogy számos elem egyéni mérlegelés tárgya, nincs ráhúzható kaptafa.
Akinek tömegiszonya van, az a B alternatívát nagyon költségesnek tartja - azonos hasznosságszint mellett, aki nem szeret esőben motorozni, az a C alternatívát látja költségesnek, stb.
Aki siet, az B alternatívát látja költségesnek A-hoz és C-hez képest, ha Budapesten olyan helyszínek között mozog, ahol a közlekedési végpontok elérése 15 perc/végpont, míg az útvonalán nincs gyakori dugóképződés. Aztán ezt folytatva C-t látja költségesnek A-hoz képest ha alapvetően a budai hegyekben közlekedik és A-t látja költségesnek C-hez képest, ha a pesti síkságon. Stb. stb.
A költségek nem csak a forintban jelentkező kiadásokat tartalmazzák. Azt a kérdést tesszük fel, hogy mibe kerül nekem, hogy A, B, C esetben ugyanazt a hasznossági szintet érjem el (ami hasznosság a független helyváltoztatás képességéből, valamint a nagyobb biztonsági szintből (lásd akkor is tudunk közlekedni, ha lerobban a kocsi) fakad).
Ha a költségszintet rögzítem, akkor a hasznossági szintekbe épülnek be az egyénileg eltérő mértékek.
200e Ft/év költség mellett mekkora hasznosságot hozna A, B, C alternatíva? Itt a hasznosságba épül be, hogy pl. mennyi idő alatt érek oda a célállomásra, de ez nem csak attól függ, hogy mivel közlekedek, hanem attól is, hogy hol (lásd Buda vagy Pest), plusz még attól is, hogy mekkora hasznosságot tulajdonítok az időnek. Stb, stb.
A lényeg, hogy mindenki úgy választ az alternatívák közül, hogy azt keresi, hogy neki melyik éri meg a legjobban. Nem pénzfeldobással döntünk, hanem racionálisan. És ugyanolyan peremfeltételek mellett, ugyanazt a döntést hoznánk (racionálisan). Te, ha minden feltételed ugyanaz lenne (beleértve az értékeket, korodat, jövedelmedet, lakhelyedet, még az izomtömeget is a testeden), akkor Te is így döntenél. De csak ekkor lehetünk biztosak benne, hogy Te és én ugyanazt a döntési outputot produkáljuk. Mert hiába ugyanazok a változók a döntési algoritmusban, ha azok más értéket vesznek fel, akkor más és más lesz a kimenet is.
mig8 (törölt) 2010.09.22. 20:58:15
Erősen az az érzésem, hogy azt magyarázod, hogy ABC alternatívák mennyire esetfüggőek és hogy az egyes emberek választása közülük mennyire nem összehasonlítható a különböző preferenciák miatt. Ugyanakkor mégis arra van szükség, hogy összehasonlítsunk és válasszunk.
Egy példa. Az Index összehasonlított pár ásvávnyvizet és több, különböző helyekről vett csapvizet és megpróbálta felértékelni őket. Szempontok voltak: összetétel, károsanyagtartalom, ár, íz, dizájn, meg még a jó ég tudja, hogy mi. Önkényesen pontoztak, de megmondták a metodikát. És végül ez alapján értékeltek. Na, ez már közgáz, nem?
kozgaztanar 2010.09.23. 09:55:44
Az Indexes esetben a "megpróbálta" szón van a hangsúly. Az eleve mennyiségi dolgok rendben vannak, az ár vagy az ásványianyag tartalom rendes numerikus (sőt arány) skálán van megmondva. De a dizájn pl. hogy kap pontot? Ha én pontozom, akkor nálam 6, ha Te, akkor nálad 4, ha az indexes kollegina, akkor nála 9... Ez a szubjektív hasznosság. Egyrészt. Másrészt pedig az, hogy az egyes elemek a végső értékelés során mekkora súllyal szerepelnek. Nálad 50% súllyal esik latba az ár, nálam csak 40, nálad 10% a dizájn, a gyereknél 60, az indexesnél 30% az íz, nálam csak 25. Stb.
Az ilyen értékelések persze fontosak, mert mások véleménye eligazít, támpontot ad, főleg, ha sokan mondanak hasonló dolgokat egy termékről, de nem dönthetnek helyettünk. Biztos Te is voltál már úgy, hogy mindenki szidott egy filmet, Neked meg tetszett... na bumm. Ez van.
mig8 (törölt) 2010.09.23. 14:28:26
1. Hozni más nem hoz helyettem fogyasztói döntéseket, de sokan igyekeznek befolyásolni azt, bár ez még a jobbik eset. A rosszabbik az, amikor kényszerítenek (ld Szanyi + Népszava esetet).
2. A lényeg szerintem a világos metodika. Megmondták nemcsak a skálát és az adható pontokat, hanem a súlyozást is. Jó, ettől még rengeteg szubjektív elem van benne, de ez alapján akár te is értékelhetnéd a vizeket. (Amúgy pedig, a legnagyobb vásáron, a munkaerőpiacon is nagyon szubjektíve döntenek az egyes ember mellett.)
3. Film esetében volt, igen. De mondjuk a filmet nem kötelező megnézni és a véleményemet se kötelező hangoztatni róla. Ellenben egy autó... Hiába tetszik neked, ha a családtagjaid szerint ronda és kényelmetlen. És még sorolhatnám azokat az eseteket, amikor más szubjektív véleményét figyelembe kell venned az alternatívák értékelésekor.
4. Majd' elfelejtettem: gratulálok! A pszichológiai érzéked kitűnő. Sikerült elérned, hogy kvázi egy platformra helyezkedjek veled annak ellenére, hogy az autóvásárlást tekintve kifejezetten ellenkező oldalon álltunk. Szép teljesítmény! :-)
Utolsó kommentek