Államadósság

2011.03.03. 12:28

A nemrég bejelentett strukturális kiigazító csomag (Széll Kálmán terv) elég érdekes "jelenség". Vannak benne kidolgozatlan elemek, meg látszik a kapkodás és néhol a dilettantizmus (iskolaköteles kor 15 éves korig?!), de ezek a csomagok már csak ilyenek szoktak lenni. Ilyen elnagyoltak, meg hanyagul összerakottak errefelé (mármint Magyarországon). Nem is olyan érdekes ez, mint első pillanatra látszik. Mert már van is vélemény, meg ellenvélemény, meg vita, meg érvek pro és kontra. És ez jó. Valamint remélhetőleg konstruktív lesz - mármint a vita - és az elképzelések jó irányba finomodnak.

Ami esetünkben (makrogazdaság/gazdaságpolitika) érdekes, az nagyon röviden összefoglalható: a jelenlegi kormányzat alapvető célként az államadósság csökkentését jelölte meg. Közellenség: az államadósság - mondhatni, lásd még Enemy of the State (coming soosn in the cinemas) - directed by George Matolcsy.

A közgazdasági/gazdasági sajtó (mármint az online) reagálása bámulatosan gyors volt: az fn.hu-n egy Gazdag László elemzés jelent meg ma Tévhitek az államadósságról címmel, a hvg.hu Az átkozott 80 százalék - 20 év magyar adósságtörténete címmel közölt egy írást ugyancsak mai keltezéssel. Mindkettőt érdemes elolvasni, jól megírt, informatív anyagok.

Közgazdászként alapvetően egyetértek a megfogalmazott céllal, de néhány kiegészítő megjegyzést azért tennék. Először is a magyar államadósság nem kirívóan magas. Nem kell messzire menni (görög, olasz, francia, német államadósság), hogy magasabb adósságrátával rendelkező országokat találjunk. A problémát tehát nem feltétlenül a GDP arányos nagyság jelenti, hanem inkább az adósság szerkezete. A magyar állam adósságának jelentős része ugyanis külső adósság. Ellentétben pl. a német  államadóssággal. A magyarázat végtelenül egyszerű: tegyük fel, hogy a két állam államháztartási hiánya évről évre azonos (az államadósság tulajdonképpen nem más, mint a hiány finanszírozása során felgyülemlő adósság), ám a hazai megtakarítási hányadok jelentős eltérést mutatnak. Ahol magas a hazai megtakarítási arány, ott az állam a hiányt a hazai megtakarításokból finanszírozza, az államadósság alapvetően belső államadósság lesz - mi tartozunk magunknak, míg ott, ahol alacsony a hazai megtakarítási hajlam, az állam kénytelen külső forrásokból finanszírozni a folyó hiány egy (nagy) részét - nyitott gazdaságot feltételezve.

Közgazdasági szempontból a belső államadósság kevésbé terheli meg a hazai gazdaságot, mint a külső. A tartozás terhe a tartozás után fizetendő kamat (a hitel ára). Belső államadósság esetén a kamat egyfelől kiadás az államnál (amit az adóbevételek fedeznek), másfelől viszont a hazai háztartások jövedelme, akik ezt a szokásos módon költik el. Ez esetben a államadósság miatti jövedelemáramlás felfogható egyfajta hazai jövedelem újraelosztásként, áramlásként (az adós - hitelező viszony már csak ilyen). Külső adósság esetén ugyanilyen jövedelem áramlást látunk, csak ez esetben a kamat, mint jövedelem nem hazai, hanem külföldi háztartásokhoz kerül, akik azt nem a mi, hanem zömmel a saját árupiacukon költik el. A hazai gazdaságból jövedelem áramlik ki, amely kiáramlás a modellek szerint leginkább a háztartások fogyasztási keresletére hat, mégpedig csökkentően.

Hogy pontosítsuk a tervet (lásd Széll K.) tehát azt kell mondanunk, hogy nem általában az államadósság csökkentése a cél, hanem a külső államadósság csökkentése, a fenti bekezdésben vázolt okokból adódóan. Ehhez azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy bármilyen csökkentés eredménye csak akkor maradhat fenn hosszú távon, ha a) sikerül a hazai megtakarítási arány növelése (erről sokan beszélnek, hogy jó lenne, nem új téma) és/vagy sikerül az államháztartást hosszú távon egyensúlyban tartani - hogy annak hiánya ne tegye szükségessé az akár belső, akár külső finanszírozást.

 

Még annyit, hogy a mégoly szent cél sem szentesít minden eszközt... Bármit is mondott Berényi Miklós.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr52706861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.