Nem, nem az a film. Meg nem is a másik. Viszont azt olvastam, hogy a poligámia nem tesz boldoggá. A téma, pontosabban annak tálalása azért érdekes, mert alkalmat ad arra, hogy picit elmerengjek a mikroökonómiai hasznosság (utility) fogalom jelentésén, használhatóságán, egyéb dolgain.

Ezt írja a lifenetwork:

Nem tesz boldoggá a poligámia: egy malajziai kutatás szerint az első feleségek és a többnejű családokban élő gyerekek szenvednek az ilyen helyzetekben.

(Azért az vicces, hogy "valamint tudósok"...)

A közgazdaságtan (mikroökonómia) a hasznosság fogalmát használja arra, hogy a különböző javak (termékek és szolgáltatások), amelyeket szükségleteink (vágyaink) kielégítése érdekében fogyasztunk, fogyasztása jó érzéssel tölt el bennünket. Jó. Azért fogyasztjuk, mert fogyasztását hasznosnak véljük. Mondhatom azt is, hogy a fogyasztása boldogsággal tölt el, meg azt is, hogy a fogyasztása valami rossz (fájdalom) csökkenését okozza, stb. A kulcsszó az pedig az, hogy az ÉN számomra hasznos. Az önérdek követő egyén az, aki eldönti, hogy neki éppen akkor vagy máskor, itt vagy ott mi mennyire hasznos. (Autonóm és racionális.) Más nem tudja, más nem is tudhatja, hiszen kinek a pap, kinek a papné... (Szubjektív hasznosságelmélet.)

A fenti hír kapcsán azon érdemes elgondolkodnunk, hogy az adott intézmény (poligámia) "fogyasztása" valakit mégiscsak boldoggá kell, hogy tegyen... Valószínűleg a férjeket teszi bolgoggá a poligámia, esetleg az idősebb generációkat, akik a hagyomány továbbélését látják benne. Talán a második feleség is boldog? Nem tudjuk, csak azt, hogy az első feleségek és a gyermek nem. Ha rajtuk állna, ha ők döntenének, akkor nem lenne poligámia. De nem ők a fogyasztók. Hanem a férfiak (a férjek). Hogy is van ez? Van egy fogyasztó, a férfi, egy fogyasztási egység, a család és simán előfordulhat, hogy ami a fogyasztónak hasznos (az, hiszen fogyasztja), az a fogyasztási egységnek szumma nem hasznos (sőt!)? Igen. Elő.

Az egyik közgazdaságtani útelágazás az externális hatások felé vezet (externáliák): az adott fogyasztás nem pusztán eladó - vevő közti interakció, hanem egy (vagy több) harmadik félet is érint, esetünkben negatív módon, vagyis a harmadik félnél költség keletkezik. A közösség ezt általában elismeri, és a harmadik fél számára lehetőséget ad (bíróság, illetve egyéb kényszerítő eszközök) a kár elismertetésére és a költség megtérítésére. (R. Coase szerint a tárgyalásos út jól járható, ha egyértelműek és érvényesíthetőek a tulajdonviszonyok, valamint kicsik a tranzakciós költségek.)

A másik útirány a fogyasztási egységek vizsgálata, illetve annak belátása és modellezése, hogy a család vagy háztartás, mint fogyasztási egység nem azonos az egyénnel, valamint hogy a fogyasztási egység fogyasztási döntéseinek roppant bonyolult és igen sokféle modellje adódik attól függően, hogy milyen vallási-kulturális és egyéb környezeti feltételek közé helyezzük a fogyasztási egységet. Itt már nem elég, ha "csak" közgazdászok vagyunk. Az ilyen típusú kutatásokhoz, modellépítéshez szociológia, kulturális antropológia, piszhológia és még a jó ég tudja mi minden kell.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neruo 2011.09.21. 21:07:19

No de nem boldog =/= nem hasznos(abb, mint egyedul). Es akkor mar Becker 1973-74-nel vagyunk.

Bar nem vagyok az iszlam szakertoje, de ugy emlekszem egyszer azt hallottam, hogy viszont az elso felesegnek jar a legtobb jog, penz stb. Ime, a coase-i alku.

Csak gondolatok...

Válasz erre 

kozgaztanar 2011.09.22. 09:46:56

@Neruo: lehet, hogy több jog jár az elsőnek, de ugyanakkor a kiinduló állapothoz (1 feleség) megváltozása (+1 feleség) neki nem tudom, hogy határhaszon oldalon mit hoz, de hogy határköltség oldalon sokat, az tuti. :)

ps: köszönöm a kommenteket, hasznosak, elgondolkodtatóak!

Válasz erre 

Neruo 2011.09.23. 13:35:41

Becker 1973-74 tovabbra is ;)

De egyebkent nyilvan egesz eletere optimalizal, es a turelmetlensegi parametert megfeleloen beallitva megeri frigyre lepni. Vagy akar meg is valtoztathatjuk a hasznossagi fuggveny parameteret (ti. tobbedik feleseg externalia), es minden idoszakban p valoszinuseggel lesz uj feleseg, 1-p-vel nem.

Aztan lehet jatszani p-vel. Vagy nyugaton p a valas, ujra kereses, 1-p a nem valas.

Rekurziv modon felirva akar meg egyszeruen is kezelheto. Szamitogeppel mindenkepp.

Válasz erre 

kozgaztanar 2011.09.24. 10:51:32

@Neruo: na, az tuti, hogy jó kis modellt (modelleket) lehetne szerkeszteni erre a problémahalmazra! :)
p valószínűség nyilván a férfi jövedelmével egyenesen, míg az első feleség érdekérvényesítő képességével (bármit is jelentsen ez :) fordítottan arányos

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: