Mi az az extraprofit?

2014.06.20. 09:41

A nap releváns kérdése: mi az az extraprofit? - kérdezi a 444.hu. Aztán így folytatja: "Tényleg, mi az? Van valami obskurus szabály, vagy közgazdasági törvény, ami különbséget tesz profit és profit között? Mitől extra egy profit? Vagy ez valami keresztény értékrendből fakadó dolog, amit csak KDNP-sek érthetnek meg? Valaki árulja már el!!4!"

azaramara_20130426.jpg

 

Most tekintsünk el attól, hogy ez nem igazi kérdés, hanem ironikus rávilágítás arra, hogy a kormánypárti képviselők és egyén megmondóemberek előszeretettel használják az extraprofit szót minden esetben, amikor azt akarják megindokolni, hogy miért kell a gazdaság valamelyik szereplőjét vagy ágazatát egy különadóval meg(szívatni)terhelni* és tegyünk úgy, mintha tényleg szeretn(én)k megtudni, hogy mi is az az extraprofit!

Rövidre fogva és nem kitekintve a marxista gazdaságelméletre (ahol az extraprofit ugyancsak megjelenik) a modern mikroökonómia azt mondja, hogy ha és amennyiben minden piac tökéletesen versenyző piac lenne, akkor az elérhető profitszint azonossá válna az egyes piacokon és megegyezne a reálkamat szintjével. Ez a piacok közötti mozgás/áramlás eredményeképpen alakul ki hosszú távon, egyfajta dinamikus általános egyensúlyi állapotot hozva létre - mellesleg. Ezt a profitszintet hív(hat)juk normál profitnak. Ehhez képest már a tökéletesen versenyző piac estén is beszélhetünk ún. gazdasági profitról - rövid távon -, amely az egyes cégek rövid távú költségelőnye miatt jön létre (hosszú távon nincs költségelőny - a gazdasági profit eltűnik, vagy a kereslet növekedése indukálja (amely hatás hosszú távon ugyancsak eltűnik), stb. 

A nem tökéletesen versenyző piacok esetében azonban a vállalatok hosszú távon is gazdasági (vagyis a normál profitnál magasabb) profitot érhetnek el, mivel a piac szerkezete megakadályozza azokat a mozgásokat, amelyek az ár és ezen keresztül az elérhető profit szintjének csökkenését eredményeznék. Ez leginkább az egyes belépési korlátok miatt alakul így és legerősebben - ebből adódóan - a monopólium piacszerkezet esetében jelentkezik.

A közgazdaságtan piacszerkezetekkel foglalkozó része ezt úgy fogalmazza meg, hogy vegyük a (p - MC) / P hányadost és minél nagyobb eredményt kapunk, annál nagyobb a vállalat piaci hatalma. Azaz a piaci hatalom nem más, mint a határköltség feletti árazás képessége. Minél inkább képes a vállalat a határköltségnél magasabb piaci árat elérni, annál nagyobb a piaci ereje és ezzel párhuzamosan annál nagyobb gazdasági profitot, ha tetszik extraprofitot fog tudni elérni. Lásd például itt és itt

És hogy mi ezzel a baj? Alapvetően az, hogy a gazdasági profit egy részét a fogyasztók (a fogyasztói többlet) rovására érik el a vállalatok. A nem tökéletes verseny (kivéve a monopolisztikus versenyt) többnyire magasabb árat és alacsonyabb termelési mennyiséget eredményez - úgy mondjuk, hogy jóléti veszteséget okoz. Általában ezért mondjuk azt, hogy a verseny (a tökéletes) a gazdaságilag legjobb és ahhoz képest minden más csak rosszabb lehet - elismerve, hogy vannak bizonyos előnyök egyéb piacformák esetében is, ezért nem ugrunk neki ész nélkül a nem versenyző ágazatoknak, hanem például szabályozzuk a működésüket**. 

Amit a kormány csinál azzal az a baj, hogy nem szabályozza az érintett ágazatokat és nem is a versenyt kívánja erősíteni, hogy eltűnjön a gazdaság (extra-) profit, hanem egyszerűen elveszi a létrejött gazdasági profitot (vagy annak egy részét). Ettől a költségvetési hiány kisebb lesz ugyan, de a fogyasztóknak nem lesz jobb. Pedig a cél ez lenne. Vagy mi.

 

* nyilván a kormánypárti szóhasználatban az extraprofit kifejezés badarság és cinizmus egyszerre
** itt jegyzem meg, hogy bizonyos "extra" profitok éppen a mozgásból, az innovációból, a gazdasági folyamatok dinamizálásából fakadnak, de most nem ezekről beszélünk

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr576388341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

___________________________ (törölt) 2014.06.20. 15:38:28

Nem rossz, de ez kicsit száraz. Életszerűbben így néz ki.

A normális profit a befektetett tőke kamatából, a kockázat jutalmából (más szavakkal a jövőbeli kereslet megjósolásának képességéből) és a menedzseri munka díjazásából áll össze.

Ellenpéldával élve ha mondjuk 100%ig kölcsönből nyitottam éttermet úgy hogy nekem egy vasam sem volt benne, ha teljesen kockázatmentes, mert mondjuk ez az egyetlen étterem egy bazi nagy sétálóutcában, ami tömve van emberrel, mert most igy a hülye képzeletbeli példa kedvéért a többi éttermet elvitte a cica vagy valami, és még csak nem is én vezetem, hanem felvettem egy üzletvezetőt, akkor vajon milyen erkölcsi és józan észbeli törvényszerűség alapján járna nekem egy akár egy fillér nyereség is? Nyilván nem jár, mert nincs mire, nincs benne se tőkém, se munkám, se ötletem.

Tehát ahogy az ellenpéldából láttuk, a tőke kamata, a kockázat/előrelátás jutalma és a menedzseri munka az, amiért jár profit. A kamat és a menedzseri fizetések a piacon könnyen számszerűsíthetőek: tudjuk, mekkorák a kamatlábak és mekkora fizuért jön el dolgozni egy igen jó ügyvezető. Egyedül a kockázat az, amit lényege folytán csak megsaccolni lehet.

Korbuly Péter 2022.05.25. 19:43:51

Extraprofit vagy külön értéktöbblet röviden:
ha a piacon azonos árúkat előállító gyárak azonos alapanyagokból, azonos idő alatt, azonos technológiával, azonos minőségű stb. terméket dobnak a piacra, akkor az áruk is és a nyereségük (hasznuk, profitjuk) is azonos lesz. Extraprofithoz csak az a vállalat jut, amelyik csökkenti tudja a költségeit pl. fejlettebb technológiát alkalmaz, azaz ugyanannyi munkaráfordítással adott idő alatt többet termel (pl. robottechnikát alkalmaz), vagy olcsóbb de korszerűbb alapanyagokból dolgozik, vagy csökkenti az adminisztrációját (pl. számítógépekkel). A piacon a termékét ugyanannyiért kínálja, mint a többi vállalat, azaz a haszna magasabb lesz, mint versenytársaié. A két haszon különbözete az extraprofit. Természetesen, ha a többi vállalat nem lép ki a versenyből (az anyagi differenciálódás és a verseny miatt nem megy tönkre), akkor előbb-utóbb megszűnik az adott vállalat extraprofitja, mert az értéktörvény ösztönzi a többi résztvevőit is a technika, technológia fejlesztésére.

bankvezér 2022.05.26. 09:06:22

"Ettől a költségvetési hiány kisebb lesz ugyan, de a fogyasztóknak nem lesz jobb. Pedig a cél ez lenne. Vagy mi."
Elvileg jobb lenne a fogyasztóknak is, ha a költségvetési hiány kisebb lenne, hiszen a költségvetés a fogyasztók pénzéből él. Ráadásul a fogyasztók megkapják állami támogatásként (rezsicsökkentés) azt a pénzt, amit az állam elvesz a kijelölt gazdasági szereplőktől.
süti beállítások módosítása