Oktatás + módszertan = oktatásmódszertan
2010.06.17. 14:33
Nem akarok itt sírnyákolni, hogy mi a helyzet a felsőoktatásban oktatásmódszertanilag, mert egyrészt a sírnyákolás nem segít, másrészt a sírnyákolás nem férfias, harmadrészt pedig ki tudja, hogy ki olvassa... (Néztem, hogy hosszú í-vel, vagy rövid i-vel írjam... nem tudtam eldönteni. Mivel a sírni hosszú í-vel megy, ezért maradtam a hosszúnál.)
De. Itthon van egy barátom ámerikából, aki ott matekot tanít (egyetemen) és mivel a brazilok az első félidőben alig-alig fociztak, így alkalmunk volt beszélgetni erről-arról. Ő hozta elő, hogy mit gondolunk (ja, többen voltunk) a modern technikai eszközök, technológiák alkalmazásáról, egyáltalán bármilyen új eszköz alkalmazásáról, merthogy - mondja ő - azt veszi észre, hogy ami 20 sornál hosszabb az már nem megy be a hallgatóinak. Hogy ez a mostani az e-mail generáció. Ennyit tud befogadni. A könyv az hosszú. Stb. Generation next. Ismerjük a problémát. A hagyományos módon egyszerűen nem lehet oktatni őket.
Mesélte, hogy szenvedett a hallgatókkal az tananyag kapcsán, de amikor azt is mondta nekik, hogy plusz pontért facebook rajongói oldal legyen a nem folytonos függvényekről, az másnapra megvolt tele pöpec ábrákkal, levezetésekkel, stb. Hogy mi mit gondolunk erről?
A probléma sokrétű - nyilván. Van neki oktatói oldala, hallgatói oldala, képesség, készség akarat oldala, társadalmi, sőt oktatáspolitikai oldala. Egy dolgot emelek ki az egész katyvaszból. Az intézményi oldalt. (Ezt említettem neki is a beszélgetés során.)
Ma, egy magyar felsőoktatási intézmény (bármelyik, erre bármit felteszek) a nem hagyományos keretek között zajló (és ezért részben általa nem ellenőrizhető, kontrollálható) oktatói munkavégzést nem ismeri el munkának, azaz nem honorálja.
Ha órát tartok, azt igen. Ha szakdolgozatot értékelek, azt igen. Ha konzultálok, azt igen. Ha jegyzetet írok, azt igen. Ha szigorlatoztatok, azt igen. Ha fogadóórám van, azt igen.
De ha blogot írok, ha facebook-oldalt vezetek, ha twittelek azt nem. De még azt sem, hogy a hallgatói e-mail-ekre válaszolok. Igen, az is munka. Lehet megkövezni, de elmondom, hogy mi van.
A felsőoktatásban hagyományosan úgy nézett ki a dolog, hogy a diák a tanórán, illetve a fogadóórán kérdezhetett az oktatótól (az oktató pedig válaszolt). Aztán, amikor az órák végetértek, és a tanerő hazament, akkor még tett-vett (persze vitt haza munkát), de a hallgatók nem mentek el a lakására, hogy kérdésem van tanár úr! Nem hívták fel telefonon, nem küldtek sürgönyt, se postagalambbal üzenetet. A kommunikáció az intézmény falain belül folyt. A tanár szempontjából munkaidőben. Ma meg e-mailt írnak. Mindig. Bármikor. Az intézmény oldaláról hallgatólagos elvárás, hogy a tanár válaszoljon ezekre a megkereseésekre - hamár. De. Értékeli azt valaki, ha az oktató napi 2 óra munkát végez a hallgatói e-maileket megválaszolva? Senki.
Mit tehet a tanár? Első lehetőség: balek és ingyen dolgozik otthon (válaszol este, mert a hallgató este ír és a válasz egy másnapi eseményre vonatkozik), ráadásul úgy, hogy saját jövedelméből fizeti az internetet, szóval fizet azért, hogy ingyen dolgozhasson. Második lehetőség: a beérkezett e-mailekre csakis munkaidőben válaszol, nyilván ugyanúgy ingyen, hiszen senki nem fizet a plusz munkáért, de legalább nem ő fizeti a net-et. Vagy. Vagy azt mondja, hogy nincs e-mail. Aki kérdezni akar, az kérdezzen az órán, a fogadóórán, vagy várja az ebédlőnél, a büfénél, az előadó előtt, ahogy ő (én, mi) csináltam annak idején, amikor a tanár-diák kommunikáció az intézményen belül maradt.
Ha nem használja a modern információs és kommunikációs technológiákat, akkor meg kikiáltják maradinak. Sőt. Nem. Nem maradi, hanem racionális. A jelenlegi intézményi környezetben, ahol ezek használatát nemhogy nem ösztönzik pozitív módon, de a használat költségeit is a használóra (oktató) hárítják, nem éri meg neki használni.
Költség-haszon elemzés. Közgazdaságtan.
Még az e-mailt sem! Nemhogy facebook, meg twitter... Ugyan már!
Hogy mit mondott a barátom? Azt, hogy náluk is probléma, hogy az intézmények még mindig úgy akarják szervezni az oktatást, mintha a nyolcvanas években megállt volna az idő.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zsit (nyau és rémizé) · http://ittanyugatihatarszelen.blog.hu 2010.06.17. 15:52:53
Egyszerűen nem tud olyan gyorsan reagálni az irányítás (tanárok, vezetőség, politika), mint ahogy váltakoznak a bekerülő generációk. Sokkal gyorsabb a tanuló-fogás, mint a nevelő.
És próbáld már meg meggyőzni a 65 éves docens urat a net hatékonyságáról! :)
MakkosMaria 2010.06.17. 19:47:18
vigike 2010.06.17. 22:45:33
Az illető Mo egyik legtermékenyebb közgazdásza, a csapból is ő folyik, 1-2 évente jelentet meg monográfiát, egyszerre 3 egyetemen tanít, az egyik a CEU.
Lehet, ő csinálja jól?
kozgaztanar 2010.06.18. 10:21:30
@MakkosMaria: ugye-ugye? :)
@vigike: nem tudom, de egy dolog biztos (ami lehet, hogy több), hogy az új csatornákon több a kommunikáció (nulla költség mellett bármit és bármikor megkérdez a hallgató e-mailben, olyat is, amit a hagyományos eszközök - nem nulla költség - mellett maga nézne utána), és azért az már zavaró, hogy vagy a munkaidő 20-30%-a kommunikáció, éa kevesebb az egyéb produktum, vagy 20-30%-kal hosszabb a munkaidő.
Megoldás lehet még az, ha a tanárnak vannak demonstrátorai/PhD hallgatói, akikre rábízhatja a "piszkos munkát".
Egyébként kíváncsi lennék arra a tudós főre, aki háttérmunkások hada nélkül ontja magából a publikációkat. Gondolom az általad említett ember alá is bedolgoznak páran.
vigike 2010.06.18. 15:06:45
Amúgy kicsit hasonló dolog, de érdekelne a véleményetek.
A közgázon ebben a félévben megszűnt az index. Az eredményeket csak a neptunban tartjuk számon. Mi az eredmény: a diák nem jön be a megtekintésre, várja otthon a neptunban az eredményt. Aztán mikor oda felkerül a jegy, akkor jön utólag, hogy akkor ő mégis megnézné, mert szerinte neki jobb lett, mint kettes, de még jobb, amikor emailben megkérdezi, hogy hány pontja lett: nehogy potyára jöjjön. Engem ez nagyon felháborít.
kozgaztanar 2010.06.18. 16:14:12
egy másik főiskolán, ahol tanítottam (sokat) és ahol az angol szisztéma szerint megy minden, szintén nincs index (egy ideje), de a diákok a vizsgadátumokkal együtt a megtekintési időpontokat is megtudják, szigorúan egy vizsga 1 megtekintés jelleggel, és akkor, csakis akkor nézhetik meg a dolgozatukat.
Az meg ugye csak beállítás kérdése, hogy ne csak a jegy szerepeljen a neptunban, hanem a pontszám is..
Zsit (nyau és rémizé) · http://ittanyugatihatarszelen.blog.hu 2010.06.20. 18:50:14
most őszintén: miért?
Ha nincs értelme, minek menjen oda?
És miért nem lehet rendesen kommunikálni az eredményeket?
Könyörgöm, XXI. sz, csurig informatikai vívmányokkal, mi a pékért nem használjuk?
Engem meg ez háborít fel .... olyan dolgokat csinálunk papíron, amit már réges rég lehetne pc-n, hisz megoldott a háttere.
Kérdezd meg, hogy lehet-e elektronikusan pályázatot beküldni a PSZÁF-hez. Segítek: nem. E-közigazgatás, és nem lehet a HR-el így kommunikálni. Ámde add fel postán a teljes anyagodat (uszkve 8 kiló, merthogy minden kell) és persze minimum ajánlottan.
Hát kapják be.
Na, jól kimorogtam magam :)
Utolsó kommentek