Antitröszt

2010.04.29. 15:47

A verseny korlátozása elleni fellépésnek régi hagyománya van. Nem nálunk, hanem az USÁ-ban. Az első antitröszt (monopolellenes) törvények, majd az ezek alapján lefolytatott eljárások is az Egyesült Államokban jöttek létre, folytak le. 1890-ben a Sherman Antitrust Act teremtette meg, 1914-ben a Clayton Antitrust Act bővítette a fellépés jogi alapját. Theodore Roosevelt, majd William Howard Taft elnöksége alatt pedig számos sikeres antitröszt eljárást folyt nagy iparvállalatok ellen (pl. Standard Oil), mely többnyire azok feldarabolásához, illetve piaci hatalmuk megtöréséhez vezetett. Az amerikai modellel szemben a világ más tájain korántsem voltak ilyen bizalmatlanok a kialakuló monopóliumokkal szemben. Németországban Bismarck egyenesen ösztönözte iparági kartellek létrejöttét, de sem Európa más részein, sem a gyors ütemben modernizálódó Japánban nem "haragudtak" a monopóliumokra - inkább szeretgették őket.

Miért volt más az amerikai hozzáállás? (Jegyzem meg közgazdaság-elméletileg a monopóliumok okozta jóléti veszteség akkoriban még nem volt "felfedezve".)

Nos, az Egyesült Államok politikai berendezkedése nem kedvezett a monopóliumoknak. Az USA már ekkortájt is demokrácia , ami a politikai térben a versenyt fektételezi. A versenyt, amelyben a jobb győz, ő lesz az, akit megvályasztanak (elnöknek, bírónak, sheriffnek, stb.) A tisztességes politikai verseny egyik feltétele, hogy a versenyzők mögött azonos gazdasági erő álljon. A klasszikus időkben Amerikában a gazdasági bázis a kis magántulajdon. A farmergazdaság, a családi tulajdonú gyár. Ezt a rendszert bontja meg a nagy iparvállalatok kialakulása (térnyerése) a polgárháború után, pláne a monopóliumok kialakulása. Az amerikaiak a politikai versenyt féltik a monopóliumoktól A demokráciát. Attól félnek, hogy a gazdasági hatalom politikai hatalommá válhat. Hogy az iparvállalatok "embere" lesz az elnök (a bíró, a sheriff). Hogy a Big Business uralni fogja a politikát, a kisemberek pedig kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A kistulajdonra, kistulajdonosokra támaszkodó politikai mozgalom, amely részben a nagy iparvállalatokkal és bankokkal szemben fogalmazta meg magát nevet is kapott: progresszív korszak.

 

És hogy mi volt Németországban? Meg a világ többi részén? Inkább mi nem volt?
Demokrácia. Verseny a politikai térben. Nem volt, amit a gazdasági hatalom fenyegessen. Akkor meg minek félni tőle? Majd Bismarck fél a kartelltől, mi? Ja, persze...

 

iris.nyit.edu/~shartman/mba0101/trust.htm

en.wikipedia.org/wiki/United_States_antitrust_law

schoolnet.gov.mt/history/Options/Germany/bismarck-domesticpolicy.htm

en.wikipedia.org/wiki/Progressive_Era

John Bates Clark: A monopóliumok problémája. in: Gazdaság és üzlet. szerk.: Merényi Zsuzsa, AKG Press, Budapest 1993.

 

Jegyzem meg a Gazdasági Versenyhivatal a 2010-es évben fokozza a kartellek /versenykorlátozás/ elleni "harcát".

www.origo.hu/uzletinegyed/jog/20100330-gvh-50-millios-informatori-dij-a-kartellek-ellen.html

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr121962160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vagyok, aki vagyok... 2010.04.29. 16:06:56

azé amerikában is tudnak valamit... csak nézzünk körül. akár kicsiben is...

MakkosMaria 2010.04.29. 19:11:17

Bonyolult dolog ez az antitrust ugy. Erdekes, hogy pont a szabad piaci verseny mellett ervelok (Friedman, Greenspan, az Ausztriai iskola tagjai) jutnak gyakran arra a kovetkeztetesre, hogy inkabb karos, mint hasznos. A laikusok is sokszor teljesen megosztottak: pl. a Microsoft eseteben, 10-12 eve, a feldarabolas mellett ervelokkel szemben hasonloan hangos volt a velemeny, miszerint ha a monopolium legalisan, jol vegrehajtott strategia eredmenyekent jon letre, miert kene buntetni azt, hogy sokkal jobban teljesit mint akarki mas. Nyilvan sok egyeb oldala is van a dolognak; nem is lett Microsoft feldarabolas, viszont lett nehany 'verseny-serkento' kulso kenyszerites.
Nota bene, legujabban a Google feldarabolasa/megrendszabalyozasa kezd lassan teritekre kerulni. Egyelore nem talalt meg senki jo fogast rajtuk, de szerintem ami kesik nem mulik.

MakkosMaria 2010.04.30. 16:58:44

Hah! Miutan ide ide irtam tegnap, egy eloadasra mentem, amit egy elegge libertarianus, 25 evvel ezelott a Reagen-i FTC-ben dolgozo 'oreg' prof tartott a Standard Oil torteneterol, es bovebben az antitrust torvenyek torteneterol, hatasairol. Mostanra kello mennyisegu es fajsulyos irodalmat hoztak ossze arrol, hogy hol es mit art az antitrust ill. miert nem all meg sok erv az antitrust torvenyek tamogatasara. Szamomra az egyik tanulsag az volt, hogy igazabol nem tudjak merni a kart es a hasznot; se az antitrust tamogatoi, sem az ellenzoi. Leginkabb ideologia-szeru a vita, persze vannak kis nagysagrendu es fontossagu adatok egyik es masik oldal erveleseben is, de egyik sem jelentekeny nemzetgazdasagi szinten. Ja, es az ideologia-szeruseg egyaltalan nem jobb-bal, konzervativ-liberalis tengely mellett osztodik. 3-ik dimenzio, ha ugy tetszik :)

kozgaztanar 2010.05.03. 09:14:22

@MakkosMaria: igen, én is azt gondolom, hogy az antitröszt kédrésnek inkább politikai, mintsem gazdasági dimenziói vannak