Szakszervezet

2010.07.01. 09:43

És picsogás. Lehetne a cím, de valahogy nem akartam a címbe ilyet leírni. Mert nem. Jó lenne egy vita a szakszervezetek szerepéről... (mármint itt, a közgázblogon) A közgazdászok egy része egyébként nem nagyon komálja őket, mert a munkapiac rugalmatlanságának okozóit látja bennük. A rugalmatlanság pedig mint tudjuk ökonómiai szempontból nem jó, mert csökkenti a piac hatékonyságát (rontja a mechanizmus működését) és ezzel nem egyensúlyi helyzetek tartós fennmaradását eredményezi. Disequilibrium. (Respect Kornai!)

Itt egy cikk a Népszabiból (online), amiben a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára arról beszél, hogy a rendkívüli adó (98%-os adót vezettek be minden 60 napon túli végkielégítésre a költségvetési szférában) 683 ezer embert hozhat a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe. Na, ez az a tipikus szakszervezeti picsogás, ami arról szól, hogy a "szakma" (értsd a szakszervezeti tagság) lássa az érdekérvényesítést, lássa, hogy a vezetés tesz valamit (értük), azt gondolja, hogy jó csávók ezek, nézd más Irénke, hát kiállnak értünk, végül is ez a dolguk, azért szakszervezet, nem?
Ez eddig rendjén is van. De azért nem árt észben tartani, hogy ez picsogás. Megnéztem a végkielégítés kiszámítását a végkielégítés információs portálon. Azt találtam, hogy alapesetben eleve csak 8 év munkaviszony után jár 60 napon túli végkielégítés (mármint 2 havi fizunál nagyobb). Akkor mennyi is az a 683 ezer ember, akit érinthet? Persze lehet, hogy a főtitkár blackberry-je még nem frissítette az adatokat és az érdekképviselő tényleg úgy tudja, hogy mind a 683 ezer 8 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik a közszférában. Akkor, kéne nyomni egy f5-öt...

Azt is mondta a tisztelt érdekképviselő, hogy a végkielégítések összegének lefaragásával a kormány tömeges személycseréket készít elő. Lehet. Nem tudom. Majd meglátjuk.

De. Én az államtól is azt várnám el, mint amit a magángazdaság szereplői amúgy maguktól elvárnak, sőt..., hogy hatékonyan működjön. A magyar állam, államigazgatás működési hatékonysága finoman szólva is javítható. És igen, ebbe az is beletartozik, hogy aki nem jól dolgozik, azt ki kell rúgni. És igen, azt gondolom, hogy miközben vannak olyan területek, ahol felvenni kéne, közben vannak olyanok is, ahol meg kirúgni. Biztos mindenkinek megvan (nekem is) az a PM-es főosztályvezető-helyettes ismerőse, akitől bőven hall olyan történeteket, hogy honnan és hány embert lehetne simán elküldeni, mert rosszul dolgoznak és a jelenlegi munkájukra simán fel kéne venni egy 20 évvel fiatalabbat. Kettőére egyet. És nem, nem gondolom, hogy az állammal szemben csak a hatékonysági kritériumot kell megfogalmazni, de azt gondolom, hogy azt is meg kell fogalmazni. És azt is gondolom, hogy ha lehet, akkor az alkalmatlan emberek elküldése ne legyen túl bonyolult és ne kerüljön túl sokba. Ezt azért gondolom, mert az általam (is) befizetett adó bánja. A Coca-Cola Co. esetében nem érdekel, hogy az elbocsátásnak mi a költsége, az nem az én pénzemből megy. Ettől függetlenül azt viszont nem gondolom, hogy olyan jogszabályi változtatásokkal kell megteremteni a hatékony államszervezet létrehozásának lehetőségét, amelyek esetlegesen alkotmányossági kételyeket ébresztenek (pl. visszamenőleges hatály), de azt gondolom, hogy valahogy meg kell teremteni, mert ami van, az nem jó. 

Nekem.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr982122527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MakkosMaria 2010.07.01. 18:36:04

Harapjak, ne harapjak a csalira? Ahhh, harapok :)
Elsore, szerintem (legalabb) ket nagy temat dobtal be, a szakszervezet ertelmet/hasznat, illetve a munkaero-cserelodesben jelenlevo 'surlodasokat' (friction). Osszefuggenek, nagy a ket halmaz metszete, de nem azonosak. OK, harmadik tema az allam szabalyozo szerepe, de ez minden bejegyzes mogott ott van :)
Szakszervezet: love-hate (reszemrol). Ahol a munkaado monopol helyzetben van, szerintem a munkavallaloknak minden legalis eszkozt ki lehet es kell hasznalniuk a vele szembeni erdekervenyesitesre. (akar hozzatehetnem, 'Pont.' Persze a valo vilag sosem fekete/feher.)
Ahol viszont a munkaadok is versenyeznek egymassal + a munkaero kezeben is van egy/nehany adu, a szakszervezet tok felesleges. Ennek egyik legtisztabb megnyilvanulasa a technologia szektor 'fehergalleros' resze, pl. Szilicium-volgy szinte teljes egesze, mind foldrajzilag, mind iparagazatilag: nem veletlen, hogy nincs (szinte) sehol szakszervezet. Nem tudnanak mit hozzaadni a jatekhoz, pusztan extra koltseg lenne a munkavallaloknak is.

vigike 2010.07.01. 18:47:15

A picsogás itt arról szól, hogy van egy életpályamodell (ami Magyarországon kicsit gellert kapott, pont Orbánék kösztisztviselői életpályamodelljével egyébként), mely szerint menj közszférába dolgozni, kevesebb a béred, de biztosabb a munkahelyed.
Ezt most visszamenőleges hatállyal felmondják, illetve, még nagyobb probléma, azért diszkriminálják a végkielégítésedet, mert az állami szférában dolgozol. Ez nem picsogás, ez érdekvédelem: némileg hatékonyabb ennek a dolognak az alkotmánybírósági megtámadása szakszervezetileg, mint egyénileg.

vagyok, aki vagyok... 2010.07.01. 21:07:30

hogyan lehetne azt elérni, hogy az állam szolgáltasson, lehetőleg magas színvonalon (nem írom le az okmányirodás kálváriámat...). például olyan munkaerő alkalmazásával, akiért a piacon küzd meg. de aztán a követelmények is olyanok legyenek ám... mert egyelőre még mindig szivességet tesznek, baromságokat csinálnak, döntésképtelenek és aztán igenis picsognak :(

kozgaztanar 2010.07.02. 09:06:01

@MakkosMaria: egyetértek. két megjegyzés (3 :) Az egyik az, hogy ezekről még kell írni... A másik, hogy nálam valahogy érzelmileg szétválik a szakszervezet megítélése a privát és az állami szektor mentén. A privát szektor esetében külső megfigyelőként látom a tőke - munka huzavonát, az állami szektor esetében meg nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy én is a tőke oldalán ülök (mint a kollektív munkaadó része). Hát ezek tulajdonképpen ellenem mozgolódnak, a kutya mindenit!
A harmadik meg az, hogy a munkapiac a legérdekesebb piac, ami szerintem szinte már 'nem is piac'. Nem olyan régen volt, hogy Párizs külvárosában autókat gyújtottak fel azért, mert a kormányzat meg merte változtatni a fiatalok foglalkoztatását érintő elbocsátási szabályokat. Ha egyik oldalról nézem, akkor szemét módon, mert mi az, hogy felmondási idő és különösebb ok nélkül az utcára lehessen tenni, ha a másik oldalról, akkor meg okosan, mert a rugalmasság növelése kedvezően hatott volna a korosztály (különös tekintettel az alacsony isk. végzettségű bevándorló csoport) foglalkoztatottságára.

Az árupiacon mikor fordul már elő, hogy a fagyi visszanyal?

@vigike: értem én, értem én.
De. Ne csúsztasson, hogy 683 ezer érintett és ne tüntesse fel önérdekét közérdekként, főleg ne bújjon el politikai felhangok mögé (jaj, ezt azért csinálják, mert tömegével akarnak személycserézni - nem elbocsátástól fél, hanem a cseréktől, érted!)
Persze jobb az a szabálymódosítás, amelyik nem az adóval operál, hanem megváltoztatja a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvényt - a végkielégítéseket illetően. Meg egyébként is.

Majd írok erről egy posztot, de ez a közalkalmazotti törvény (bértábla) egy orbitális baromság. Hogy lehet egy törvényben meghatározni különböző területeken dolgozó, különböző munkát végző, különböző teljesítményű munkavállaló számára azonos fogl státust és bért?! baromság. Egy laza kerettörvény kéne, és az intézményeknek meg nagyobb szabadság. (Van ahol van (MNB), de ... jaj, nem is folytatom, mert felhúzom magam!)

kozgaztanar 2010.07.02. 09:21:27

hol a kommentem?! grrrr!

vigike 2010.07.05. 15:13:19

@kozgaztanar: szerintem egy laza kerettörvénynél többre van szükség, más kérdés, hogy kell-e ilyen fullos bértábla. De.
Pl képzeljük el, hogy egy új közalkalmazotti törvény pl azt mondja, hogy az önkormányzat dönti el, mekkora bért fizet a tanárnak az iskolában és az orvosnak a rendelőben.
Aztán azt látjuk, hogy mondjuk Borsodban fele akkora lesz a tanár fizetése, mint mondjuk Győrben. Csupán azért, mert mondjuk a győri önkorinak magasabb az iparűzési adó bevétele. Emiatt a jobb tanár megy Győrbe, és újratermelődik a társadalmi különbség. Persze ez már most is megvan, sőt, a béren kívüli juttatásokban már most is van verseny iskolák között. Jó ez? Nyilván van pro és kontra.
Az egyetemek esetén nyilván jó lenne egy rugalmasabb szabályozás, bár itt is jó azért, pl az én esetemben, hogy látom, az előmenetellel hogyan érek el majdan magasabb bért (az megint más kérdés, hogy össze kell-e ezt vetni egy tűzoltóval).
Politikát nem kell belekeverni, de attól még ez az új szabályozás (kirúgás és végkielégítés) felháborító. Sőt! A végkielégítés bérnek számít, tehát abból kéne tb-t is fizetni. Mi van, ha az adó után maradt 2%-ból az nem jön ki? még én fizetek, ha kirúgnak?

kozgaztanar 2010.07.06. 09:20:53

@vigike: az első probléma megoldása az, ha egyrészt a bértábla marad mint minimum, másrészt pedig az önkormányzati jövedelmek eltérése olyasmi, amit a központi korrekciónak kell valamilyen szinten helyrerakni (regionális jövedelem újraelosztás), nem? szóval nem megoldhatatlan.

Persze, az egyetemek esetében is jó lenne, meg a kórházak esetében is, meg sok egyéb esetben is. Ezért kéne az egészet átgondolni.

A bérszámfejtéshez nem értek, de nem hiszem, hogy előfordulhat olyan, hogy az fizet, akit kirúgnak. :)
süti beállítások módosítása