Emlékszem, 1992 tavaszán lestoppoltam Firenzéig. Hálózsák, májkrémkonzerv - low budget: egy hét 100 dollár. Többnyire megpróbáltam szóba elegyedni azokkal, akik voltak olyan kedvesek és hosszabb-rövidebb időre autójukba fogadtak - olaszul vagy 50 szót tudtam, angolul általában ők tudtak ennyit, úgyhogy szumma jók voltunk.
Hazafelé jövet stoppoltam le egy 40-es fickót, aki elmesélte, hogy ő bizony szicíliai, és hetente ingázik Torinóba (át autóval az országon), mert ott kapott munkát a Fiat gyárban.

A magyarországi híradások (elemzések) visszatérő motívuma a magyar munkavállalók alacsony mobilitása, általában és jellemzően a magyar munkavállaló nem szeret/akar munka(hely) miatt elköltözni az ország másik felébe. Van ez az EU-s izé is, a külföldi munkavállalás, hát az sem rózsás, nyelvi korlátok, meg minden, de most maradjunk bizonyos határok között. Mármint az országhatárok között. Mi hátráltatja a munkaerő vándorlását a hazai régiók (városok) között? Nos, az egyik legfontosabb ok a magyarországi lakásviszonyokban rejlik. Hogy tudniillik a magyar munkaerő alapvetőn saját tulajdonú ingatlanát lakja, nem pedig bérli azt valaki mástól. Hogy hogyan lett az állami bérlakásállományból magántulajdonban lévő lakásállomány, az egy másik (privatizációs) történet, de a következmény munkaerőpiaci. Nehezebb a saját tulajdonú lakást értékesíteni, majd az új munkahely közelében újat vásárolni, mint egy bérlemény egy másikra cserélni és ez bizony hátráltatja a munkaerő országon belüli vándorlását. Nem kicsit. Meg az utazási költségek is magasak az elérhető bérhez képest, ez is nehezíti a mobilitást, mert növeli az ingázás költségeit. Merthogy nem csak költözve, de ingázva is lehet mobil a munkaerő. Lehetne.

Az azért elgondolkodtató, hogy 2007-ben 1000 megkérdezett csupán 26% mondta azt, hogy hajlandó lenne költözni jobb munkahely, vagy munkába állás miatt. Persze ez a százalék nem azonos a valósággal, mivel a minta alapból nem reprezentatív, ráadasul munkaviszonyban lévőket kérdeztek meg, ami ugyancsak torzít. De elgondolkodtató. Pláne, hogy több tanulmány is hangsúlyozza az alacsony mobilitási hajlandóságot. (A nol-os cikk különösen jó összefoglaló.)

computerworld.hu/rugalmatlan-magyar-munkaero.html

www.nol.hu/archivum/archiv-499154

www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/1FFD3CAB3B3D59BCC1256E1300648E3C/$File/fuzet4.pdf

Van aztán itt egy olyan kutatás (2008), amely egészen magas, több mint 50% feletti mobilitási hajlandóságról számol be, de sajnos semmit nem árul el a válaszadókról, úgyhogy nehezen értelmezhető, hogy kik lennének hajlandóak ilyen magas arányban lakóhelyet változtatni "annak érdekében, hogy megfelelő állást találjon".

www.kellyservices.hu/web/hu/services/hu/pages/mobility_hu.html

Mindenesetre jó lenne, ha a magyar munkaerő mobilabbá válna. Az állam (a közösség) ehhez a bérlakásállomány (önkormáynzati) növelésével és a tömegközlekedési infrastuktúra (rendszerek) fejlesztésével járulhat hozzá. Menni nekünk kell.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.04.01. 13:57:30

Én a végletek embere vagyok: városon belül nehezen mozdulok, más országba viszont nagyon is könnyen mennék.
Egyik verzióba sem hívtak, úgyhogy maradok begyöpösödve a mostani helyemen még egy darabig... :)))

Válasz erre 

Mary_N 2010.04.01. 20:46:42

Nekem ez így kicsit sarkos. Hiszen rengetegen vállalnak munkát a fővárosban, és nem csak a környező településekről. Főként a keleti országrészből nem kevesen költöznek fel Bp-re, hiszen itt aztán van meló - na mondjuk egy Tiszanánához vagy Törökszentmiklóshoz képest. Kíváncsi lennék, hogy a budapesti lakosságban milyen arányú a még vidéken napvilágot látottak részaránya.

Válasz erre 

kozgaztanar 2010.04.01. 20:59:02

@Mary_N: ők a 26% :)

Válasz erre 

vagyok, aki vagyok... 2010.04.01. 22:28:15

most belegondoltam. tényleg. hogy mennyiért tudnánk eladni a házunkat és mennyi idő alatt. és mennyiért vehetnénk mondjuk Győrben, vagy pláne Budapesten. asszem maradunk...

Válasz erre 

díva naíva 2010.04.02. 13:26:50

engem a gyerkőcök tartanak vissza, meg a bébiszitter költsége megmegmeg, maradok családközelben :)

Válasz erre 

Mary_N 2010.04.02. 19:52:57

Szívem szerint én meg leköltöznék valahová, ahol nincs stressz, ahol reggel a kocsiba ülve nem kapok tíz percen belül agybajt az ügyes vezetők miatt, ahol hazaérve zöld, és kert és fa és fű és virág fogad. Csakhogy máshol kevesebb a munkalegetőség, alacsonyabbak a bérek. No és főleg Medvém melóhelye fix, amíg ő nyugdíjba nem megy, nem igazán mozdulunk. Pedig egy Veszprém vagy Keszthely, vagy Hévíz klassz lenne.

Válasz erre 

kozgaztanar 2010.04.03. 08:56:39

@Mary_N: Hévíz tényleg klassz! :)

Válasz erre 

barracud4 · http://halnap.blog.hu/ 2010.04.05. 11:46:24

Gyerekkoromban rengeteget költöztünk apukám mnkája miatt. Laktam már másik városban és másik országban is. Általánost és a Gimit 14 különböző osztályközösségben jártam ki :D
Bámulatosra fejlődött az alkalmazkodó és érdekérvényesítő képességem!
Felnőttem és sokszor hivtak külföldre dolgozni. De amióta családom van nem tudok elvállalni ilyen munkát, mert a férjem vállalkozása helyhez kötött (kapcsolatrendszer miatt). Ingázni nem fogok, mert nem hiszem, hogy hosszú távon jót tenne egy házasságnak.
De már elterveztem, hogy nyugdíjas éveimben hol fogok élni és mivel fogok foglalkozni. :)

Válasz erre 

kozgaztanar 2010.04.05. 15:44:35

@barracud4: ez aztán a hosszú távú tervezés! :))
és welcome here ...

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: