Antitröszt
2010.04.29. 15:47
A verseny korlátozása elleni fellépésnek régi hagyománya van. Nem nálunk, hanem az USÁ-ban. Az első antitröszt (monopolellenes) törvények, majd az ezek alapján lefolytatott eljárások is az Egyesült Államokban jöttek létre, folytak le. 1890-ben a Sherman Antitrust Act teremtette meg, 1914-ben a Clayton Antitrust Act bővítette a fellépés jogi alapját. Theodore Roosevelt, majd William Howard Taft elnöksége alatt pedig számos sikeres antitröszt eljárást folyt nagy iparvállalatok ellen (pl. Standard Oil), mely többnyire azok feldarabolásához, illetve piaci hatalmuk megtöréséhez vezetett. Az amerikai modellel szemben a világ más tájain korántsem voltak ilyen bizalmatlanok a kialakuló monopóliumokkal szemben. Németországban Bismarck egyenesen ösztönözte iparági kartellek létrejöttét, de sem Európa más részein, sem a gyors ütemben modernizálódó Japánban nem "haragudtak" a monopóliumokra - inkább szeretgették őket.
Miért volt más az amerikai hozzáállás? (Jegyzem meg közgazdaság-elméletileg a monopóliumok okozta jóléti veszteség akkoriban még nem volt "felfedezve".)
Nos, az Egyesült Államok politikai berendezkedése nem kedvezett a monopóliumoknak. Az USA már ekkortájt is demokrácia , ami a politikai térben a versenyt fektételezi. A versenyt, amelyben a jobb győz, ő lesz az, akit megvályasztanak (elnöknek, bírónak, sheriffnek, stb.) A tisztességes politikai verseny egyik feltétele, hogy a versenyzők mögött azonos gazdasági erő álljon. A klasszikus időkben Amerikában a gazdasági bázis a kis magántulajdon. A farmergazdaság, a családi tulajdonú gyár. Ezt a rendszert bontja meg a nagy iparvállalatok kialakulása (térnyerése) a polgárháború után, pláne a monopóliumok kialakulása. Az amerikaiak a politikai versenyt féltik a monopóliumoktól A demokráciát. Attól félnek, hogy a gazdasági hatalom politikai hatalommá válhat. Hogy az iparvállalatok "embere" lesz az elnök (a bíró, a sheriff). Hogy a Big Business uralni fogja a politikát, a kisemberek pedig kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A kistulajdonra, kistulajdonosokra támaszkodó politikai mozgalom, amely részben a nagy iparvállalatokkal és bankokkal szemben fogalmazta meg magát nevet is kapott: progresszív korszak.
És hogy mi volt Németországban? Meg a világ többi részén? Inkább mi nem volt?
Demokrácia. Verseny a politikai térben. Nem volt, amit a gazdasági hatalom fenyegessen. Akkor meg minek félni tőle? Majd Bismarck fél a kartelltől, mi? Ja, persze...
iris.nyit.edu/~shartman/mba0101/trust.htm
en.wikipedia.org/wiki/United_States_antitrust_law
schoolnet.gov.mt/history/Options/Germany/bismarck-domesticpolicy.htm
en.wikipedia.org/wiki/Progressive_Era
John Bates Clark: A monopóliumok problémája. in: Gazdaság és üzlet. szerk.: Merényi Zsuzsa, AKG Press, Budapest 1993.
Jegyzem meg a Gazdasági Versenyhivatal a 2010-es évben fokozza a kartellek /versenykorlátozás/ elleni "harcát".
www.origo.hu/uzletinegyed/jog/20100330-gvh-50-millios-informatori-dij-a-kartellek-ellen.html
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vagyok, aki vagyok... 2010.04.29. 16:06:56
MakkosMaria 2010.04.29. 19:11:17
Nota bene, legujabban a Google feldarabolasa/megrendszabalyozasa kezd lassan teritekre kerulni. Egyelore nem talalt meg senki jo fogast rajtuk, de szerintem ami kesik nem mulik.
MakkosMaria 2010.04.30. 16:58:44
Utolsó kommentek