Esik az eső.

A városi ember számára inkább teher, mint öröm. A mindennapi életet nehezítő dolog (valami izé) az eső.

Nem örülünk, ha napokon át szakadatlan esik. A költséget látjuk benne: a beázott lábbelit, az elázott kapucnit, a közlekedési dugóban araszoló autó magasabb fogyasztását, a tócsában ugráló gyerek majdani gyógyszerének árát.

Esetleg számba vesszük a hasznokat is: nem kell fagyit venni a gyereknek, megmarad a kirándulásra félretett pénz, jót tesz a pázsitnak, jobban nő a kalász (?), van miről szót váltani a boltban a pénztárossal.
 

Költség - haszon. Lám-lám. Így vagy úgy, mindnyájan közgazdászok vagyunk!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bluemoon · http://mondomamagamet.blogspot.com 2010.04.16. 17:01:03

Most, hogy az elejére értem a bejegyzéseknek - merthogy a végéről kezdtem, akkor hadd köszönjek illendően: Szia Közgáztanár! Elnézést a komment dömpingért, de nem tudtam megállni, hogy bele ne kotyogjak a blogodba, mert nem fért meg bennem a mondandóm. Ha nincs ellenedre, jövök máskor is.

Válasz erre 

kozgaztanar 2010.04.16. 21:40:25

@bluemoon: Szia Kékhold! :) dehogy baj, örülök, hogy hozzászóltál! mindig szívesen látlak! :)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: