Világgazdaságtan

2010.10.04. 13:18

Alaposan átrendezi a válság a nemzetközi gazdasági erőviszonyokat. Vagyis nem is annyira átrendezi őket, mert az átrendeződés már tart egy ideje, inkább azt mondhatjuk, hogy a válság felgyorsította az átrendeződést, mint folyamatot. Igen, arra a folyamatra gondolok, amely röviden Kína és a délkelet ázsiai térség (de főleg Kína) világgazdasági térnyerésével foglalhatóak össze.

Nem újdonság, nemrég és is írtam róla, hogy pár éve Kína az USA legnagyobb hitelezője (államkötvények kilóra), meg egyebek. Ami viszont érdekes és fontos számomra a Kínával kapcsolatban megjelenő hírekben, az hogy a világgazdaságtan vagy a nemzetközi gazdaságtan (nekem mindegy) egyben nemzetközi politikai gazdaságtan is kell legyen. Punktum!
A Kína ma a világban érthető meg anélkül, hogy ne lépnénk hátrébb egyet (meg oldalra egy másikat), és ne gondolnánk végig a XX. század politikai folyamatait kezdve a 60-as évekbeli szovjet - kínai viszony megromlásától, a 70-es évek Henry Kissinger irányította amerikai Kína-politika (nyitás) hatásán át. Mint ahogy értelmeznünk kell a szovjet modell reformjai, majd bukása által okozott sokkot, illetve annak tanulságait a kínai vezetés számára éppúgy, mint a kínai nacionalizmus szerepét a kínai külgazdasági politikában.

A mikroökonómia, de még részben a makroökonómia is, el tud tekinteni a társadalmi-politikai erőtértől (nem biztos, hogy ezt helyesen teszi), de a nemzetközi gazdasági helyzetet, folyamatokat a világpolitikai folyamatoktól és eseményektől különválasztani... az több, mint balgaság.

Tessék, ez van most Kínával és Görögországgal: Kína egészben lenyelné Görögországot - írja az index.hu.

A kínai miniszterelnök háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik a görög fővárosban, Athénban. A világ második gazdasági hatalma kisegítené a szorult helyzetben lévő Görögországot, ám ennek ára van: Kína hitelt nyújtana a görög államnak és vállalatoknak, de ennek fejében a délkelet-európai uniós tagállamnak kínai termékeket kellene vásárolnia és be kellene engednie a kínai vállalatokat az ország piacára.

Kína és hatalmas tőke- és valutatartaléka szívesen áramlik ilyenkor külföldre, ahol jó feltételekkel, viszonylag olcsón lehet a kulcspozíciókat megszerezni [15]. A kínai belépés a görög hajózási szektorba bír talán a legnagyobb hírértékkel – az állampapírok tervezett vásárlása mellet –, mivel Görögország [16] megkerülhetetlen ezen a területen, Kínának szüksége van a görögök megnyerésére saját helyzetének erősítéséhez. A görög kormány kénytelen az ország belső társadalmi feszültségeit is számba venni, és a munkahelyteremtésre koncentrálni, így a kínaiak több milliárd eurós fejlesztési ajánlata rendkívüli csáberővel bír. Nem utolsósorban Kína így egy régi uniós tagállamban vetheti meg elég alaposan a lábát, ahonnan később a kontinens nyugati, fizetőképesebb fele is sokkal elérhetőbb közelségbe kerül. (A szövegben lévő linkek indexes linkek.)

Mi is volt anno a szlogen az oroszokkal kapcsolatban? Hogy már a spájzban vannak? Hát kérem, a kínaiak rizst termelnek a picében, hajózási vállalatot vesznek a fürdőszobában és a lecserélték az összes függönyt a nappaliban. Méghogy a spájz!

Ja, Afrikában már rég bevásároltak...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr102343820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mig8 (törölt) 2010.10.04. 15:25:11

Azért az oroszok meg a kínaiak különböznek... Ezt nem a kínaiak védelmében mondom, sokkal inkább azért, mert nem lehet őket egymáshoz mérni.

sukkendő 2010.10.07. 13:01:27

Akkori döbbenetemre (2007 vagy 2008) Kína vezetői úgy gondolták, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy 11%alatt tartsák a GDP növekedését. Sokan ezt azért nem mondhatják el magukról...

mig8 (törölt) 2010.10.08. 08:59:51

@sukkendő:

A bázis nem mindegy. Mihez képest 11%? A másik meg, hogy Kína attól félt, hogy túlfűtött lesz a gazdasága, amit összeomlás fog követni. Akkoriban ezt akarták megakadályozni.

Megjegyzem, ez a veszély ma is reális, a jüanon erős felértékelési nyomás van. Ha viszont ezt megteszi a kínai kormány, akkor összeomlik a Kínai export, ami Kína bevételeinek nemkis részét adja.
süti beállítások módosítása