Néha elgondolkodom, hogy tulajdonképpen mit is vásárolok meg egy termékkel... (Ritkán teszek ilyet, mert a gondolkodás ártalmas: öli az idegsejteket. Vagy az nem a gondolkodás? Na, mindegy.)
Szóval nyilván van egy felmerülő szükséglet, a termék pedig pozitív hasznossággal bír e szükséglet kielégítése szempontjából. Sőt. Azért erre költöm a következő pénzegységem, mert adott körülmények között így növelhetem leginkább összhasznomat.

Mi a helyzet akkor, amikor másnak veszek valamit? A gyereknek teszem fel. Akkor az ő hasznosságát kéne maximalizálnom, nem? Hát ezzel csak az a baj, hogy az övét nem tudom - mert én nem vagyok ő, meg nem is akarom, mert ha az ő preferenciáit nézném, akkor gumicukrot zabálna reggeltől estig. Közgazdaságilag elég nehéz ügy más helyett eldönteni, hogy mitől érzi a legjobban magát, vagy mitől kéne, a legjobban éreznie magát... (répát egyél, ne kekszet, hallod?!)

Meg aztán az önérdek... Amikor az uszodában, az úszás után kukoricát veszek a gyereknek, akkor nem azért veszem meg, mert azt gondolom, hogy mivel éhes, azért neki ott, akkor és abból, ami a polcon van az a legjobb. Nem. Azért veszem meg, mert mindenkinek az a legjobb, ha nyugton marad 10 percig és normálisan meg tudom szárítani a haját. Erre jó a kukorica. Most még. Néhány hónap és nem lesz kukorica, mert majd a nap megszárítja a haját. Ha éhes lesz, akkor pedig kap otthon vacsorát. Rántott pulykamellet almaszósszal. Mert az a legjobb.

Decision-making by Children ftp.iza.org/dp2952.pdf

Family Decision-making media.myfoxla.com/mentalhealth/documents/Family-Decision-Making.pdf

Családi vásárlási döntési folyamatok... www.szolnok.mtesz.hu/sztk/kulonszamok/2008/cikkek/polya-eva.pdf

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

díva naíva 2010.02.26. 12:41:14

hát ez jó :))) igen, megtalálni az egyensúlyt, hogy nyugi is legyen, no meg a lelkiismeretünk se fogjon padlót, hogy a gyerek gumicukron, ropin él :)), na azt a legnehezebb :))

Válasz erre 

bluemoon · http://mondomamagamet.blogspot.com 2010.04.16. 11:39:48

Felnőttnek lenni meg azért jó, mert az ember akkor és azt eszik amit akar.:)

Válasz erre 

vagyok, aki vagyok... 2010.04.23. 07:53:30

@bluemoon: és kedvére hízhat, hogy utána meg mégsem ehesen semmit, hiába szabad bármit :D

Válasz erre 

kozgaztanar 2010.04.23. 09:36:30

@vagyok, aki vagyok...: azért hízik, hogy fogyózhasson! :)

Válasz erre 

aJeti 2010.04.24. 20:38:44

nade almaszósz? fúj! még a hideg is kirázott. micsoda szülők vannak... :)

Válasz erre 

kozgaztanar 2010.04.26. 08:04:38

@aJeti: néha adunk neki sültkrumplit is :)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: