Az MNB és a biliárdgolyó

2010.05.20. 11:24

Ez jutott eszembe. Mert a cikknek, amit olvastam az a címe, hogy Simor: az MNB nem tud lökni a gazdaságon. www.fn.hu/belfold/20100519/
simor_mnb_nem_tud/

És nem tudok szabadulni a képtől, hogy az MNB (?!) ott áll, kezében a dákóval és a fejét csóválja, hogy vaze, én ezen nem 'tok lökni!

Az újságíró (itt az ideje, hogy fn.hu-s újságírót is fikázzak) meg baromira nem volt a helyzet magaslatán - gondolom éjjel kettőkor írta meg a cikket egy maratoni Guitar Heroe parti után -, vagy Simor hullott darabjaira. Nem tudom, de nekem ez itt-ott nem áll össze. Mondjuk az is igaz, hogy nem Déva vára, hogy feltétlenül össze kéne neki. (Bár ettől még könnyen lehet, hogy Simorból nemsokára Kelemenné lesz.)

Aszongya:

Hasonló fejlettségű országokkal hasonlította össze Magyarországot, ezért úgy véli hazánk külső- és államadósság állománya kiugróan magas. "A Magyarországnál fejlettebb gazdaságok, azért képesek a magyart jóval meghaladó államadósság állományt finanszírozni, mert a lakosság nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezik, így belső forrásból az államadósság magasabb hányadát képesek finanszírozni, az nem tükröződik azonnal a külső adósságban" - hívta fel a figyelmet.

Eleve jó lenne tudni, hogy kik azok a hasonló fejettségű országok... Szlovákia? esetleg Görögország? Na mindegy. De mi az, hogy külső- és államadósság?! Gondolom azt akarta írni az újságíró, hogy külső- és belső államadósság (a kötőjel alkalmazása kérdéses számomra). Az idézett mondat pedig arról szól, hogy ha kellően magas a hazai megtakarítási hányad (lásd NSZK vagy Franciaország), akkor az államháztartási hiány finanszírozása döntően a hazai tőkepiac által finanszírozott, mí ha alacsony, akkor a külföld finanszírozza azt (nemzetközi tőkepiac). Első esetben a szumma álamadósság nagyobb hányada lesz belső, a másodikban a külső államadósság felé billen a mérleg nyelve. Annak, hogy a magyart jóval meghaladó államadósság állományt finanszírozni, majd erre vonatkozóan, hogy az nem tükröződik azonnal a külső adósságban nincs értelme. Annak lenne, hogy képesek a magyart jóval meghaladó államháztartási hiányt finanszírozni, mert a lakosság blablabla ... és ezért ez ott (ahol magasabb a megakarítási arány) nem is a külső adósságállomány növekedésében tükröződik, hanem a belsőében. Ez meg azért fontos, mert így (úgy) kisebb a nemzetközi tőkepiaci kiszolgáltatottság. Jaj-jaj, a nemzetközi befektetők kénye-kedve... Na, de félre a vert haranggal, nyilvánvaló, hogy a hazai megtakarítási hányadnak nőnie kell. (Megmondtam, hogy nőjjél, hallod?!) Hogy miért kicsi, arról volt már szó korábban kozgaz.blog.hu/2010/04/20
/fogyasztas_megtakaritas#more1936679
, meg majd még biztos lesz később is. A lényeg, hogy az MNB álláspontja (is) az, hogy ösztönözni kell a lakossági megtakarítások növekedését (arányilag). Király Júlia (MNB alelnök) szerint a térség államainak meg kell változtatniuk gazdasági modelljeiket. Az alelnök a külföldi tőkepiacokról való hitelfelvételt a belső megtakarításokkal váltaná fel. www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/kiraly-julia-nincs-ingyenebed-315865

De vissza az eredeti cikkhez:

Arról is beszélt, az MNB azzal számol, hogy a piacok egy szerény fizetési mérleghiány melletti növekedésre lehetőséget adnak. Van azonban egy pesszimistább szcenárió is, amely szerint tartósan semmilyen fizetési mérleg hiányt nem tud felhalmozni az ország. Akkor pedig az eddigieknél is szigorúbb költségvetési politikára lesz szükség - mondta.

Namost itt meg vagy továbbra is államháztartási hiányról volt szó - nyelvileg is ez a verzió a valószínűbb, mivel eddig is arról beszélt és itt folytatja a gondolatsort, nem újat kezd -, vagy nincs értelme az utolsó mondatnak a bekezdésben. A restriktív (szigorú) költségvetési politika ugyanis az államháztartás (még inkább a központi költségvetés) hiányát képes csökkenteni, nem pedig a fizetési mérlegét. Fizetési mérlegből meg amúgy is kettő van: folyó fizetési mérleg, valamint nemzetközi fizetési mérleg, de azok a hazai gazdaság és a külföld közti gazdasági kapcsolatrendszert írják le. És mellesleg 2009 eleje óta többletet mutatnak, nem hiányt. www.mnb.hu/engine.aspx Szóval még egyszer és most lassan mondom: nem fizetési mérleg, hanem államháztartás. Vágod?

Na, jelentkezzen, aki okosabb lett!

Aki meg nem figyelt, az olvassa el újra. Most.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://kozgaz.blog.hu/api/trackback/id/tr592017622

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

vigike 2010.05.21. 00:19:57

Hm...
Noha az ilyen cikkekben néha tényleg fájdalmas dolgok vannak, a dologban van igazsás. Nyilván folyó mérlegre gondolnak.
Ezesetben:
Folyó mérleg = (S-I)+(T-G)
Tehát a költségvetés hiánya növelheti a folyómérleg hiányát.
Itt valószínű arra gondolt Simor, hogy a költségvetés hiányát nem lehet külső forrásokból finanszírozni, lásd még a modellváltást, amit Király Júliától is idézel.

kozgaztanar 2010.05.21. 09:52:26

@vigike: ez igaz. köszönöm!
az idézet ugyanakkor a növekedési lehetőségeket említi, ez esetben viszont nem csak a költségvetés nem számíthat külső forrásra (és kell szükségképpen csökkenteni hiányát), de a hazai vállalatok is bajba kerülhetnek. Nehéz elképzelni, hogy a külföld a kormányzatot nem finanszírozza (részben), de az adott helyen működő vállalatokba meg ugyanúgy öntia pénzt, mint korábban.

kicsit off topic:
a külföldiek által megvásárolt államkötvény állomány a folyó mérlegben van? nem a pénzügyi vagy a tőkemérlegben lenne a helye? én logikusan csak a kamatkifizetést tenném a folyó mérlegbe (mint jövedelem áramlást)