Szabadság, egyenlőség, testvériség - Adam Smith és a Felvilágosodás
2010.03.04. 12:49
1776-ban jelent meg Adam Smith híres műve, A nemzetek gazdagsága. Éppen 234 éve. A jeles évforduló alkalmat ad arra, hogy Smith politikai gazdaságtani munkáját a szokásosnál tágabb, kultúrtörténeti keretbe helyezzük, értelmezzük. Persze terjedelmi okok miatt, csak röviden, velősen.
Smith a Felvilágosodás korában élt, alkotott. Egész pontosan annak ún. annak skót vonulatát képviseli többedmagával kortársai közül.
www.ajk.elte.hu/HallgatoiInformaciok/TanszekekHirei/AllamEsJogelmelet/Allamtan%20TK/1_Kotet/I_II_VI%20fejezet.pdf
Mi a Felvilágosodás leglényege? A racionalizmus. Az ész, a ráció alapú világ kutatása, a racionális működésmód keresése. A világ Isten nélkül. Ez a közös alapja Montesquieu államelméletének, Smith gazdaságtanának és Kant filozófiájának.
A Felvilágosodás, mint eszme megtestesülése a Francia Forradalom - a'la Hegel -, amely hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!, a Felvilágosodás eszmei esszenciája. Bizonyos értelemben. Meg a nyaktiló, de az csak később.
Adam Smith a gazdasági folyamatokra figyel: új világ épül körülötte, a kapitalizmus világa. Az új világot az ész kormányozza - önérdek és kalkuláció. Smith ennek, az új gazdaságnak a törvényeiről ír. Hol van a szabadság ebben a gazdaságban? Miben áll az egyenlőség? Megjelenik-e a testvériség?
Nos, a szabadság az új mechanizmus, a piac működésének alapja. Szabad vállalkozás, szabad csere és kereskedelem, szabad munkavállalás, szabad kezdeményezés, stb. A piac a szabadság világa.
Az egyenlőség a vevő és az eladó egyenlősége, az egyenlőség a csereérték egyenlősége. A rendek és rangok hierarchikus viszonya helyén a piac létrehozza az egyenlő felek közösségét.
A piac a munkemegosztás, a szakosodás terepe, hiszen a munkamegosztás okozza a termelékenység növekedését. A munkamegosztás eredménye azonban nem csupán a több termék, hanem a részfeladatok sokasága miatt az együttműködés kényszere is. Ráadásul mit sem ér a munkamegosztás, ha azt nem követi csere. A csere testvériséget hoz létre a vevő és az eladó között. Mindenki vevő és eladó. Mindenki ad cserébe valamit, valamiért. A piacon senki sem Robinson Crusoe. A piaci szereplők között a munkamegosztás és a csere létrehozza a testvériséget.
Így és tovább.
www.econlib.org/library/Smith/smWN.html
hu.wikipedia.org/wiki/Adam_Smith
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gygyi 2011.02.25. 10:26:32
Adnál meg olyan könyv címeket, olyan alapműveket, amelyek segítenek kialakítani a közgazdasági gondolkodást?
Utolsó kommentek